330 találat a(z) GDPR cimkére

Cikk

A személyes adatok kezelése vonatkozásában a 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) tartalmazza a kötelező előírásokat. Sajnos azonban a rendelet értelmezése sokszor nem könnyű. Tagállami precedens kis számban áll rendelkezésre, luxemburgi bírósági döntés pedig kevés született. Ezekből kifolyólag nagy jelentősége van annak, hogy az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) – mely a GDPR által létrehozott, a rendelet előírásait elemző szerv – milyen útmutatásokat bocsájt ki. 2020. május 4-én jelent meg az 5/2020. számú iránymutatás az adatkezelési hozzájárulás feltételeiről, melyet az alábbiakban ismertetünk.

Cikk

Elhagyott adatokkal teli pendrive – ez csak egyike a közelmúltban tapasztalt, gondatlanságból eredő adatvédelmi incidenseknek. A 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) szigorú szabályokat állít fel az adatvédelmi incidensek kezelésére, illetve bejelentésére. Ezen szabályrendszer ellenére valamennyi tagállamban, így Magyarországon is rengeteg adatvédelmi incidens történik. A legjellemzőbbeket a tanulságokkal az alábbiakban foglaljuk össze.

Cikk

2018. május 25. napja óta a személyes adatok védelmére vonatkozó előírásokat a 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) tartalmazza. A közérdekű, illetve a közérdekből nyilvános adatokhoz való hozzáférés szabályozására ugyanakkor megmaradt a 2011. évi CXII. törvény (Info. tv.). Mindkét norma rendelkezéseit május 5-étől átmenetileg jelentősen módosította a 179/2020. kormányrendelet. A szabályozást az alábbiakban mutatjuk be.

Cikk

A március 19-étől hatályos rendelkezések szerint az akkor kihirdetett veszélyhelyzet megszűnését követő harminc napig a munkáltató egyoldalúan elrendelheti a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést. A két fogalom egymáshoz közeli, mégis eltérő munkajogi megítélés alá esik. A home office kérdését a legtöbb munkáltató rugalmasan kezeli, ami a hirtelen „átállás” és a kellő gyakorlat hiányában érthető, azonban néhány alapvető szabályt szükséges betartani.

Cikk

Hónapokkal korábban már jelentkezett elsősorban nemzetközi hátterű munkáltatóknál az az igény, hogy a munkavállalókat, látogatókat, beszállítókat, ügyfeleket kérdőívekkel keresték meg, melyben arról érdeklődne az adott vállalkozás, hogy az érintett potenciális veszélyforrásnak tekinthető-e. A kérdések arra irányulnak, hogy az érintett személy járt-e, illetve jár-e fertőzéssel érintett területen, illetve érintkezett-e ilyen személlyel. Tekintettel ennek adatvédelmi szempontjaira, a kérdésben a tagállami adatvédelmi hatóságok és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) is állást foglaltak.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A jelen járványügyi helyzet figyelembevételével egy élelmiszergyártó élhet-e a dolgozói hőmérsékletének ellenőrzésével munkába álláskor? Ha igen, milyen feltételekkel teheti meg a GDPR szempontjából? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A Magyar Könyvvizsgálói Kamara ajánlása így fogalmaz: "A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység [Kkt. 3. § (1) bekezdése] teljesítésével összefüggésben a könyvvizsgáló a megbízója által számára átadott vagy hozzáférhetővé tett személyes adatokhoz juthat, melyekkel kapcsolatban jelen kamarai értelmezés szerint a könyvvizsgáló adatkezelőnek minősül. Az adatkezelés jogalapja tekintetében, a Kkt. 3. § (1) bekezdésében meghatározott könyvvizsgálói tevékenység vonatkozásában, a megbízó jogos érdekére alapított adatkezelési jogalap azonosítható." Mivel a jogos érdeken alapuló adatkezeléshez érdekmérlegelési teszt elvégzése szükséges, és a gyakorlatban kizárólag az ügyvezetők és a könyvvizsgált vállalkozás tagjai személyes adataihoz jut hozzá a könyvvizsgáló és azokhoz is a szerződés megkötése, valamint a pénzmosás-megelőzés miatti törvényi kötelezettség következtében, így a jogos érdek helyett nem lenne-e megfelelőbb jogalap a szerződés teljesítése vagy az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése? Köszönöm válaszát!

Cikk

Akár több millió forintos bírságra is számíthatnak azok a videós megfigyelőrendszereket alkalmazó cégek és intézmények, amelyek nem ügyelnek a személyes adatok megfelelő kezelésére. Az idei évtől új uniós iránymutatás segíti a magyar jogalkalmazókat a vonatkozó jogszabályok értelmezésében és alkalmazásában – hívja fel a figyelmet a Hegymegi-Barakonyi és Társa Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda.

Cikk

Ahogyan távolodunk időben a GDPR alkalmazhatóvá válásától, úgy jelennek meg növekvő számban a tagállami hatóságok bírság szankciót is tartalmazó döntései. Ezeknek a döntéseknek az ismerete nem csupán a bírság mértéke szempontjából fontos iránymutatás, arra is figyelni kell, hogy a hatóságok mely szempontrendszer alapján vizsgálták az adatkezelők nemmegfelelését. Az alábbiakban egy marketingcélú adatkezeléssel összefüggő bírsághatározat kerül bemutatásra, amely az adott vállalkozásnak milliárdjaiba került.

Cikk

A munkavédelmi törvény legutóbbi, 2020 január elseje óta hatályos változása a munkaegészségügyi vonatkozású bejelentések tartalmát szabályozza újra és az eddigiektől eltérő nyilvántartási kötelezettségeket ír elő, például a veszélyes anyagok hatásainak kitett munkavállalókra vagy a vegyianyagok kezelésére, nyilvántartására vonatkozóan. A jogalkotó alapvető célja természetesen nem vonható kétségbe, ez a munkavállalók egészségének védelme. Az új paragrafusokkal elérni kívánt munkáltatói intézkedések eredménye, jogszerűsége viszont már felvet kérdéseket. Nehezen megválaszolható kérdéseket, olvasható az ALEMONA – Közösség a munkavédelemért közleményében.

Cikk

Gyakran előfordul, hogy e-mailen vagy telefonon terméket vagy szolgáltatást kínálnak számunkra, mely kapcsolatfelvételnek vagy ismételt kapcsolatfelvételnek nem örülünk. Arra is sor kerülhet, hogy a vállalkozásunk meglévő ügyfelei figyelmét szeretné egyéb termékeire, szolgáltatásaira felhívni. Ezzel összefüggésben pedig használná a szerződés teljesítése körében hozzá kerülő személyes adatokat. Nézzük, milyen választ ad ezen kérdésekre a GDPR.

Cikk

Meghaladta a 140 millió forintot a Magyarországon működő cégekre kiszabott GDPR bírságok együttes összege. Leggyakrabban a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvet sértik meg a vállalatok. Az EY tapasztalata szerint a legtöbb szervezet a mai napig késik a GDPR-megfeleléshez szükséges IT-fejlesztések befejezésével, amivel további bírságokat kockáztatnak.

Cikk

Meglehetősen hosszú türelmi idő után az adatvédelmi hatóságok egyre gyakrabban nyúlnak az adatvédelmi bírság kiszabásának eszközéhez. A bírságok ráadásul egyre nagyobbak, így a vállalkozások alapvető érdeke a GDPR előírásainak való megfelelés. Sokan – alaptalanul – abban reménykednek, hogy nem kerülnek az adatvédelmi hatóság látókörébe, ám a hatósági vizsgálat bármikor bekövetkezhet. Nézzük, mire kell különösképpen ügyelni!

Cikk

Másfél éve vált alkalmazhatóvá az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendelete (GDPR), mégsem veszik ezt a vállalkozások kellően komolyan. Ennek következtében a tagállamokban növekvő mértékű bírságokkal találkozunk. Míg kezdetben a bírságok mértéke néhány kirívó esetet leszámítva alacsony volt, ma már jellemzően több tízmillió forintnak megfelelő összegre rúgnak az „egyszerű” vállalkozásokra kiszabott büntetések. Különösképpen bírságnövelő tényező, amikor a jogsértő vállalkozás „érzékeny” adatok kezelése során hibázik. Lássuk a legfrissebb döntéseket (a bírságokat forintban kifejezve, kerekítve mutatjuk)!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Személygépjármű értékesítése

dr. Kelemen László

adószakértő, jogász

Különbözeti áfa kezelése, beszerzési ár

dr. Kelemen László

adószakértő, jogász

Adókijátszással érintett ügyletek elkerülése

dr. Kelemen László

adószakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 március
H K Sze Cs P Sz V
23 24 25 26 27 28 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink