hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Követelés elengedése kapcsolt vállalkozások között

  • adozona.hu

"Cégünk 2019-ben a velünk kapcsolt vállalkozásban álló angliai székhelyű cégtől gépjárműveket, munkagépeket vásárolt. Megállapodás alapján részletfizetéssel. 2021-ben az angol cég elengedné a maradék fennálló tartozást. Ebben az esetben a magyar cégnek van-e, és milyen mértékű illetékfizetési kötelezettsége? Ez a tétel tao-növelő tétel lesz-e? Hol, milyen formában kell az illetéket bevallani, megfizetni? Könyvelési szempontból kell-e különösen valamire figyelni?"Olvasónk kérdéseire Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 2. § (4) bekezdése szerint – többek között – a követelés elengedése vagy más hasonló módon történő vagyonszerzés esetében az Itv. előírását akkor kell alkalmazni, ha a vagyonszerző a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti belföldi illetőségű magánszemély vagy belföldön bejegyzett szervezet. Adott esetben a vagyonszerző belföldön bejegyzett szervezet, így e rendelkezés alapján felmerülne illeték.  Az Itv. 17. § (1) bekezdés n) pont alapján azonban mentes az ajándékozási illeték alól követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás – ideértve a követelés-elengedést és a tartozásátvállalást is – útján történő megszerzése, a 17. § (4) bekezdésben foglalt egyéb feltételeket is (amely itt nem merülhet fel, mivel a vagyonszerző illetősége belföld) figyelembe véve.

Ahhoz, hogy az illetékmentesség érvényesíthető legyen első lépésben azt kell megvizsgálni, hogy az ajándékozó gazdálkodó szervezetnek minősül-e?

Gazdálkodó szervezet az Art. 7. § 20. pontja szerint: a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (csődtörvény) 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti gazdálkodó szervezet. A csődtörvény hivatkozott előírása szerint ilyennek minősül

a) a magyarországi székhellyel rendelkező gazdasági társaság, közhasznú társaság, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, szabadalmi ügyvivői iroda, végrehajtói iroda, európai részvénytársaság, szövetkezet, lakásszövetkezet, valamint európai szövetkezet, vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-társulat kivételével), erdőbirtokossági társulat, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, egyéni cég, egyesülés – ideértve az európai gazdasági egyesülést is –, európai területi társulás, egyesület, alapítvány, valamint
b) mindazon egyéb jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező, a személyes joga alapján gazdasági társaság vagy más, gazdasági tevékenységet folytató szervezet, amelynek a fő érdekeltségeinek központja – a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2015/848 EU rendelet) alapján – az Európai Unió területén található, és az ellene indítható fizetésképtelenségi eljárás a 2015/848 EU rendelet hatálya alá esik.

Tekintettel arra, hogy Nagy Britannia nem tagja az Európai Uniónak, csak akkor minősülhet gazdálkodó szervezetnek, ha a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás (Megállapodás) 7. cikk 1. pontja szerint a Megállapodás alkalmazásában a 2015/848 EU rendelet alkalmazandó uniós jogi rendelkezésnek tekintendő. Az illetékmentesség szempontjából jelentőséggel bíró 2015/848 EU rendelet azonban – a Megállapodás 67 cikk 3/c. pontban foglaltak szerint – csak az átmeneti időszak vége – 2020. december 31-e – előtt indított eljárásokban alkalmazandó. Így – álláspontom szerint – az angliai szervezet nem minősül gazdálkodó szervezetnek az Itv. alkalmazásában, így az elengedett követelés után a magyar cégnek ajándékozási illetéket kell fizetni. Az illeték mértéke 18 százalék az Itv. 12. § (1) bekezdése szerint.

Az Itv. 3. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerint az illetékkötelezettség a vagyoni értékű jognak minősülő [Itv. 102. § (1) bekezdés d) pont] követelés elengedés esetén a szerződésről kiállított okirat aláírása napján; ha a szerződésről csak külföldön állítottak ki okiratot, azon a napon, amelyen az illetékkötelezettséget megalapító esemény [Itv. 2. § (3) bekezdés] bekövetkezett, ha nem állítottak ki okiratot, akkor a vagyonszerzéskor keletkezik.

Az ajándékozást a megajándékozottnak az állami adóhatósághoz (NAV) az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon belül be kell jelenteni.

Az adózók kötelezettségének megkönnyítése érdekében a NAV a bejelentéshez az AVBA bejelentő adatlapot rendszeresítette, amelynek használata nem kötelező.

Az adózó az ajándék megszerzésére vonatkozóan önállóan is készíthet a megfelelő adattartalommal nyilatkozatot, amelyet a NAV elfogad. Ha a vagyonszerzésről okirat is készült, úgy másolatban azt is mellékelni kell az adatlaphoz vagy a nyilatkozathoz.

A bejelentendő adatok:

♦ a megajándékozott (vagyonszerző) adatai,
♦ az ajándékozó adatai,
♦ a megszerzett vagyoni értékű jog adatai,
♦ a megajándékozott által kért illetékmentesség, illetékkedvezmény (ha van).

Az adatlapot papíralapon vagy elektronikusan is be lehet nyújtani, bármely NAV ügyfélszolgálaton.

Az AVBA nyomtatvány elérhető:

♦ Elektronikusan a NAV honlapján az Általános Nyomtatványkitöltő keretprogramban (ÁNYK) a www.nav.gov.hu → Nyomtatványkitöltő programok → Nyomtatványkitöltő programok → Programok részletes keresése útvonalon.
♦ Papíralapon bármely NAV ügyfélszolgálaton díjmentesen (kereskedelmi forgalomban nem kapható).

A bejelentés alapján az illetéket a NAV állapítja meg (kiszabás) az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 141. § (3)–(4) bekezdése szerint.

A fizetési meghagyás (határozat) alapján fizetendő illeték – illetékelőleg – a határozat jogerőre emelkedését követő 15. napon válik esedékessé, azaz az adózót a határozat kézbesítését követő 30. naptól terheli az illetékfizetési kötelezettség.

A fizetendő illetéket a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 81. § 2) bekezdés e) pontja alapján egyéb ráfordításként kell elszámolni, és ez nem növeli a társasági adó alapját. A magyar cégnek viszont az Szt. 77. § (4) bekezdés a) pontja szerint egyéb bevételként kell elszámolni a beszerzett eszközhöz kapcsolódó, elengedett kötelezettség összegét. Ebből azonban, legfeljebb az elengedett kötelezettséghez kapcsolódóan beszerzett eszköz könyv szerinti értékének összegét halasztott bevételként időbelileg el kell határolni.  Ezen elszámolással az elengedett kötelezettség – esetleg több év alatt – része lesz az adózás előtti eredménynek és az adóalapnak.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Magánszemélyek közötti kamatmentes kölcsön adózása

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Átmeneti bányászjáradékos munkaideje

Széles Imre

tb-szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 október
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetÉs