hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Munka törvénykönyve: milyen új világot fest az tervezet?

  • HVG

Könnyebb kirúghatóság, megkurtított végkielégítés, kevesebb pénz, rövidebb szabadság, hosszabb munkaidő – ezek a munkaalapú társadalom építőkockái a formálódó munkajogi kódex szerint.

Ha a munkáltatók diktálták volna az új munka törvénykönyve (mt) tervezetét, akkor sem billenhetett volna jobban az ő javukra a Nemzetgazdasági Minisztérium által múlt pénteken nyilvánosságra hozott dokumentum. Holott az új kódex normaszövegét és indokolását is tartalmazó dolgozat – mint hivatkozik is rá – a konvergenciaprogram és a Széll Kálmán-terv, vagyis az Orbán-kormány által elfogadott tézisek szellemében fogant. Ezekben a kabinet már megágyazott a munkáltatói érdekeket előnyben részesítő és a munkavállalói jogokat csorbító törekvéseknek. Így aztán különös, hogy Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő és Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője meglepődött az eredményen: már hétfőn elhatárolódni látszottak a tervezet néhány, munkavállalókat megszorító konkrétumától. Igaz, csak azt követően, hogy a dokumentum felháborodást váltott ki az ellenzéki pártok és a szakszervezetek részéről, és az utóbbiak tiltakozó demonstrációkat is kilátásba helyeztek. Munkaügyekben is teljes egyébként a jogalkotói káosz: miközben fogalmazódott az új kódex, a parlament végigvitt a régi mt-n olyan változtatásokat, amelyek még az idén öt alkalommal módosítanak a szabályokon. Ezeket részben az új mt is átveszi, részben pedig – munkavállalói szemszögből – tovább szigorít rajtuk.

A társadalmi felzúdulás oka, hogy az új mt az alkalmazási feltételektől a munkavégzésen és a díjazáson át a felmondásig, illetve a végkielégítésig a mostaninál kiszolgáltatottabb helyzetbe taszítaná a munkavállalókat – összegezte a HVG-nek az új kódex várható hatásait Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének, illetve Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke. Nő például a dolgozók kiszolgáltatottsága amiatt, hogy míg a mostani mt 30 napos próbaidőt enged meg, ami kollektív szerződésben maximum 90 napra növelhető, az új szabályok 90 napos, kollektív szerződésben pedig akár hat hónapos próbaidőre is lehetőséget adnak. Mondhatni, hogy a kollektív szerződéseket a cégvezetés a szakszervezetekkel, illetve az üzemi tanácsokkal köti, nekik kellene tehát a sarkukra állniuk, hogy ezekbe a megállapodásokba ne kerülhessenek bele a munkavállaló számára előnytelen megoldások. Csakhogy az ilyen egyeztetéseken a munkáltatók általában több tételből álló csomagban tesznek ajánlatot az érdekképviseleteknek, így csak más bónuszokért cserébe gyakran belemennek olyan engedményekbe, amelyek a kapun kívüli, újonnan felveendők esélyeit rontják. Ráadásul a szakszervezeti tisztségviselők harcossága is alábbhagyhat, miután – a felmondás alóli védettségük megszüntetése miatt – a jövőben az ő talpukra is könnyebb lenne útilaput kötni.

Molnár Patrícia Dolgozzatok, legények - Új munkatörvénykönyv-tervezet című cikkének folytatását elolvashatja a HVG-ben (2010/30.).

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

SZÉP-kártya 2024.01.01-től

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Örökölt termőföld eladása

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink