adozona.hu
Vagyonfelosztás természetben egyszerűsített végelszámolás után
//adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Vagyonfelosztas_termeszetben_egyszerusitett_NJNY6N
Vagyonfelosztás természetben egyszerűsített végelszámolás után
Milyen adókövetkezményei vannak annak, ha egy cég ingatlanban, autóban adja ki a tagoknak a társaság vagyonát? Olvasónk kérdéseire Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.
A kérdés részletesen így szólt: Egy kft. egyszerűsített végelszámolását szeretnénk intézni. A fennmaradó cégvagyon felosztása a cég tagjai között pénzben és természetben kell hogy történjen, mivel a kft.-ben van egy ingatlan és személyautó is a pénzen kívül. Nincsen a kft.-ben sem követelés, sem kötelezettség mással szemben (szállító, adó). A cég saját tőkéje alacsonyabb, mint a jegyzett tőke, az elmúlt években veszteséges volt. Kérdéseink: 1. Hogyan kerül az ingatlan és a személyautó az egyes tagok birtokába? Szükséges ilyen esetben piaci értéken az eszközöket értékelni? Ha kell, akkor külső ingatlanbecslést kell ehhez végeztetni? 2. A természetben való kiadás más adóvonzatot von-e maga után (illeték, szja)? 3. Áfakérdés felmerül-e?
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi törvény 111. § (1) bekezdése szerint a végelszámolónak a vagyonfelosztási javaslatot a legfőbb szerv elé kell terjeszteni, amely arról határozatot hoz. A vagyon – adott esetben a pénz, az ingatlan és a személyautó – a vagyonfelosztási javaslatban foglaltak szerint kerülhet a tagokhoz.
A végelszámolás számviteli feladatairól szóló 72/2006 kormányrendelet 7. § (2) bekezdése szerint, ha a végelszámolás befejezésekor a végelszámolás alatt álló gazdálkodó könyvviteli nyilvántartásaiban a forintban lévő pénzeszközön kívül egyéb eszközök, a források között kötelezettségek is szerepelnek, a végelszámoló köteles azokat tételesen piaci értéken értékelni. Az értékelési különbözetet a végelszámolást lezáró beszámolóban meg kell jeleníteni a bevételek, ráfordítások között, amelynek lehet társasági adó vonzata. Arra vonatkozóan nincs előírás, hogyan kell a piaci értéket meghatározni. Ez történhet a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18. §-ában meghatározott módszerrel vagy külső szakértő igénybevételével.
Az ingatlan és a jármű tulajdonjogának a tagok által történő megszerzése vagyonszerzési illetéket vonhat maga után az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 18. §, 24. §-a és 26. §-ában foglaltak alapján.
Az általános forgalmiadóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) 86. § (1) bekezdés k) pont szerint általános forgalmi adó (áfa) bizonyosan felmerül, ha az ingatlan építési telek. Ha azonban a tagok között cég is van, akkor – az áfatörvény 142. § alapján, főszabály szerint – feléje fordított áfás az ügylet.
Épületet az áfatörvény 86. § (1) bekezdés l) pont szerint csak akkor terheli áfa, ha még nem adták ki rá a használatbavételi engedélyt, vagy annak kiadásától, vagy használatbavétel-tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvételétől számítva 2 év még nem telt el. Minden más estben az ingatlan átruházása mentes az áfa alól. Az épület után azonban a fentiektől függetlenül fel kell számítani az áfa összegét, ha a cég – az áfatörvény 88. § (1) bekezdése alapján úgy döntött, hogy az ingatlan értékesítése után áfafizetést akar teljesíteni, és ezt a szándékát bejelentette az adóhivatalnak. A bejelentést tett vállalkozás az áfatörvény 88. § (5) bekezdése szerint a döntését a választása évét követő ötödik naptári év végéig nem változtathatja meg, csak 5 év eltelte után térhet vissza az áfamentes körbe.
A vállalkozás jogutód nélküli megszűnése miatt személyi jövedelemadó attól függetlenül felmerülhet, hogy a vagyon kiadása pénzben vagy eszközben, vagy ezek kombinációjában történik. A gazdasági társaság vagyonának tu¬lajdonosok közötti felosztása során szerzett jövedelmet a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) 68. §-a külön adózó, vállalkozásból kivont jövedelemként nevesíti. E jövedelem pedig a társas vállalkozás vagyonából megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és a társas vállalkozás kötelezettségeiből a magán-személyre jutó kötelezettségek együttes összegét. A bevételt és a magánszemélyre jutó kötelezettségek értékét a vagyonfel¬osztási javaslat (ennek hiányában az an¬nak megfelelő megállapodás) szerint kell megállapítani. A kötelezettségek alapján teljesített kiadást a későbbiekben a jöve¬delem megállapításánál költségként nem lehet elszámolni. A vállalkozásból kivont jövedelem számításakor – az szja-törvény 68. § (4) bekezdése szerint – az értékpapír megszerzésére fordított értéket az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések (szja-törvény 67. §) szerint kell meghatározni.
A vállalkozásból kivont jövedelem alapján a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (szocho-törvény) 1. § (5) bekezdés a) pont szerint szociális hozzájárulási adókötelezettség is felmerülhet a magánszemélynél. Ennek mértéke jelenleg a szocho-törvény 2. § (1) bekezdése szerint 15,5 százalék. Ezt az adót azonban csak addig kell megfizetni, amíg a magánszemélynek a szocho-törvény 1. § (1)–(3) bekezdése és az 1. § (5) bekezdésének a)–e) pontja szerinti jövedelme eléri a tárgyévben a minimálbér összegének 24-szeresét (adófizetési felső határ). Az adófizetési felső határ 2021. februártól 4 017 600 forint.
Hozzászólások (1)
SZOCHO felső határ 3.864.000.
Az ingatlannál a forditott adózás akkor jön be, ha vevő adóalany (ne legyen olyan jogállása,mely alapján tőle az adó fizetése ne lenne követelhető), telek mindig egyenes adózású