Számos panasz érkezik kamerás megfigyeléssel összefüggésben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH). A panaszok egy része a társasház területén elhelyezett és a közös tulajdonban álló területekről is felvételt készítő kamerás megfigyelésre vonatkozik.
2021. november 1-jétől hatályba lépett a kormány azon rendelete, amely a versenyszféra munkáltatóit feljogosítja arra, hogy a munkavégzés feltételeként előírják a koronavírus elleni védőoltás felvételét a munkavállalók számára, ha ezt szükségesnek látják az ott dolgozók biztonsága érdekében. Azoknál a szervezeteknél, ahol az állam a munkáltató, ott a védőoltás kötelező felvételét jogszabály már elő is írta. A részleteket a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédei foglalták össze.
A munkahelyek koronavírus elleni védelméről szóló 598/2021. kormányrendelet alapján a munkavégzés feltételeként állapíthatja meg a munkáltató – az egészség megóvása érdekében, a munkahely és a munkakör sajátosságaira is figyelemmel – a védőoltás felvételét azon foglalkoztatott esetében, aki 2021. november 1-e előtt nem kapott oltást, kivéve, ha mentesül az alól.
Milyen jogalapja lehet munkaerő-felvétel esetén az állást kínáló munkáltatónak a jelentkezők adatainak kezelésére? Mit kell tenni a sikertelenül pályázók adataival? Összeszedtük a GDPR ilyen esetekre vonatkozó legfontosabb előírásait.
Az utóbbi néhány évben kirobbant, adatvédelemhez kapcsolódó hatalmas jogviták (például Facebook – Cambridge Analytica és a Schrems II. ügy) az Európai Uniót is cselekvési kényszer elé állították. Ennek következtében az Európai Bizottság 2021. június 4-én közzétette végleges végrehajtási határozatát, amely az Európai Unióból származó személyes adatok harmadik országokba történő továbbításához kapcsolódó sztenderd szerződési mintának (SCC) ismételt bevezetését írja elő – hívják fel a figyelmet az act | Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértői.
A személyes adatok védelmét szabályozó 2016/679. számú általános adatvédelmi rendelet (GDPR) bevezette az úgynevezett elfeledtetéshez való jogot, mely alapján az érintett személy személyes adatainak törlését is kérheti. A törlési lehetőség – amely ugyanakkor messze nem korlátlan –, akár a Google keresési előzményekre is kiterjedhet. Nézzük a felügyeleti szerv állásfoglalását az adott esetben!
Az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy a munkavállalók az egyenlő munkáért egyenlő bért elvét a tagállamok előtt közvetlenül érvényesíthetik abban az esetben is, amennyiben az elv a tagállamban nem jelenik meg jogszabályi szinten. Az alábbiakban az ügy hátterét és a hazai szabályozást mutatjuk be.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) még jogszabálytervezeti állapotában véleményezte a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi LXXIX. törvényt, amelynek keretében módosult a munka törvénykönyve (Mt.) is.
A 2020-as Schrems II. ügy miatt a nemzetközi adattovábbítások kapcsán kialakult bizonytalanság komoly fejfájást okozott az érintett szereplők számára. Az Európai Bizottság által június 7-én közzétett Általános Adatvédelmi Kikötések megoldást nyújthatnak a személyes adatok EGT-n kívüli továbbítására, ezzel feloldva a tavaly július óta fennálló bizonytalan helyzetet. A BDO Legal Jókay Ügyvédi Iroda szakértői összefoglalták az új szabályzással kapcsolatos fontos tudnivalókat.
2018. május 25. napja óta a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályokat a 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) tartalmazza. A közérdekű, illetve a közérdekből nyilvános adatokhoz való hozzáférés szabályozására ugyanakkor megmaradt a 2011. évi CXII. törvény (Infotv.). A kormány több kormányrendeletben eltéréseket vezetett be a közérdekű adatok megismerhetőségével kapcsolatosan. A kormányrendeletek szabályait az Alkotmánybíróság előtt is támadták, mely beadványt az Alkotmánybíróság (AB) az alábbi indokokkal elutasította.
Jelen ügy abból a járványügyi gyakorlatból következett, hogy a fertőzött személyek Covid-vizsgálati eredményeit a mentőszolgálattól a kormányhivatal kapta meg, az érintettek azonban a háziorvosnál érdeklődtek eredményeik után. Ennek következtében a kormányhivatal az eredményeket a háziorvosoknak megküldte. Erre az adattovábbításra azonban adott körülmények között nem a legnagyobb gondossággal került sor, mely így adatvédelmi incidenst eredményezett. Az ügy részleteit az alábbiakban mutatjuk be.
A bajor adatvédelmi hatóság (Bayerische Landesamts für Datenschutzaufsicht) jogellenesnek minősítette az ügyfelek e-mail címeinek továbbítását a hírlevélküldésre itthon is gyakran alkalmazott, harmadik országbeli Mailchimp szolgáltatónak. Tekintettel arra, hogy a Mailchimp igénybevétele itthon sem ritka, így érdemes a döntés hátterét szemügyre venni és a tanulságokat levonni.
A munkaviszonyhoz a munkavégzés ellenőrzése is hozzátartozik. Különösképpen kíváncsiak lehetnek a munkáltatók arra, hogy az otthoni munkavégzés keretében munkát végző alkalmazott mit csinál a munkaidejében. Ennek következtében kerülhet sor a munkavégzéshez használt számítógép ellenőrzésére is.
Több állásfoglalást is közzétett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) a koronavírussal összefüggő adatok kezelésére vonatkozóan. Az egyik alapvető megállapítás, hogy kerüljék a munkáltatók az adatkezelést, ha muszáj, akkor az legyen minimális! Például a munkavállaló fertőzöttsége a kollégáival sem közölhető.
Lepsényi Mária
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték