6500 találat a(z) ÁFA cimkére
Láncügylet Kérdés
Társaságunk ügyfélköréhez tartozik egy kereskedelemmel foglalkozó cég. A társaság belföldi székhelyű és telephelyű, telephellyel sem Európai Uniós tagországban, sem harmadik országban nem rendelkezik. A társaság Romániában vásárolja az árut, és azt Magyarországra történő behozatal nélkül szintén Romániában értékesíti úgy, hogy az árut az értékesítő cég telephelyéről közvetlenül a vevő cég telephelyére szállítják. Kérdéseink: 1. Tekinthető-e a kérdéses ügylet láncügyletnek? 2. A végrehajtott értékesítés után kibocsátott számlában, mely ország áfaszabályai szerint kell eljárni? Be kell-e jelentkeznie a magyarországi társaságnak Romániában adóalanyként és az ottani állam áfaszabályai szerint eljárni – adószám igénylése, romániai számlázási szabályok szerinti számlakibocsátás, romániai áfabevallás tb -, illetve megoldható-e, ha a Magyarországi társaság a számlázást kizárólag magyar adóalanyként kívánja végrehajtani? 3. Hatással van-e az áfaelszámolás szabályaira, hogy az áru fuvarozását mely társaság szervezi, fizeti? 4. Amennyiben a teljes áfaelszámolás Romániában történik a magyarországi áfabevallásban kell-e az ügyletet szerepeltetni? 5. A kereskedelmi szolgáltatás eredményeként keletkező jövedelem után mely államban keletkezik az értékesítést végző társaságnak társaságiadó-fizetési kötelezettsége? Megoldható-e az ügylet magyar adóalanyként, magyarországi társaságiadó-fizetés mellett?
Egyéni vállalkozás megszüntetése, készlet Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ruházati áruk kereskedelmével foglalkozó áfás egyéni vállalkozó a tevékenységét 2015. 07.01-jétől szünetelteti. 2019-ben úgy döntött, hogy a vállalkozást megszünteti a szüneteltetés alatt. A szüneteltetés megkezdése előtt a leltározott áru értéke 3 500 ezer Ft volt, ami szerepelt 1553 bevallásban. Az eltelt négy év alatt a leltárba szereplő áruk egy része kiment a divatból, eladhatatlanná vált. Kérdésem, hogy a megszűnéskor milyen érték után kell áfát és személyi jövedelemadót bevallani és megfizetni? Lehet-e a leértékelni, illetve selejtezni. Köszönöm a választ.
Csomagküldés áfája Kérdés
Egy méhtenyésztéssel foglalkozó egyéni vállalkozó méhanyákat értékesít, melyeket a Magyar Posta szállít. Üzleti csomagként adják fel a csomagot, melybe már belerakja a számlát is. Az értékesítés utánvéttel történik. A számlán a méhanya 27 százalékos áfával szerepel, s ezidáig a postaköltséget külön feltüntettük a számlán 27 százalékos áfatartalommal (a postán kifizetett díj szerepelt nálunk is bruttó összegnek). De a posta a feladáskor 5 százalékos áfával állította ki a csomagfeladási díjról a számlát. Kérdésem, hogy a méhtenyésztő 5 vagy 27 százalékos áfával tüntesse fel a számlán a csomagfeladási díjat? Mi lesz az alapja? Válaszukat előre is köszönöm.
Családi gazdaság vezetője elhunyt Kérdés
Tisztelt Szakértő! Családi gazdaság vezetője elhunyt, a fia lépne a helyébe, a létszám nem változna, a feleség lép be. Az új vezető adószámot váltott őstermelőként, a nyilatkozatoknál nyilatkoztatják az életszerűségről, jelenleg 40 órás munkaviszonyban dolgozik. Mindenhol megkérdezték (NAV, NÉBIH) van-e munkaviszonya, ő elmondta igen, jelenleg nincs a családi gazdaságban főállású őstermelő. A családi gazdaság néhai vezetője 2019.06.06-án hunyt el, az ő záróbevallásait a hagyatéki eljárás után a NAV készíti el, mi a helyzet az áfával? Záróbevallás szerint rendelkezhető áfát tartanánk nyilván, ez ebben az esetben nem kérhető vissza? Az adószám a tag halálával megszűnt. Csak a családi gazdaság tevékenysége jogfolytonos? Kell-e lennie teljes foglalkoztatottságú munkavállalón a családi gazdaságban, ha egyik tag sem főállású őstermelő? Nagyon köszönöm, Hasznosné Rab Erzsébet
Kedvezményezett átalakulás Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van egy A cég, amely 100%-os tulajdonosa B cégnek. B cégből ingatlan és ingatlanon végzett beruházás a hozzá kapcsolódó hitelekkel és saját tőkével szemben átkerülnek a már létező, C cégbe, ahol így "A" cég 48%-os tulajdont szerez. "A" cég tulajdonosai ugyanazon magánszemélyek, mint "C" cég tulajdonosai. "A" cég az átadással nem szerez készpénzt. "C" cég tulajdonosi szerkezete a beolvadás után így néz ki: 48% "A" cég, 26% 1. magánszemély, 26% 2. magánszemély. "A" cég tulajdonosi szerkezete: 55% 1. magánszemély, 45% 2. magánszemély. "B" cég tulajdonosi szerkezete: 100% "A" cég. Kérdéseim: ez a kiválás-beolvadás kedvezményezett átalakulás-e, felmerül-e illeték- illetve áfakötelezettség, ebből a szempontból minek számít a bérelt ingatlanon végzett beruházás? Köszönettel: Jancsó Katalin
Lakásbővítés áfája Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha egy 40 négyzetméteres ingatlant kibővítenek 100 négyzetméteresre, annak áfája 5 vagy 27 százalékos?
Magánszemélytől kapott számla elszámolása közösségen belül. Kérdés
Egyesületünk tevékenységéhez horvátországi magánszemélytől bérel apartmanokat a résztvevők számára. A szállásköltségről a magánszemély számlát állít ki. Hogyan számolható el ez a költség, és az áfaszabályok hogyan vonatkoznak erre az esetre? Az egyesület alanyi áfamentes, a magánszemély nem rendelkezik vállalkozói adószámmal, így közösségi adószáma sincs. Köszönöm a választ: Fábiánné
Felvásárlási jegy értékesítő szemszögből Kérdés
Tisztelt Szakértő ! Egyéni vállalkozó (áfás ) őstermelő is egyben (év közben kezdte az őstermelést, igy áfaügyileg itt is az általános szabályok szerint áfás). Őstermelőként gyapjút adott el, de a vevő (egy kft.) felvásárlási jegyet állított ki helyette 7 százalékos kompenzációs tartalommal. Kérdésem 1.) Kell-e vallani a 08-ason és a 1965 bevallásban az őstermelőnek az egyéni vállalkozással együttesen a gyapjúértékesítést vagy csak a vevőnek van ezzel kapcsolatban bevallási kötelezettsége? 2.) Helyes-e, hogy a kft. állított ki felvásárlási jegyet, nem az őstermelőnek kellett volna számlát kiállítani az általános szabályok szerint 27 százalék áfával? Köszönettel
Gazdasági társaság szétválásának adó-, illetékvonzata Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi esettel kapcsolatban szeretnék felvilágosítást kérni: Adott HT Termelő Kft. Tulajdonosai 2 fő magyar magánszemély 50-50%-os arányban. A társaság 2019.04.01. óta kiva adózás alatt működik, előtte a tao alá tartozott. A társaság belföldi ingatlannal rendelkező társaságnak minősül. Az ingatlan értéke a mérlegfőösszeg kb. 82%-át teszi ki. Az ingatlant 2002-ben a társaság építtette, az építés után az áfát visszaigényelte. Jelenleg a társáság az adóhatóságnál bejelentette, hogy a saját tulajdonú ingatlanát mind bérbeadás, mind eladás tekintetében áfakörben végzi. Felmerült az a gondolat a tulajdonosokban, hogy értékesítenék külön a tevékenységet és a cég eszközeit – munkával együtt – és külön az ingatlant. Ebből a szempontból egyszerűbb lenne, ha az ingatlan szét lenne választva a tevékenységtől. A társaság tulajdonosai azon gondolkodnak, hogy szétválás vagy kiválás keretében az ingatlant leválasztanák. Az eredmény a következő lenne: 1. új társaság HT Termelő Kft.: ebben maradna a tevékenység, az alkalmazottak, a munkák, 2. új társaság HT Ingatlan Kft.: ebbe kerülne át az ingatlan (telek plusz ingatlan). Mindkét cégben a mostani cég tulajdonosai maradnának 50-50%-ban. A kérdéseim a következők: 1. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség a szétválás/kiválás kapcsán? 2. Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség a szétváláshoz/kiváláshoz kapcsolódóan? 3. A magánszemély tulajdonosoknál keletkezik-e bármiféle adó-, illeték-, egyéb közteherfizetési kötelezettség? Válaszukat köszönöm.
Egyéni vállalkozás megszűnése – áfa II. Kérdés
Tisztelt Szakértő! Sajnos a fellelhető anyagokból nem derült ki, hogy az épület aktivált értéke miből is adódik – a vállalkozó szerint volt padlókészítés és járdakészítés, ami bekerülhetett –, de mivel áfás volt a vállalkozás mindig, úgy gondolom, hogy áfalevonás joga megillette, és bizonyára élt is vele.
Hogyan kell rendezni az áfát? Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk 2017-ben, a társasházat kezelő vállalkozás számlája alapján, visszaigényelte a fűtésszámlán felszámított áfát. Idén derült ki, hogy jogtalan volt a fűtés kiszámlázása, társaságunknak nem kellett volna fizetnie, mert saját berendezéssel oldottuk meg a fűtést. Azóta kiléptünk az áfakörből, alanyi mentességet választottunk. A társasházat is már másik, szintén alanyi mentes vállalkozás kezeli, nem az, amely 2017-ben kiállította a számlát. Kérdésem az lenne, hogyan kell a 2017-ben jogtalanul felszámított és visszaigényelt áfát rendezni társaságunknak, illetve mit tehet a társasházat kezelő vállalkozás, hogyan írhatja jóvá a visszajáró pénzösszeget? Milyen számlát kell kiállítania? Kinek, milyen áfa-önellenőrzéseket kell/lehet beadnia, ha már egyik cég sem alanya az áfának? Köszönöm válaszát.
Többcélú ajándékutalvány ajándékozása Kérdés
Tisztelt Szakértő! Közhasznú civil szervezetünk egy sporteszközöket forgalmazó kiskereskedelmi hálózattól ajándékutalványokat vásárolt. A szállító által használt sablonszerződésben az utalványok bruttó értéke szerepelt. A számlázáskor szembesültünk azzal, hogy a szállító szerint a forgalmazott utalványok többcélú utalványnak minősülnek, így azok után az áfa összegét beváltáskor kell megfizetni, és adómentesen számlázták ki vételárukat. Szervezetünk az utalványokat egy közérdekű pályázaton kiemelkedően teljesítő oktatási intézményeknek adományozta térítésmentesen, jutalmul jó teljesítményük elismerése érdekében. Kérdésem, hogy a jutalmazott szervezetnek (egyéb esetben magánszemélynek) kell megfizetnie az áfát, az utalvány beváltásakor, vagy – mivel nem értékesítésről van szó, hanem adományozásról – szervezetünknek kell megfizetni az áfát továbbadáskor?
Masszázsfotel elszámolása Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó vállalkozás 1 millió 600 ezer forint értékű masszázsfotelt milyen adó- és járulékterhek mellett számolhat el? Áfalevonásra jogosulttá válik-e?
Bejelentkezés áfakörbe Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alanyi adómentes „B” Kft.-t megvásárolja az áfakörös „A” Kft. A megvásárolt „B” leányvállalatnak „A” anyavállalat adózói státusza miatt van-e adózói státuszváltási kötelezettsége? Ha a leányvállalatot áfakörbe szeretnénk bejelenteni, azt legkorábban mikor tehetjük meg? Tisztelettel.
Megjelent a júliusi VálaszAdó Cikk
Nehezített pályán kell közlekednie az idén annak, aki szeretné töviről-hegyire megismerni az aktuális adómódosításokat. A szokásos – jellemzően egy-két törvényjavaslatból álló – nyári adócsomag helyett ugyanis ezúttal legalább négy előterjesztést kell átfésülni.