hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Történetek a tárgyalóteremből: mi van az elkevert bizonyítékokkal?

  • dr. Marosi Andrea

Az adózók peres eljárásainak menetéről, az ott előforduló problémákról és a témában fontos szabályokról mesél és magyaráz az Adózóna adójogban járatos ügyvéd szakértője, Dr. Marosi Andrea.

Első történetünk apropóját az adja, hogy a megyei bíróságon előadottak alapján kiderült, illetve a tárgyalás során nyilvánvalóvá vált az a tény, hogy adózó által az ügyben beterjesztett bizonyítékok közül számos fényképet, videót nem terjesztettek fel a korábbi eljárások során. Ezek pedig az ügy menete és értékelése szempontjából fontosok és meghatározóak lehettek volna.

Erre a tényre annak kapcsán derült fény, hogy hajlandó volt a bíróság az adózót, mint felperest meghallgatni saját ügyében. Miután az APEH képviselője nem ismerte a bemutatott bizonyítékokat, nyilvánvalóvá vált hogy nem látta a képeket és videókat korábban, és kénytelen volt elismerni hogy a bizonyítékok egy része nem került felterjesztésre.

A jogszabály azonban úgy rendlekezik: az Adózás rendjéről szóló törvény szabályai szerint a fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezés beérkezésének napjától számított 15 napon belül fel kell terjeszteni. A jogszabály ebben az esetben kogens, azaz a „minden irat” kifejezés kötelező érvényű.

A történtek kapcsán nyilvánvalóvá vált, hogy adóhatóság megszegte az idevonatkozó szabályokat. A közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálta éppen a jogszabálysértésen alapul. A megyei bíróság a fenti jogszabálysértést nem tekintette olyan jelentősnek, hogy emiatt az adóhatóság határozatát megsemmisítse.

A nagy kérdés az, hogy nyilvánvaló jogszabálysértés esetén van-e a bíróságnak mérgelési jogköre. Álláspontom szerint nincsen. A szabályozás ugyanis egyértelmű. A jogintézmény éppen a másodfokú hatóság felületes, és nem pontos elbírálásának akarta elejét venni azzal, hogy a „minden irat” kifejezést a jogszabályba beillesztette, továbbá ez az intézmény még azt a célt is szolgálja, hogy másodfokú adóhatóság a fellebbezést nem annak elnevezése, hanem tartalma szerint is és a megelőző érdemi eljárással együttesen vizsgálja.

A bíróság „laza” ítélethozatala bizonytalanságot okozhat, gyengítve ezzel a jogbiztonság intézményét Magyarországon.

Dr. Marosi Andrea

 

 

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink


További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST / VIDEÓ

Kérdések és válaszok

Kata öregségi nyugdíj mellett

Lepsényi Mária

adószakértő

Áttérés katáról átalányadózásra

Lepsényi Mária

adószakértő

Átalányadó választása kata után

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
hirdetÉs