6500 találat a(z) ÁFA cimkére
Közreműködői szerződés egészségügyi szolgáltatások nyújtására
Kérdés
Közreműködést igénybe vevő gazdasági társaság optikai üzletet üzemeltet, és ennek keretében látás- és egyéb vizsgálatok keretében egészségügyi szolgáltatást nyújt az ügyfelei/páciensei részére. Közreműködést igénybe vevő a szerződés rendelkezései szerint igényben veszi a közreműködő szolgáltatását optometrista szakterületen. Ennek megfelelően a közreműködő a munkavállalója útján, a közreműködést igénybe vevő nevében, a közreműködést igénybe vevő ügyfelei/páciensei részére egészségügyi szolgáltatást nyújt optometrista szakmában, akként, hogy a feladat ellátásához szükséges helyszíni tárgyi feltételeket elsődlegesen a közreműködést igénybe vevő biztosítja, a közreműködő pedig további tárgyi (elsődlegesen vizsgálóeszközök), valamint személyi feltételeket biztosít [96/2003. kormányrendelet 2. § (1) bekezdés k pont], és ezen szolgáltatás ellenértékeként a közreműködést igénybe vevő díjat fizet a közreműködő részére. A közreműködést igénybe vevő a közreműködő által nyújtott szolgáltatások ellenértékeként díjat fizet a közreműködő részére. A szolgáltatások ellenértéke ..... Ft + áfa/rendelési nap. Kérdésünk: helyes, hogy áfát számolnak fel? Ha igen, azt levonásba helyezhetjük? A közreműködő optometrista szolgáltatásának igénybe vételére elegendő-e egy közreműködői szolgáltatási szerződés megkötése, vagy egyéb szerződési formátum és számlázási jogcím szükséges a fenti paraméterek alapján?
Külföldről behozott személyautó, cég nevére
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk ügyvezetője külföldről szeretne vásárolni használt személygépkocsit, a cég nevére. A gépjármű-értékesítő azt az információt adta, hogy ezen beszerzés után áfát nem kell megfizetni. Ez valóban igaz? Illetve megerősítést, véleményt szeretnék kérni arra vonatkozóan, hogy a cég nevén lévő tehergépkocsinak minősülő kétszemélyes gépkocsit, ha azt egy munkavállaló csak munkába járásra használja, akkor véleményem szerint a vásárláskor, illetve a tankolás után felszámított áfa nem helyezhető levonásba. Sőt, a költségek elszámolása is igencsak megkérdőjelezhető. Köszönöm válaszát!
Gépjárműflottához vásárolt anyagok áfaminősítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk olyan gépjárműparkot üzemeltet, amelyben teherautók és személygépkocsik is vannak. A járművekhez időnként nagy tételben veszünk karbantartási anyagokat, például szélvédőmosó folyadékot, amit mindkét típushoz felhasználunk, azonban a felhasználásról nincs nyilvántartás. Jól gondolom-e, hogy ilyen esetben a számla áfatartalmát nem lehet levonásba helyezni? Van egy másik, hasonló jellegű probléma is, a munkagépekhez vásárolt dízelüzemanyag kérdése. Ezeknek a gépeknek nincs rendszámuk, és nem is tudnak odagurulni a benzinkúthoz, a működésükhöz szükséges üzemanyagot szintén nagy tételben, tartályban vásároljuk, és a munkások töltik be a gépekbe. A benzinkút által kiállított számlán tehát nem lesz rendszám. Kérdés, hogy levonható-e az áfa ilyen számlák alapján? A munkagépek üzemeléséről vezetünk gépüzemnaplót. Tisztetelettel.
Új lakóingatlan 5 százalékos áfája
Kérdés
A lakóingatlan új lakóház, mérete 255 m2. A garázs, a gépészet és a mosókonyha a ház szerves része, a pinceszinten. A telek az építtető magánszemély tulajdona, aki szerződést köt kivitelezővel a lakóház felépítésére. Részére a kivitelező előlegszámlát állít ki 34 millió forint+5 százalék áfáról, azaz 35,7 millió forintról, fizetési határideje 2019.11.29., amelyet az építtető átutalással kifizet. A hatóságtól 2019.09.27-én visszaérkezett az igazolás, hogy az építési munkálatok megkezdhetők, az építkezés megkezdődött. Helyiségek: Pinceszint: lépcsőház, garázs 38 m2, közlekedő, gépészet 17 m2, mosókonyha 17 m2 Földszint: 4 db háló, 2 db gardrób, 2 db fürdő, WC, étkező-konyha, nappali, kamra, előtér, közlekedő, bejárati terasz (fedett),+ fedett, téliesíthető hátsó terasz. Kérdések: 1.a A (mély)garázs az épület szerves része így nem alkalmazható az 5% áfa. Ilyenkor az építtető és a kivitelező közötti szerződésben a garázs építését hogyan kell szerepeltetni? Hogyan állapítható meg csak a garázs ára? A betonozást, a földmunkát, plusz az egyéb műveleteket pontosan hogyan kell leosztani a garázsra? 1.b Van-e a fentiek közül olyan épületrész, amely nem tartozik az 5%-os adókulcs alá? 1.c Amennyiben a garázsnak külön árat kell számolnunk, és 27 százalékos áfával számolandó, alkalmazható-e rá a csokrendelet áfa-visszatérítésre vonatkozó része? A fent említett csokrendelet ide vonatkozó része 2019.12.31. Ez a határidő az igénybejelentésre vonatkozik, vagy a beaadandó számlákban foglalt teljesítésekre is tartalmaz megkötést? 2. A fentiek szerinti előlegszámla esetén kell-e valamilyen készültségi fokkal rendelkeznie az épületnek 2019.12.31-ig vagy elég, hogy az építkezés megkezdett állapotú, és az előlegszámla fizetve van? 3. Az áfatörvény 10. § d) pontja szerint ha az építtető a kivitelezési szerződés megkötése előtt vásárolt anyagokat is szeretne beépíttetni, az befolyásolja az 5 százalékos adókulcs alkalmazását? Ilyen anyagok megvásárlására számlával igazolva kérheti-e az építtető a csok áfa-visszatérítési támogatást? Köszönettel.
Áfa – Speciális problémák. Megjelent legújabb kiadványunk!
Cikk
Nem mindig egyértelmű, milyen szempontok szerint kell eljárni a határon átnyúló ügyletekben, de a számlakezelés is tartogathat meglepetéseket, sőt még a látszólag egyszerű adónemeket is megbonyolíthatja az áfa. Legújabb kiadványunk abban segít Önnek, hogy a leggyakoribb félreértésre okot adó speciális eseteket áttekintve magabiztosan tudja alkalmazni a jogszabály előírásait.
Hitelből fizetett ingatlan áfaidőpontja II.
Kérdés
Megértettem Kelemen László szakértő úr válaszát. De ha nem állítható ki számla tulajdonjog fenntartása mellett, akkor valamennyi CSOK- os , illetve utólagosan pénzintézet által kiegyenlített ingatlan számlájának a kiállítása helytelen, mert a tulajdonjogot egy ingatlant értékesítő sem adja át a vételár kiegyenlítéséig, viszont a pénzintézet számlát kér ahhoz, hogy a vételár hitelrészét kiegyenlítse. Kérdésem, hogy lát-e megoldást ennek az anomáliának a feloldására. Válaszát előre is köszönöm Sándor Józsefné
Beolvadást követően kapott számla
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. szeptember 30-ai dátummal beolvad egy másik kft.-be. A beolvadó kft. szeptemberi időszakra kapott szerződéses partnereitől időszakos elszámolású számlákat (októberi kiállítással, teljesítés=fizetési határidő = november 10). A számlák a beolvadó cég nevére lettek kiállítva, mivel még szeptemberi tevékenységről szólnak. Mi a teendő ezekkel a számlákkal? Befogadhatók így? A beolvadó vagy a jogutód társaságnak kell őket lekönyvelni, és az áfáját melyik társaság igényelheti vissza? Válaszát előre is köszönöm.
Adásvételi előszerződés felbontása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk 16 lakásos társasházat épít. A beruházás majdnem készen van, használatbavételi engedély még nincs. A vevőkkel előszerződést kötöttünk. Jelenleg néhány szerződést fel kell bontanunk. A vevővel úgy állapodtunk meg, hogy visszakapja a foglalót, plusz további, a foglalóval megegyező összeget, illetve a vevő már a saját költségén fizetett villanyszerelési munkálatokra, illetve padlófűtésre, amit szintén meg kell térítenünk. Az a kérdésem, hogy mely tételek után kell áfát számolni, illetve a költségtérítés és a foglalón túl visszafizetett összegek könyvelési tételei hogyan alakulnak? Válaszát előre is köszönöm.
Iskolaszövetkezet – Számlázás II.
Kérdés
Tisztelt Kelemen Úr! A fenti kérdésre adott válaszára szeretnék reagálni és ennek alapján kérném szépen, válaszoljon világosan. Egyenes vagy fordított? A közvetített szolgáltatás esetén azt kell megvizsgálni, hogy az tartalmában megfelel-e az áfatörvény által meghatározott definíciónak: "munkaerő kölcsönzése, kirendelése, személyzet rendelkezésre bocsátása, illetve iskolaszövetkezet, közérdekű nyugdíjas szövetkezet szolgáltatásának igénybevétele". A kérdés szerint a közvetítő nem iskolaszövetkezet, de szükséges megvizsgálni, hogy a tevékenysége személyzet rendelkezésre bocsátása-e vagy sem. – Ugyanaz a szolgáltatás tartalma, és nem iskolaszövetkezet az, amely a szolgáltatást tovább közvetíti. Azt is érdemes megvizsgálni, hogy a "diákok közvetítése" kapcsolódik-e bármilyen másik (fő)tevékenységhez, amennyiben nem, akkor pedig az a kérdés is felmerülhet, hogy egyéb jogszabályi követelményekkel összeegyeztethető-e az adott tevékenység. – Az első kérdést nem értem. Miért számít, kapcsolódik-e másik főtevékenységhez? Pontosítaná milyen egyéb jogszabályra gondol? Köszönettel.
Ingatlanértékesítés áfája
Kérdés
Társaságunk ingatlanforgalmazással foglalkozó gazdasági társaság, lakóingatlan és nem lakóingatlan értékesítésére is adókötelezettséget választott. Amennyiben 2018. november 1. előtt jogerős építési engedéllyel rendelkező, 5 százalékos áfakulcsú lakóingatlant vásárolunk, és azt 2023. december 31-e előtt továbbértékesítjük, hány százalékos áfa terheli az értékesítést?
Iskolaszövetkezet: a fordított áfa szabályait értelmezte a Kúria
Cikk
A fordított adózás hatálya alá az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatások közül azok tartoznak, amelyek által más adóalany részére munkaerőt kölcsönöz, munkaerőt rendel ki, személyzetet biztosít, vagy ezekhez hasonló szolgáltatást nyújt – mondta ki a Kúria szeptember 19-én meghozott ítéletében.
Bányajog alapján való kártalanítás áfavonzata
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Kérem, szíveskedjenek az alábbi adózási problémám megoldásához segítséget nyújtani. A megyei katasztrófavédelmi igazgatóság határozatában társágunkkal szemben kártalanítási összeg megfizetését írta elő az alábbiakban idézett tartalomnak megfelelően: „a bányajog alapján és a polgári jog szabályai szerint a Bányavállalkozót a vagyonában beállott értékcsökkenés miatt az alábbi kártalanítási összeg illeti meg: • a bányászati joggal kapcsolatos ráfordítási összköltségeknek a bányatelek jogi jelleg törlés területeire eső része: 8.520.000,- Ft és • a bányászati jog, mint vagyonértékű jog megszűnésével érintett bányatelekrész piaci értéke: 15.450.000,- Ft, összesen 23.970.000,- Ft, azaz huszonhárommillió-kilencszázhetvenezer Forint.” A határozat azonban nem tér ki arra, hogy a kártalanítási összeg bruttó vagy nettó értékben értendő, ezért kérem szíves álláspontjukat arra vonatkozóan, hogy a kártalanítást milyen összeggel (23.970.000,- Ft áfát egyáltalán nem tartalmazó összeg, 23.970.000,- Ft már 27 százalékos áfát tartalmazó összeg, vagy 23.970.000,- Ft + 27 százalék áfa) kell megfizetnünk. Köszönöm segítségüket: Rebák Sándor
Szerszámhasználat kiszámlázása
Kérdés
Tisztelt Adószakértő! Cégünk tulajdonában lévő gyártó szerszámok beszállítóinknál vannak Olaszországban, illetve Németországban. Ezek a gyártók nemcsak nekünk, hanem a konszolidált cégcsoporthoz tartozó más vállalatoknak is gyártanak. Mi az egyes cégek számára gyártott mennyiségek arányában ki szeretnénk számlázni minden testvércégünknek a rájuk jutó értékcsökkenést. Testvércégeink között van EU-n belüli (spanyol), és EU-n kívüli is. Spanyolországban rendelkezünk áfaregisztrációval. Egyik kérdésünk az lenne, hogy milyen áfával állítsuk ki a számláinkat? A másik, hogy ez szolgáltatásnak minősül-e? Válaszát előre is köszönöm!
Áfakötelezettség: a teljesítés időpontja szolgáltatásnyújtáskor
Cikk
Az ügylet teljesítési időpontja határozza meg az áfafizetési kötelezettség keletkezésének időpontját. Szolgáltatásnyújtás esetén van úgy, hogy ez egyszerűen meghatározható, például, ha egyetlen nap alatt megvalósítható javításról van szó, ugyanakkor komplexebb, hosszabb időn keresztül végzett szolgáltatásnál (például építkezéskor) már összetettebb a kérdés.
Eszköz bérbeadása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., amely a tevékenysége végzéséhez szükséges ingatlant (melegkonyha étel kiszállításához) bérli a kft. két tulajdonosától. Az ingatlan maga tehát bérelt, viszont a benne lévő eszközök a kft. tulajdonában vannak. Most szünetelteti a tevékenységét, viszont az ingatlant bérbeadná, hogy addig se álljon, hanem valaki dolgozzon benne. A bérbeadás úgy történne, hogy az ingatlant magát a két tulajdonos mint magánszemély adja bérbe (mivel az ő tulajdonuk), az eszközöket viszont a kft. adja bérbe (mivel azok a kft.-é). A kérdésünk az lenne, hogy a kft. az eszközöket milyen formában adhatja bérbe? Tevékenysége közé felveszi az eszközbérbeadást (773 kölcsönzést), vagy pedig mivel az eszközök az ingatlanba be vannak építve és így ezek bérbeadása is ingatlan-bérbeadásnak számít, tehát a tevékenység közé az ingatlan-bérbeadást kell felvennie, és be kell jelentkezniük az áfa alá, ha áfásan szeretnék bérbeadni?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
