Európai fenntarthatósági szabályozás reformja: három intézmény, három eltérő álláspont

Megosztás Tetszik

Az Európai Unió fenntarthatósági szabályozásának jövője, azon belül is a CSRD, CSDDD és a Taxonómiára vonatkozó szabályok újragondolása továbbra is bizonytalan, miután az Európai Bizottság (EB), az Európai Tanács (ET) és az Európai Parlament (EP) eltérő pozíciókat képvisel a tartalmi (’content’) irányelv kapcsán. Nézzük, hogy állunk november közepén!

Az EB még az év elején hozta nyilvánosságra javaslatát, ami a három döntéshozó társszerv közül a legenyhébb módosításokat irányozta elő. Az ET néhány hete fogalmazta meg az álláspontját, amely például a küszöbértékek (tehát a kötelezetti kör) tekintetében a bizottsági javaslathoz képest jóval magasabb értékeket irányzott elő, ezzel jelentősen csökkentve a kötelezett cégek számát. A Parlament pedig november 13-án fogadta el saját véleményét a témában.

Küszöbértékek és hatály

A Bizottság javaslata szerint az EU-s vállalatokra a szabályok akkor vonatkoznának, ha több mint 1000 alkalmazottjuk van, és mérlegfőösszegük meghaladja a 25 millió eurót, vagy árbevételük a 50 millió eurót. A Tanács ennél szigorúbb: 1000 fő és 450 millió eurós árbevétel a javasolt belépési küszöb. Az EP pedig még magasabbra tette a lécet: 1750 alkalmazott és 450 millió eurós árbevétel, ráadásul javaslatuk szerint pénzügyi holdingok is mentességet kapnának. A nem EU-s cégek esetében mindhárom intézmény javaslata az EU-ban elért 450 millió eurós árbevételt tekinti alapnak.

Változás a vizsgálandó értéklánc tekintetében

Mindhárom intézmény támogatja az ellátási láncban kérhető információk korlátozását, hogy csökkentsék a vállalatokra nehezedő adminisztratív terheket. A CSDDD esetében ez azt is jelenti, hogy a magyar ESG-törvényhez hasonlóan a közvetlen beszállítókra (illetve bizonyos álláspont szerint vevőkre) kellene a nagyvállalatoknak fókuszálniuk.

Kötelező audit

Már a Bizottság is azt javasolta, hogy maradjon a korlátozott bizonyosság (’limited assurance’), és ne lépjen az tovább az átfogóbb és mélyebb kellő (’reasonable’) bizonyosság irányában. Ebben a felek egyetértenek.

OLVASSA TOVÁBB! Erről szól még a cikk:

• polgárjogi felelősség és átmeneti terv,

• CSDDD-küszöbök és átvilágítás,

• szektorspecifikus standardok,

• hogy lesz ebből új szabályozás,

• jogalkotási menetrend és bizonytalanságok,

• Taxonómia és ESRS felülvizsgálat

• VSME és önkéntes jelentéstétel,

• mit jelent ez a vállalatoknak.