Végelszámolás után megmaradt pénzvagyon adózása

Megosztás Tetszik

Végelszámolás után a tulajdonosnak kölcsöntartozása maradt a cég felé. Milyen terhekkel kell számolnia abban az esetben, ha vagyonfelosztás keretében véglegesíti a tartozást, illetve akkor, ha a kft. elengedi azt? Olvasói kérdésre Kiss Péter adószakértő (TruTax Kft.) válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: tételezzük fel a következő esetet! Végelszámolással megszűnt a kft. Minden rendben lezajlott. Maradt, legalábbis könyv szerint 2 millió forint vagyona, mely az egyetlen tulajdonos évek alatt felhalmozott kölcsöntartozása a cég felé. (Mindig elszámoltuk a piaci kamatot, ez is része a tartozásnak.) A „pénz” tehát mindenképpen őt illeti meg. Szeretném megtudni, hogy a személyi jövedelemadón kívül milyen teher sújtja a tulajdonost, ha a vagyonfelosztás keretében véglegesíti az összeget, vagyis beteszi, majd a végén kiveszi. A másik megoldás, ha a kft. elengedi a követelést. Remélem, jól tudom, hogy ekkor 18 százalék ajándékozási illetékre kötelezett a tulajdonos!

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Az ügy körülményeinek részletes ismerete nélkül (pl. milyen adózónak minősül a kft., a tulajdonos magánszemély-e, a „pénz” alatt pontosan milyen eszköz értendő stb.) válaszunkat tekintse tájékoztató jellegűnek. Teljes körű tanácsadást az iratok, dokumentumok és a tényállás részletes áttanulmányozása után lehet adni. A követhetőbb válasz érdekében egy egyszemélyes, tao-alany, normál áfás adóalanyt feltételeztünk.

1. Opció: végelszámolás utáni vagyonfelosztás (kölcsönkövetelés) a magánszemély tulajdonos részére

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) 68. §-a mondja ki, hogy a kft. jogutód nélküli megszűnése esetén mi számít a magánszemély jövedelmének.

„(1) A társas vállalkozás (kivéve az MRP szervezetet) jogutód nélküli megszűnése következtében a magánszemély tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) által e jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás vagyonából megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és a társas vállalkozás kötelezettségeiből a magánszemélyre jutó kötelezettségek együttes összegét, a magánszemély jövedelmének minősül. A bevételt és a magánszemélyre jutó kötelezettségek értékét a vagyonfelosztási javaslat (ennek hiányában az annak megfelelő megállapodás) szerint kell megállapítani...”

Tehát, amennyiben a magánszemély tulajdonos a kft.-t 3 millió forintért alapította vagy üzletrészét 3 millió forintért szerezte meg (ún. üzletrész megszerzésére fordított érték), de a társaság végelszámolás során fennmaradó vagyonának (követelésének) szokásos piaci értéke ennél kisebb (kérdésben ez értelmezésünk szerint 2 millió forint amely tartalmazza a felhalmozott kamatot is) úgy nem keletkezik a magánszemélynek jövedelme a végelszámolás eredményeképpen. (Normál pénzkövetelés esetében meglátásunk szerint a tartozás tőkerésze és felhalmozott kamatának könyv szerinti értéke szokásos piaci értéknek tekinthető.)

Általánosságban adóztatandó jövedelem csak akkor keletkezik, ha a végelszámoláskor kifizetendő vagyon többet ér szokásos piaci áron (pl. az egy tárgyi eszköz), mint az üzletrész megszerzésére fordított érték. Ebben az esetben nemcsak szja-t (15 százalék), hanem szochót (15,5 százalék a magánszemélyekre vonatkozó maximumig) is fizetni kell a magánszemélynek a jövedelem után a a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) 1. § (5) alapján, mely szerint:

„Az (1)–(4) bekezdésen túl adófizetési kötelezettség keletkezik
a) a vállalkozásból kivont jövedelem [szja-törvény 68. §]”.

Megjegyezzük, hogy ha a levonásra nincs lehetőség, pl. követelés esetében, akkor az szja-törvény 68. § (10) bekezdése az irányadó. Azaz a bevallott és megfizetett adót mint kötelezettséget kell figyelembe venni a magánszeméllyel szemben.

Amennyiben a tulajdonos a tartozását kifizeti a kft. felé, a fentiekben említett szja-és szochoszabályok ugyanúgy alkalmazandóak.

Kérdésként vetődik fel továbbá, hogy fennáll-e bármilyen más adófizetési kötelezettség.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben (áfatörvény), a 11. § (2) d) pontjában találhatjuk többek között, hogy mi tekintendő ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek. Ez alapján: „Szintén ellenérték fejében teljesített termékértékesítés az adóalany megszűnése, ha az adóalany a megszűnés időpontjában olyan terméket tart tulajdonában, amelynek beszerzéséhez vagy b) pont szerinti felhasználásához kapcsolódóan egészben vagy részben adólevonási jog illette meg.”

Mivel a kölcsönköveteléshez nem kapcsolódik szorosan nézve levonható általános forgalmi adó, áfafizetés nem terheli a kölcsönkövetelés vagyonfelosztáskori „kifizetését”.

Amennyiben a 2 millió forint vagyon tárgyi eszköz (pl. tehergépkocsi) lenne, ami után a kft. áfát vont volna le, a végelszámoláskori vagyonkiosztás adóköteles lenne áfa szempontból, és a magányszemélynek mint végső felhasználónak meg kellene az áfát az eszközök szokásos piaci értékén fizetnie.

2. Opció: végelszámolás előtt kölcsönkövetelés elengedése magánszemély tulajdonos részére

Az szja-törvény 4. § (2) c) pontja alapján „Bevétel a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában – pénzben (e törvény alkalmazásában ideértve a készpénz-helyettesítő eszközt is), és/vagy nem pénzben – mástól megszerzett vagyoni érték. Nem pénzben megszerzett bevételnek minősül különösen elengedett, átvállalt tartozás.”

Értelmezésünk szerint a teljes kölcsönkövetelést ingyenesen engedi el a kft. a tulajdonosa felé, azaz annak egésze jövedelem a magánszemélynél. A fentiek alapján a követelés elengedése a magánszemélynél szja- és szochoköteles (ez utóbbi maximált összegben), amelyet az szja-törvény 5. § (3) bekezdése és a 68. § (10) bekezdése szerint kell rendeznie a kft.-nek mint kifizetőnek.

Az Illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 17. § (1) c) „Mentes az ajándékozási illeték alól: az olyan ajándék megszerzése, amely után az ajándékozót vagy a megajándékozottat személyi jövedelemadó, szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség terheli, a munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében megszerzett értékpapír, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében megszerzett értékpapír, üzletrész, tagi részesedés, a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvény szerinti KMRP szervezet működésére fordítható vissza nem térítendő vagyoni hozzájárulás, továbbá a dolgozói üzletrészként, dolgozói részvényként személyi jövedelemadót nem viselő módon a társas vállalkozástól megszerzett üzletrész, részvény.”

A fentiek alapján nem terheli ajándékozási illeték az elengedett követelést és a magánszemélynek a vagyonszerzést sem kell bejelentenie az adóhatóság felé az Itv. 91. § (5) alapján.

A társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (tao-törvény) 8. § (1) h) pontja alapján „Az adózás előtti eredményt növeli a behajthatatlan követelésnek nem minősülő, adóévben elengedett követelés...” Kivételt képez ez alól az az eset [8. § (1) h) 1. alpont], ha a követelés elengedése magánszemély javára történik. Így társaságiadó-fizetési kötelezettség sem terheli a kft.-t.