adozona.hu
Rendes felmondás: meddig kell kifizetni a munkavállalót?
//adozona.hu/archive/20090520_rendesfelmondas_munkavallalo_vegkielegite
Rendes felmondás: meddig kell kifizetni a munkavállalót?
Köteles-e kifizetni a munkáltató az alkalmazott összes járandóságát az utolsó munkába töltött napján, ha rendes felmondással bocsátotta el? Mikor szabálytalan a blokkóra a munkahelyen? Olvasóink kérdéseire Viszló László, munkajogi szakértő válaszol.
1969 okt. 01. óta dolgozom ugyanazon a munkahelyen, közben a cégemet 2005 - ben felszámolták, így eladás után jogutódlással átkerültem a jelenlegi cégemhez, de ez a vállalkozás is felszámolás alá került. 2009 áprilisában rendes felmondással felmondtak, a leírtak szerint felmondási idő 90 nap , a végkielégítés 6 hónap ez szerepel a felmondásomban. Kérdésem, hogy a munkában töltött utolsó napon kötelesek-e kifizetni minden járandóságom, ha még sem akkor mit tehetek? Amennyiben nem találnék munkát, a munkanélküli ellátást mennyi ideig vehetem igénybe.
A munkajogi jogutódlás szabályai szerint is helyesen számították ki az Ön felmondási idejét és végkielégítését. A munkáltatónak legkésőbb az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetnie az Önt megillető járandóságokat, és ki kell adnia a szükséges igazolásokat is. Amennyiben nem teszi meg, jogai érvényesítése érdekében az illetékes munkaügyi bírósághoz fordulhat. A munkanélküli ellátás (hivatalos nevén az álláskeresési járadék) folyósításának kezdő napja az álláskeresőnek a munkaügyi központnál történő jelentkezésének napja. Összegét az álláskeresővé válást megelőző négy naptári negyedévben elért átlagkereset alapulvételével kell kiszámítani. Folyósításának időtartama minimum 73, de legfeljebb 270 nap. Az első folyósítási szakasz a megállapított folyósítási idő fele, de maximum 91 nap. A második szakasza a megállapított folyósítási idő hátralévő része, de maximum 179 nap. Az erre vonatkozó részletes szabályokat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény tartalmazza.
Szabályos-e egy blokkolóórával felszerelt cégnél a munkaidőt úgy számítani ki, hogy minden megkezdett félórát a következő félórától számítanak a munkakezdés időpontjaként. Eszerint a 8.02-kor történő beblokkolás csak 8.30-től számít fizetett munkaidőnek. Ugyanakkor ez az elv nem érvényesül a munka befejezésekor, tehát 1-2 perc késés miatt akár napi fél órás ingyenmunkára is szert tehet a cég, amit nem lehet kompenzálni avval, hogy távozáskor ugyanannyival később blokkol ki a dolgozó. A blokkolóóra percre pontosan regisztrálja az adatokat, tehát elvileg nem lenne akadálya a munkában töltött idő pontos kalkulációjának. A levonásokat utólag, manuálisan végzik bérszámfejtéskor.
Szabálytalan a munkáltató eljárása. A munkaidő-nyilvántartásnak pontosan kell tükröznie a munkában töltött időt, ettől önkényesen eltérni nem lehet.
Abban az esetben, konkrét kára keletkezett, igénye érvényesítése érdekében munkaügyi bírósághoz fordulhat.
2002-2005 egy cégnél dolgoztam, évente hosszabbították a munkaszerződésem. Első gyermekem 2005 novemberében született. A munkahelyemmel kötött határozott idejű szerződés 2005 decemberében lejárt és nem hosszabbították meg. Mivel még mikor alkalmazásban voltam amikor született a kislányom, így kaptam 2 évig gyedet. 2007. novembertől már csak gyest kaptam, kislányom bölcsis lett, 2008 januártól ismét dolgozni kezdtem, gyes mellett nyolc órában. Sajnos 2008. augusztusában megszűntették a munkaviszonyom, jelenleg nem dolgozok. Kislányom tejallergiája miatt 3 éves korán túl (azaz jelenleg is) kapok gyest. Még egy évig biztosan. Regisztrált munkanélküli vagyok, de a gyes miatt ellátást nem kapok. Jelenleg második gyermekem várom, 15 hetes a baba. Úgy tudom, hogy ahhoz, hogy gyedet kapjak a munkában eltöltött időm meg van, csak az kellene, hogy a szüléskor is munkahely által biztosított legyek. Ehhez elég annyi, ha csak abban hónapban van bejelentett munkaviszonyom, mikor a gyerek születik? Vagy az is megoldás lenne, ha szüneteltetném a gyest, így kapnék munkanélküli járadékot és akkor biztosított lennék? Gyedet mi alapján számolják ki? Az utolsó munkahelyemen minimálbérre voltam bejelentve, ha a szülés hónapjában bejelentett munkahelyen magasabb összegre jelentenek be ez változtat a gyedem összegén? Úgy tudom, hogy a most hozott gyedet lerövidítés rám még nem vonatkozik (mivel jún. előtt fogant a baba), igaz ez?
A biztosított szülőnek a gyed igénylését - a szülő anya esetében pedig a szülést - megelőző két évben legalább 180 napon át biztosítottnak kellett lennie. Ugyanakkor, helyesen írta, hogy a szüléskor – vagy a gyed igénylésekor - is biztosítottnak kell lennie. Az Ön által leírt mindkét út járható: tehát vagy bejelentett munkaviszonnyal kell rendelkeznie (elegendő abban a hónapban, amikor születik a baba), vagy szünetelteti a gyest, s helyette az álláskeresési támogatást veszi igénybe. A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70 százaléka, de maximális összege, havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a, amely összeg 2009. január 1-étől 100.100,- Ft. A gyed összegének megállapításánál jövedelemként csak azt az összeget lehet figyelembe venni, amely után a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt. A napi átlagkereset kiszámításánál a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem napi átlaga vehető alapul. Amennyiben a fenti időszakban a biztosított személy nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, úgy a gyermekgondozási díj összegét a jogosultság első napját megelőző 180 napi jövedelem napi átlaga alapján fogják megállapítani. Azon személyeknél, akik jogosultak ugyan, de a fenti számítással nem állapítható meg a napi átlagkeresetük, az érvényes minimálbér kétszeresének a harmincad részét fogják alapul venni, feltéve, hogy a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, illetve a munkanélküli ellátás alapját képező jövedelmük a minimálbér kétszeresét eléri, ha ugyanis ezt a mértéket nem éri el a számítás alapja a tényleges jövedelem lesz.A gyedre vonatkozó részletes szabályokat a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben találja meg.