Követelés elengedése kapcsolt vállalkozások között

  • adozona.hu

"Cégünk 2019-ben a velünk kapcsolt vállalkozásban álló angliai székhelyű cégtől gépjárműveket, munkagépeket vásárolt. Megállapodás alapján részletfizetéssel. 2021-ben az angol cég elengedné a maradék fennálló tartozást. Ebben az esetben a magyar cégnek van-e, és milyen mértékű illetékfizetési kötelezettsége? Ez a tétel tao-növelő tétel lesz-e? Hol, milyen formában kell az illetéket bevallani, megfizetni? Könyvelési szempontból kell-e különösen valamire figyelni?"Olvasónk kérdéseire Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 2. § (4) bekezdése szerint – többek között – a követelés elengedése vagy más hasonló módon történő vagyonszerzés esetében az Itv. előírását akkor kell alkalmazni, ha a vagyonszerző a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti belföldi illetőségű magánszemély vagy belföldön bejegyzett szervezet. Adott esetben a vagyonszerző belföldön bejegyzett szervezet, így e rendelkezés alapján felmerülne illeték.  Az Itv. 17. § (1) bekezdés n) pont alapján azonban mentes az ajándékozási illeték alól követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás – ideértve a követelés-elengedést és a tartozásátvállalást is – útján történő megszerzése, a 17. § (4) bekezdésben foglalt egyéb feltételeket is (amely itt nem merülhet fel, mivel a vagyonszerző illetősége belföld) figyelembe véve.

Ahhoz, hogy az illetékmentesség érvényesíthető legyen első lépésben azt kell megvizsgálni, hogy az ajándékozó gazdálkodó szervezetnek minősül-e?

Gazdálkodó szervezet az Art. 7. § 20. pontja szerint: a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (csődtörvény) 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti gazdálkodó szervezet. A csődtörvény hivatkozott előírása szerint ilyennek minősül

a) a magyarországi székhellyel rendelkező gazdasági társaság, közhasznú társaság, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, szabadalmi ügyvivői iroda, végrehajtói iroda, európai részvénytársaság, szövetkezet, lakásszövetkezet, valamint európai szövetkezet, vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-társulat kivételével), erdőbirtokossági társulat, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, egyéni cég, egyesülés – ideértve az európai gazdasági egyesülést is –, európai területi társulás, egyesület, alapítvány, valamint
b) mindazon egyéb jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező, a személyes joga alapján gazdasági társaság vagy más, gazdasági tevékenységet folytató szervezet, amelynek a fő érdekeltségeinek központja – a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2015/848 EU rendelet) alapján – az Európai Unió területén található, és az ellene indítható fizetésképtelenségi eljárás a 2015/848 EU rendelet hatálya alá esik.

Tekintettel arra, hogy Nagy Britannia nem tagja az Európai Uniónak, csak akkor minősülhet gazdálkodó szervezetnek, ha a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás (Megállapodás) 7. cikk 1. pontja szerint a Megállapodás alkalmazásában a 2015/848 EU rendelet alkalmazandó uniós jogi rendelkezésnek tekintendő. Az illetékmentesség szempontjából jelentőséggel bíró 2015/848 EU rendelet azonban – a Megállapodás 67 cikk 3/c. pontban foglaltak szerint – csak az átmeneti időszak vége – 2020. december 31-e – előtt indított eljárásokban alkalmazandó. Így – álláspontom szerint – az angliai szervezet nem minősül gazdálkodó szervezetnek az Itv. alkalmazásában, így az elengedett követelés után a magyar cégnek ajándékozási illetéket kell fizetni. Az illeték mértéke 18 százalék az Itv. 12. § (1) bekezdése szerint.

Az Itv. 3. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerint az illetékkötelezettség a vagyoni értékű jognak minősülő [Itv. 102. § (1) bekezdés d) pont] követelés elengedés esetén a szerződésről kiállított okirat aláírása napján; ha a szerződésről csak külföldön állítottak ki okiratot, azon a napon, amelyen az illetékkötelezettséget megalapító esemény [Itv. 2. § (3) bekezdés] bekövetkezett, ha nem állítottak ki okiratot, akkor a vagyonszerzéskor keletkezik.

Az ajándékozást a megajándékozottnak az állami adóhatósághoz (NAV) az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon belül be kell jelenteni.

Az adózók kötelezettségének megkönnyítése érdekében a NAV a bejelentéshez az AVBA bejelentő adatlapot rendszeresítette, amelynek használata nem kötelező.

Az adózó az ajándék megszerzésére vonatkozóan önállóan is készíthet a megfelelő adattartalommal nyilatkozatot, amelyet a NAV elfogad. Ha a vagyonszerzésről okirat is készült, úgy másolatban azt is mellékelni kell az adatlaphoz vagy a nyilatkozathoz.

A bejelentendő adatok:

♦ a megajándékozott (vagyonszerző) adatai,
♦ az ajándékozó adatai,
♦ a megszerzett vagyoni értékű jog adatai,
♦ a megajándékozott által kért illetékmentesség, illetékkedvezmény (ha van).

Az adatlapot papíralapon vagy elektronikusan is be lehet nyújtani, bármely NAV ügyfélszolgálaton.

Az AVBA nyomtatvány elérhető:

♦ Elektronikusan a NAV honlapján az Általános Nyomtatványkitöltő keretprogramban (ÁNYK) a www.nav.gov.hu → Nyomtatványkitöltő programok → Nyomtatványkitöltő programok → Programok részletes keresése útvonalon.
♦ Papíralapon bármely NAV ügyfélszolgálaton díjmentesen (kereskedelmi forgalomban nem kapható).

A bejelentés alapján az illetéket a NAV állapítja meg (kiszabás) az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 141. § (3)–(4) bekezdése szerint.

A fizetési meghagyás (határozat) alapján fizetendő illeték – illetékelőleg – a határozat jogerőre emelkedését követő 15. napon válik esedékessé, azaz az adózót a határozat kézbesítését követő 30. naptól terheli az illetékfizetési kötelezettség.

A fizetendő illetéket a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 81. § 2) bekezdés e) pontja alapján egyéb ráfordításként kell elszámolni, és ez nem növeli a társasági adó alapját. A magyar cégnek viszont az Szt. 77. § (4) bekezdés a) pontja szerint egyéb bevételként kell elszámolni a beszerzett eszközhöz kapcsolódó, elengedett kötelezettség összegét. Ebből azonban, legfeljebb az elengedett kötelezettséghez kapcsolódóan beszerzett eszköz könyv szerinti értékének összegét halasztott bevételként időbelileg el kell határolni.  Ezen elszámolással az elengedett kötelezettség – esetleg több év alatt – része lesz az adózás előtti eredménynek és az adóalapnak.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Parkolási bírság

Nagy Norbert

adószakértő

Kampány a dohányzásról leszoktatás miatt

Juhász Tibor

okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő

Kriptovaluta vállalkozói tevékenységben

Kiss Péter

adószakértő

TruTax Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close