hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Éven túli követelés: 20 százalék behajthatatlanná minősítése

  • adozona.hu

A társaság leírna egy 3,5 éve lejárt kétes vevőkövetelést behajthatatlan követelésként egy olyan céggel szemben, amely ellen több mint két éve felszámolási eljárás indult. Hogyan teheti ezt meg? – kérdezte az Adózóna olvasója. Erdős Gabriella adószakértő, a TaxMind Kft. munkatársa válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: "Társaságunk nyilvántart egy kb. 3,5 éve lejárt kétes vevőkövetelést egy olyan céggel szemben, amely ellen több mint két éve felszámolási eljárás indult. Az eljárás mostanában fog véget érni, a követelésünk azonban nem volt bejelentve, ezért akkor sem számíthatunk semmilyen megtérülésre, ha maradna felosztható vagyon. Ezért most leírnánk a követelést behajthatatlan követelésként. A kérdés az, hogy tao-törvény 4. § 4/a pontjában említett 20 százalékon felüli teljes részt vissza kell adni az adóalaphoz, vagy az előző években elmulasztott, 20 százalékos leírásokat pótolhatjuk? (A követelés 2018 novemberében lépte túl a 365 napot, tehát az elmúlt 3 évben, ha jól értelmezem a törvényt, leírhattuk volna már a 3 × 20 = 60 százalékát adóalap-növelés nélkül)."

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A tao-törvény szerint (4. § 4/a) behajthatatlan követelés a számvitelről szóló törvény szerinti behajthatatlan követelés [számviteli törvény 3. § (4) 10. pont], valamint azon követelés bekerülési értékének 20 százaléka, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki, kivéve, ha a követelés elévült vagy bíróság előtt nem érvényesíthető.

Ugyanezen törvény 7. § (1) (n) pontja értelmében az adózás előtti eredményt csökkenti követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés, a követelés bekerülési értékéből a behajthatatlanná vált rész, valamint a követelés átruházásakor, kiegyenlítésekor, beszámításakor elszámolt bevétel, de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés.

A számviteli törvény 65. § (7) szerint a mérlegben behajthatatlan követelést nem lehet kimutatni. A számviteli definíció szerint behajthatatlan többek között az a követelés, amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet.

A Ptk. 6:121. § (1) bekezdésének c) pontja szerint a bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni azokat a követeléseket, amelyek bírósági úton való érvényesítését törvény kifejezetten kizárja. Mivel a társaság a csődtörvény (1991. évi XLIX. törvény) alapján rendelkezésre álló idő alatt az igényét nem jelentette be, ezért az bíróság előtt nem érvényesíthető, vagyis számviteli értelemben behajthatatlan követelésként kell leírni (illetve kellett volna abban az évben, amelyben a társaság tudomást szerzett a felszámolásról és a bejelentési határidő lejártáról).

Ugyanakkor a tao-törvény kifejezetten kiveszi a bíróság előtt nem érvényesíthető követelést a behajthatatlan követelés fogalmából, így erre a 20 százalékos adó-értékvesztés elszámolása nem alkalmazható. Azt egyébként is csak a nyilvántartott értékvesztés mértékéig lehetne alkalmazni, és ha jól értem, a társaság az elmúlt években a könyveiben nem számolt el a követelésre értékvesztést. Ezért úgy gondolom, az adóalap-módosító tételt utólag nem lehet elszámolni. A helyzet azonban ennél rosszabb.

A tao-törvény 8. § (1) h) pontja szerint az adózás előtti eredményt növeli a behajthatatlan követelésnek nem minősülő, adóévben elengedett követelés, kivéve

1. ha a követelés elengedése magánszemély javára történik, vagy

2. ha az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll.

Vagyis, amennyiben vevői követelés elengedéséről van szó, és a társaságok nem minősülnek kapcsolt vállalkozásnak, a követelés elengedésének általában nincsen társaságiadó-vonzata. Azonban a felszámolás alatt lévő vállalkozással szembeni követelés annyiban különleges, hogy a tao-törvény 3. melléklet A rész 10. pontja szerint nem a vállalkozás érdekében felmerült költség a bíróság előtt nem érvényesíthető, illetve az elévült követelés. Amennyiben a vállalkozó az adóssal szembeni követelését nem jelentette be hitelezői igényként a rendelkezésre álló időben a felszámolónak, akkor a követelése bíróság előtt nem érvényesíthető, ezért ebben az esetben a veszteség elszámolásakor az adóalapot annak teljes összegével növelni kell.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Kutyatartás őstermelőként

Lepsényi Mária

adószakértő

Szoftverértékesítés közvetítőn keresztül

Lepsényi Mária

adószakértő

Családi gazdaság 2017

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close