Közzétehetők-e a doppingellenes szabályokat megsértő hivatásos sportolók nevei az interneten?

Megosztás Tetszik

A doppingellenes szabályokat megsértő hivatásos sportolók nevének az interneten történő közzététele ellentétes az uniós joggal, az arányosság elve ugyanis megköveteli az adott egyedi eset sajátos körülményeinek figyelembevételét, olvasható az EUB oldalán.

Négy hivatásos sportoló, aki megsértette1 a doppingellenes szabályokat, osztrák bíróság előtt vitatja, hogy nevüket, az érintett sportágat, a sporteseményekből való kizárásuk időtartamát, valamint a kizárás okait közzétették vagy közzéteszik az interneten, nevezetesen a független osztrák doppingellenes szervezet (NADA Austria) és az osztrák doppingellenes jogi bizottság (ÖADR) honlapján.

Ausztriában az ilyen közzétételt jogszabály írja elő. A célja egyrészt az, hogy a sportolókat visszatartsák a doppingellenes szabályok megsértésétől, és ezzel megelőzzék a doppingolást. Másrészt a cél a doppingellenes szabályok kijátszásának megakadályozása azáltal, hogy a szóban forgó sportolót esetlegesen szponzoráló vagy foglalkoztató valamennyi személyt tájékoztatják a felfüggesztésről.

A négy érintett sportoló úgy véli, hogy ez a közzététel ellentétes az általános adatvédelmi rendelettel (GDPR).

Ezzel összefüggésben az osztrák bíróság a GDPR értelmezését kérte az EU Bíróságától.

Indítványában – a GDPR szövegének, hátterének és céljainak alapos elemzését követően – Dean Spielmann főtanácsnok komoly kétségeit fejti ki a szóban forgó közzététel szükségességét illetően, tekintettel az elérni kívánt két célkitűzésre.

A főtanácsnok szerint a név szerinti, de az érintett szervezetekre és sportszövetségekre korlátozott, és például álnevesített internetes közzététellel együttesen történő közzététellel a személyes adatok védelmét kevésbé sértő és az adattakarékosság elvével jobban összhangban álló módon lehetne mindkét kitűzött célt elérni.

Ráadásul úgy tűnik, hogy a közzététel különböző elemeinek (név szerinti, korlátlan, szisztematikus és automatikus jelleg) kombinációja bizonyos körülmények között a szóban forgó személyek személyes adatainak védelméhez való jogba való olyan beavatkozáshoz vezethet, amely nem felel meg a különböző fennálló érdekek közötti kiegyensúlyozott mérlegelés követelményének.

A főtanácsnok ezért úgy véli, hogy a személyes adatok közzétételére vonatkozó olyan kötelezettség, mint amilyenről itt szó van, csak annyiban megengedett, amennyiben – tekintettel az elrettentésre és a doppingellenes szabályok kijátszásának megakadályozására irányuló célokra – arányos marad, különösen a közzététel hatálya és időtartama tekintetében, figyelemmel a konkrét körülményekre is. Ennek vizsgálata az osztrák bíróság feladata.