Történetek a tárgyalóteremből: mi van az elkevert bizonyítékokkal?

Megosztás Tetszik

Az adózók peres eljárásainak menetéről, az ott előforduló problémákról és a témában fontos szabályokról mesél és magyaráz az Adózóna adójogban járatos ügyvéd szakértője, Dr. Marosi Andrea.

Első történetünk apropóját az adja, hogy a megyei bíróságon előadottak alapján kiderült, illetve a tárgyalás során nyilvánvalóvá vált az a tény, hogy adózó által az ügyben beterjesztett bizonyítékok közül számos fényképet, videót nem terjesztettek fel a korábbi eljárások során. Ezek pedig az ügy menete és értékelése szempontjából fontosok és meghatározóak lehettek volna.

Erre a tényre annak kapcsán derült fény, hogy hajlandó volt a bíróság az adózót, mint felperest meghallgatni saját ügyében. Miután az APEH képviselője nem ismerte a bemutatott bizonyítékokat, nyilvánvalóvá vált hogy nem látta a képeket és videókat korábban, és kénytelen volt elismerni hogy a bizonyítékok egy része nem került felterjesztésre.

A jogszabály azonban úgy rendlekezik: az Adózás rendjéről szóló törvény szabályai szerint a fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezés beérkezésének napjától számított 15 napon belül fel kell terjeszteni. A jogszabály ebben az esetben kogens, azaz a „minden irat” kifejezés kötelező érvényű.

A történtek kapcsán nyilvánvalóvá vált, hogy adóhatóság megszegte az idevonatkozó szabályokat. A közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálta éppen a jogszabálysértésen alapul. A megyei bíróság a fenti jogszabálysértést nem tekintette olyan jelentősnek, hogy emiatt az adóhatóság határozatát megsemmisítse.

A nagy kérdés az, hogy nyilvánvaló jogszabálysértés esetén van-e a bíróságnak mérgelési jogköre. Álláspontom szerint nincsen. A szabályozás ugyanis egyértelmű. A jogintézmény éppen a másodfokú hatóság felületes, és nem pontos elbírálásának akarta elejét venni azzal, hogy a „minden irat” kifejezést a jogszabályba beillesztette, továbbá ez az intézmény még azt a célt is szolgálja, hogy másodfokú adóhatóság a fellebbezést nem annak elnevezése, hanem tartalma szerint is és a megelőző érdemi eljárással együttesen vizsgálja.

A bíróság „laza” ítélethozatala bizonytalanságot okozhat, gyengítve ezzel a jogbiztonság intézményét Magyarországon.

Dr. Marosi Andrea