adozona.hu
Szakértő válaszol: megváltozott munkaszerződés, kölcsönzött dolgozó
//adozona.hu/archive/20090604_szabadsag_ber_munkaero
Szakértő válaszol: megváltozott munkaszerződés, kölcsönzött dolgozó
Mikor és milyen formában illeti meg az egyenlő bér a kölcsönzött munkaerőt? Ha a munkahely egy része vidékre költözik, és hetente több napot ott kell töltenem, akkor a munkáltatónak mit kell biztosítania a munkavállaló számára? Megváltoztatott munkaszerződés ellenére elbocsátások lesznek cégünknél, ez jogszerű? Olvasóink kérdéseire Horváth Linda, az Adózóna munkajogásza válaszol.
A munkáltató a munkavállaló közeli hozzátartozójának otthoni (!) ápolása céljából az ápolás idejére de legfeljebb két évre köteles engedélyezni a fizetés nélküli szabadságot. Feltétele azonban az is, hogy az ápolást a munkavállaló saját maga végezze. Az ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja. Az igazolásban foglaltakat a munkáltató köteles elfogadni, az igazolásban foglaltakat nem vizsgáltathatja felül.
Ha annak ellenére, hogy ezt írásban kérelmezi és csatolja az orvosi igazolást, a munkáltató nem engedélyezi, véleményem szerint 15 napon belül élhet a rendkívüli lemondás jogával, hiszen a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegte. Érdemes fokozott figyelmet fordítani a rendkívüli lemondás indokának alapos megfogalmazására. Ha Ön köztisztviselő, akkor nem élhet rendkívüli lemondással.
2. „A kölcsönzött munkaerők esetében, ha valaki ugyanannál a munkaadónál tölt 6 hónapot, akkor a rendes munkavállalókkal azonos bérezést és juttatásokat kap. Teljes mértékű azonosságra a kölcsönzött munkaerő meghatározott idejű munkaszerződés esetében 2 év után, nem meghatározott idejű munkaszerződés estében 1 év után jogosult.” Ez igaz?
Munkaerő kölcsönzés esetén két elv érvényesül. Az egyik a korlátozott egyenlő bér elve, a másik pedig az egyenlő bér tartós munkavégzésnél. A korlátozott egyenlő bér elve szerint a kölcsönvevőnél munkaviszonyban álló valamint a kölcsönzött munkavállalók vonatkozásában a személyi alapbér, a műszakpótlék, a túlóráért járó díjazás, továbbá az ügyelet és a készenlét díjazása tekintetében alkalmazni kell az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét, ha a kölcsönvevőnél a folyamatos munkavégzés időtartama a 6 hónapot meghaladja.
Ennél szélesebb körű azonos elbírálást ír elő a második elv, az” egyenlő bér tartós munkavégzés esetén” elve. Eszerint az Munka törvénykönyve 142/0 §. (3) bekezdésében szereplő valamennyi juttatás tekintetében alkalmazni kell az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét, ha a kölcsönvevőnél történő folyamatos munkavégzés időtartama meghaladja határozott időre szóló kölcsönzésnél a 2 évet, vagy határozatlan időre szólónál az 1 évet. Ez alapján tehát valamennyi a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott minden pénzbeli és természetbeni juttatásnál (pl. üdülési csekk, bérlettérítés stb.) érvényesülnie kell az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének.
3. Szabadságszámítási gondjaink vannak a munkahelyemen. Prémiuméves óvónő vagyok. Tudjuk, annyi nap jár, mint megelőző évben, tehát óvodapedagógus prémiumosnak 46 nap. De. Én heti 11 órát, azaz 2 X 5,5 órát dolgozom, minden kedden és pénteken. Eddig ezekre a napokra vettem ki szabadságot, ha kellett, azaz heti kettőt. Most azt a tanácsot kapta főnököm, hogy a 11 óra tulajdonképpen napi 2,2 óra lenne, tehát egy hétre nem 2, hanem 5 nap szabadságot kell kivennem. Ez így rendben lenne?
A munkáltató a munkavégzésre nem adhat utasítást naptári évenként legfeljebb két olyan időtartamra vonatkozóan, melyek együttes mértéke a programban részt vevőnek a prémiumévek programba történő belépését közvetlenül megelőző évi rendes szabadságának felel meg." Prémiumévek programban résztvevőnek tehát pontosan fogalmazva nem szabadság jár, hanem a fenti időszak illeti meg. Ha pl. 46 nap jár neki, akkor egyszer kivesz mondjuk 20 napot, másszor 26-ot, ezzel a "szabadságot" fenti időtartam igénybevételével kiadottnak kell tekinteni. A lényeg tehát: reális a főnök számítása módszere (humánus is, mert ugye elvileg legfeljebb két időtartamra szabadna engednie), rendben van így, irreális lenne az eddig használt metódus alkalmazása, hiszen 46 nappal számolva az Ön módszerével 23 hetet nem kellene dolgoznia, ha kivenné az összes szabadságát. ez azt jelenti, hogy több mint 5 hónap szabadság illetné meg évente.
4. Ha a munkahely egy része vidékre költözik, és hetente több napot ott kell töltenem, akkor a munkáltatónak mit kell biztosítania a munkavállaló számára? Pl.: ott alszom, akkor valamilyen ügyeleti díjat, stb.?
El kell különíteni, hogy Ön állandó munkavégzési helyen dolgozik-e és belföldi kiküldetés ke-retében dolgozik pár napot vidéken vagy változó munkavégzési helyre módosították a mun-kaszerződését. A belföldi kiküldetés maximális időtartama 44 munkanap lehet évente. Bel-földi kiküldetés esetén az utazási időre a személyi alapbérének 40 százaléka jár és a 278/2005. számú kormányrendelet alapján jogosult napidíjra is, amelyet a rendszeres kiküldetést teljesítő munkavállalók esetében havi átalánydíjban is meg lehet állapítani. A vidéki munkahelyen a munkavégzés díjazására ugyanazok a szabályok irányadók, mint az eredeti munkahelyén. Azaz ha túlóráznia kell akkor túlórapótlék, ha ügyeletet vagy készen-létet rendelnek el éjszakára akkor az ennek megfelelő díjazás jár.
Változó munkavégzési helyre vonatkozó munkaszerződés esetén munkaidőn kívül eső az utazási időre a munkavállalót díjazás nem illeti meg. Ebben az esetben is jogosult azonban a munkavégzéssel kapcsolatban szükségesen és indokoltan felmerült költségeinek (pl. szállás) megtérítésére. Mindkét fenti esetben jogosult lehet a munkavállaló a 78/1993 Kormányren-deletben foglalt feltételek fennállása esetén a munkába járással felmerülő költségek megtérítésére.
5. Egy ismerősöm panaszolta, és utána járva több forrásból is bebizonyosodott, hogy XXX nagyvállalat, a gazdasági válságra való hivatkozással a vállalat átállt rövidebb munka-időre. A dolgozóknak készítettek új munkaszerződéseket, amelyek szerint a munkaidő csökkentésével arányosan csökkentik az alapfizetésüket 3 hónapos időtartamra. A dolgozók elő-ször vonakodtak aláírni, de azzal lettek megfenyegetve, ha nem írja alá mindenki, akkor hu-szonegynéhány ember el lesz bocsájtva az adott területről. Most letelni látszik a 3 hónap és 20 ember elbocsájtását bejelentette a vállalat, erre a lehetőségre úgymond lehet jelentkez-ni. Azt gondolom, hogy a vállalat becsapta dolgozóit, és többszöröse megkurtította! Ezek a munkások 6+2 folyamatos munkarendben dolgoztak (ebből lett 6+4), az alapkeresetükre pótlékok is járnak, így viszont azokra a napokra is jelentősen csökkent a jövedelmük, amikor rendes munkanapjuk volt. Jogszerű volt a cég eljárása?
A munkavállalók – ha jól értettem – munkaszerződés módosítással álltak át a rövidített munkaidőre és a csökkentett személyi alapbérre. Sajnos a jelenlegi gazdasági helyzetben könnyen előfordul, hogy a cég megpróbálja ilyen és ehhez hasonló intézkedésekkel az elbo-csátásokat elkerülni vagy elnapolni, de a helyzet később sem javul és így akkor a munkálta-tó mégis kénytelen a dolgozói egy részét elküldeni. A fenti eljárásban semmilyen jogellenességet nem látok, feltéve persze, hogy a felmondásokban szereplő indokolás megfelel a törvényi előírásoknak, világos, valós és okszerű.