Egyre több vállalkozás utasítja arra az alkalmazottakat, hogy a munkavégzésük során használjanak mesterséges intelligenciát. Habár ez nagyon hasznos lehet, kockázatokat is rejt. Nézzük, mire érdemes figyelni munkajogi szempontból!
Kiadói kedvezménnyel megvásárolható a GDPR + bértranszparencia – munkaügyi iratmintacsomagunk, mely 27 + 9 letölthető, szerkeszthető munkaügyi iratmintát tartalmaz.
Marketing adatkezelések területén a hozzájárulás jogalap alkalmazása meglehetősen gyakori. Ez lehet az alapja például a hírlevélküldésnek, amikor valamely adatkezelő arra kér előzetes hozzájárulást természetes személyektől, hogy a termékeiről, szolgáltatásairól tájékoztató anyagokat, ajánlatokat küldhessen. A hozzájárulás érvényességét az határozza meg, hogy az érintett személyt pontosan miről tájékoztatják. Ehhez nyújt segítséget a folyamatban lévő C-317/25. számú uniós bírósági jogeset, amelyet gyakorlati oldalról mutatunk be cikkünkben.
Az informatikai rendszerek működése során keletkező naplóállományok – logfájlok, auditlogok, hozzáférési naplók – egyre fontosabb szerepet töltenek be az adatkezelések ellenőrizhetőségében. Ezek az állományok tipikusan rögzítik, hogy egy adott felhasználói fiókból mikor, milyen rendszerhez vagy adatkörhöz fértek hozzá, milyen műveletet végeztek, illetve sok esetben azt is, hogy az adott hozzáférés milyen célhoz vagy szervezeti folyamathoz kapcsolódott. Ebből adódik a kérdés: ha egy érintett a GDPR 15. cikke alapján hozzáférést kér személyes adataihoz, kiterjed-e ez a jog azokra a naplóadatokra is, amelyekből megállapítható, hogy ki, mikor és milyen célból tekintette meg vagy használta fel az adatait? Mivel egyre több ilyen kérdés érkezik be a vállalkozásokhoz (például mely orvos, miért tekintette meg a leleteimet, illetve a munkahelyen a kamerafelvételbe ki és miért tekintett bele), így ennek körülményeit vizsgálat alá vettük.
Cikkünkben azt járjuk körbe, hogyan kell értelmezni az adatminőség, valamint a pontosság, illetve ezekhez kapcsolódóan az adattakarékosság és a célhoz kötöttség követelményeit olyan személyesadat-kezeléseknél, amelyek mesterséges intelligenciát alkalmaznak vagy MI-rendszerek fejlesztésére irányulnak.
Indul az év legnagyobb akciója! Különleges ajánlatunk van az ön számára, rendeljen most: frissítse munkaügyi iratmintái legújabb íratmintagyűjteményünk segítségével, gyűjtse össze hiányzó kreditpontjait a System Media képzéseivel, és mindezt még idei áron. A Max és Prémium Kredit csomagjainkban már a 2027-es Adó-, Tb-különszámok, amelyek digitálisan is elérhetők!
A közös képviselő, illetve a társasház adatvédelmi kötelezettségeire vonatkozó ügyben döntött nemrégiben a Kúria; az ítélet valamennyi társasházat potenciálisan érinti. Cikkünkben az általános tanulságokkal együtt ismertetjük a döntés részleteit.
A személyi adatok, személyiségi jogok tekintetében milyen mélységig van betekintési jogosultság a cég dokumentumaiba? – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő válaszolt.
A GDPR számos vállalkozás számára kötelezővé teszi adatvédelmi tisztviselő (Data Protection Officer: DPO) kijelölését. Milliós adatvédelmi bírságot eredményezhet, ha senkit nem neveznek ki a posztra, vagy összeférhetetlen személyt jelölnek ki. Érdemes így megvizsgálni, hogy milyen személy alkalmas erre a feladatra, mik a feladatai, illetve milyen egyéb szempontokra kell figyelni. Segítséget nyújt ebben egy kifejezetten gyakorlati szempontokat vizsgáló francia iránymutatás, amelynek az adatvédelmi terület uniós esetjogi alapja miatt Magyarországon is közvetlen jelentősége van.
A mesterséges intelligencia egyre több HR-folyamatban jelenik meg: az álláspályázók előszűrésétől a teljesítményértékelésen át egészen az előléptetési vagy akár a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos döntések támogatásáig. Az uniós MI Rendelet ugyanakkor az ilyen rendszereket nagy kockázatúnak minősíti, ami a szigorú megfelelési követelmények mellett kiemelt adatvédelmi és adatminőségi elvárásokat is jelent. Mivel az MI-rendszerek működése elkerülhetetlenül a személyes adatok kezelésével jár, a munkáltatóknak ezért nemcsak az MI-szabályozásnak, hanem a GDPR előírásainak is meg kell felelniük.
Több jelentős iránymutatást is kiadott az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB), amelyek a személyes adatok kezelését és védelmét szabályozó 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) kötelező értelmezésének szerepét töltik be az Európai Unióban. Cikkünkben a webes adatkinyerésről kiadott iránymutatást ismertetjük.
Labdarúgás: az Európai Bíróság állást foglal az ügynökökre vonatkozó FIFA-szabályok uniós joggal való összeegyeztethetőségének kérdéséről, írja honlapján az Európai Unió Bírósága (EUB) a C-209/23. számú ügyben hozott ítélete kapcsán.
A digitalizáció előretörésével a papíralapú adatkezelés lassan megszűnik. A digitalizáció azonban többféle veszélyforrást is rejt. Az általunk használt eszközök ugyanis nagyrészt az Egyesült Államokban kerültek kifejlesztésre, és az adataink is ott tárolódnak. Ez egyrészt függőséget okoz, másrészt nehezíti az európai jogi szabályozás, így például a személyes adatok kezelését és védelmét szabályozó (EU) 2016/679 Rendelet (GDPR) szabályainak betartatását is. Így egyre fontosabbá válik a digitális szuverenitás kérdése.
A doppingellenes szabályokat megszegő hivatásos sportolók nevének online közzététele összeegyeztethető lehet az uniós joggal, a közzététel előtt azonban lehetőséget kell biztosítani a szóban forgó érdekek mérlegelésére, írja az Európai Unió Bírósága a C-474/24. számú ügyben hozott ítéletében.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték