Hét kérdés és hét válasz az adómentes reprezentációról

Megosztás Tetszik

A február 12-én kihirdetett 10/2026. kormányrendelet 2026. február 1-jétől lépett hatályba, de annak szabályait a teljes 2026-os adóévre lehet alkalmazni. Az Adózóna oldalán ezzel kapcsolatban több kérdés is érkezett, ezekből szemezgettünk.

1. Kérdés

A 2026. február 1-jétől bevezetett adómentes reprezentációval kapcsolatban kérdezem, hogy a jogszabály pontosan mit ért céges karácsonyi rendezvény alatt. Csak az üzleti partnereknek nyújtott rendezvényt, vagy esetleg a dolgozóknak adott vacsorát is? A karácsonyi kikötés hogyan értelmezhető? Csak december hónapban lehet ilyet rendezni? Vagy ha például a cég főszezonja decemberben van, és nincs idő ezt megtartani, cserébe januárban vagy februárban tart egy karácsonyi vacsorát, akkor az még adómentes? Ha nem karácsonyhoz kötött a céges rendezvény, hanem például a cég kerek születésnapját ünnepli, és ez alkalomból tart a dolgozóknak egy vacsorát egy étteremben, akkor az adómentes reprezentációnak minősül?

Szipszer Tamás adószakértő válasza

A reprezentáció mindig üzleti, szakmai, diplomáciai célú rendezvény. Ugyanakkor az egyházi és állami ünnepekhez kapcsolódó rendezvények szintén idetartoznak, akkor is, ha nincs üzleti-szakmai tartalom.

A jogalkotói szándék az volt, hogy ezen kiemelt események adóztatása kedvező legyen. Álláspontom szerint a jogalkotói cél nem lehetett az, hogy csak a pont karácsony napjaiban (december 24–26.) nyújtott szolgáltatás legyen adómentes, bár a törvényi szöveg alapján akár ezt a következtetést is levonhatnánk.

Mindazonáltal úgy gondolom, hogy ha az esemény középpontjában a karácsony megünneplése áll, akkor az adómentesség a karácsony napjain kívül is élvezhető. Hozzáteszem, hogy a vállalkozásnak igazolnia kell ellenőrzés esetén azt, hogy az esemény kifejezetten a karácsonyhoz kapcsolódott például program, szervezés, meghívó alapján.

A cég születésnapjának megünneplése is lehet reprezentáció, ha van üzleti vagy szakmai tartalma. Ezt a konkrét program alapján lehet csak megítélni. Egy olyan esemény ahová meghívják az üzleti partnereket is, és bemutatják a cég eddigi eredményeit, alapvetően reprezentációnak minősül.

2. Kérdés

A Törvénymódosítás: adómentes lett az éttermi reprezentációs juttatás, meghatározott összeghatárig című cikkhez kapcsolódik a kérdésem. Cégünk az üzleti rendezvényeit rendszeresen külső, rendezvényszolgáltató bevonásával rendezi, tehát nem közvetlenül az étteremtől kapjuk a számlát. Hogyan kössük meg a szerződést, hogyan kérjük a számlát rendezvényszolgáltatótól, vagy innentől az adómentességhez magunknak kell a továbbiakban a rendezvényt szervezni, az éttermekkel, szállodákkal megállapodni? (Nem néztem át a tízes rendeletet, szálloda éttermi része is megfelel-e az étterem fogalmának.)

Szipszer Tamás adószakértő válasza

A kormányrendelet nem írja elő, hogy a számlát közvetlenül az étteremtől kell kapniuk az adómentes elszámoláshoz. Az viszont lényeges, hogy az helyiség, melyben fogyasztottak a kereskedelmi tevékenységek végzéséről szóló 210/2009. kormányrendelet értelmében étterem üzlettípusként legyen nyilvántartásba véve.

Összességében tehát lehetséges, hogy egy reprezentációs szolgáltatásnak több eleme is van, melyből az egyik elem az éttermi fogyasztás. Ha ez olyan helyiségben történt, mely helyiség étteremként szerepel a nyilvántartásban, akkor a reprezentációs juttatás éttermi fogyasztás része – amennyiben az jól elkülöníthető – adómentes akkor is, ha azt nem közvetlenül az étterem számlázta ki.

3. Kérdés

2026. februártól adómentes lett az éttermi reprezentációs juttatás. Ebbe beletartozik az is, ha az ügyvezető elmegy ebédelni egy étterembe 1–2 munkatárssal, de ez nem üzleti ebéd?

Szipszer Tamás adószakértő válasza

A juttatás adómentességéhez az szükséges, hogy az éttermi fogyasztás reprezentációs célú legyen. Reprezentáció alatt pedig valamilyen üzleti, szakmai, diplomáciai eseményt vagy rendezvényt kell érteni. Önmagában az éttermi fogyasztás tehát csak akkor lehet adómentes, ha a reprezentációs cél igazolható például meghívó, szerződés, megrendelés alapján.

Egy egyszerű munkaközi étkezés természetesen nem lehet adómentes juttatás.

4. Kérdés

A 10/2026. kormányrendelettel kapcsolatos a kérdésem, amely az éttermi vendéglátás (és pálinka) adómentességéről szól.

1. Jól értelmezem a rendeletet, miszerint az éttermi vendéglátás kizárólag a reprezentációs célra vonatkozik? Tehát az üzleti partner vendéglátása vagy egy céges karácsonyi vacsora mentesül, de egy dolgozói csapatépítő tréning éttermi vendéglátása már nem?

2. A 2. § (5) pontja azt mondja, hogy csak a 25. december 31-ét követő adóévben, és az ezt a dátumot követő éttermi vendéglátás esetén lehet alkalmazni. Hogyan kell ezt értelmezni eltérő üzleti év esetében? A mi üzleti évünk 2025. 10. 01. – 2026. 09. 30. közt tart, és a számviteli törvény hatálya alá tartozunk, vagyis először csak 2026. 10. 01. után lehet alkalmazni ezt a mentesítő szabályt, miközben az szja és a szocho adónemek nem üzleti évhez kapcsolódóan elszámolandó adók?

Szipszer Tamás adószakértő válasza

1. Igen, helyes az értelmezése. A kormányrendelet hangsúlyozottan csak a reprezentációs juttatásokat mentesíti az adó alól. Csapatépítő tréning nem tartozik ebbe a kategóriába, ha ott nem valósul meg üzleti-szakmai tartalom.

2. A 10/2026. kormányrendelet saját fogalmat használ az adóévre. A rendelet 2. § (2) b) pontja értelmében adóév: a számvitelről szóló törvény szerinti gazdálkodónál az üzleti év, egyébként az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adóév.

A fentiekre tekintettel az Önök cége csakis 2026. 10. 01-jétől tudja alkalmazni a mentességi szabályokat mivel jelenleg nincs olyan adóévük, amely 2025. 12. 31-e után kezdődött volna el.

5. Kérdés

Cégünk évente tart sales konferenciát, ahol az értékesítési terület összes dolgozója (területi képviselők, közép- és felsővezetők) részt vesz, külsős partnerek nem szerepelnek a résztvevők között, a szakmai tartalom biztosított. Ennek megrendezésére egy hotelben kerül sor, melynek az éttermében fogyasztják el a résztvevők az ebédjüket. Kérdésem, hogy az ezzel kapcsolatban felmerült költségekre vonatkoznak-e a 2026-tól érvényes kedvező adózási szabályok.

Lucz Zoltánné adószakértő, könyvvizsgáló válasza

Adómentes reprezentációnak csak akkor minősül sales konferencián biztosított éttermi étkezés költsége, ha a szállodában lévő étterem üzemeltetése a szálloda részét nem képező különálló egységben történik, és ezt a szálloda igazolja.

A 10/2026. kormányrendelet alapján étterem az a vendéglátó üzlet, amelyet a helyi kereskedelmi hatóság a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. kormányrendelet 4. számú melléklet 1. pontja szerinti üzlettípusként vett nyilvántartásba. Az említett rendelet melléklete szerint étterem jellemzője többek között, hogy annak tevékenységi TEÁOR’25 kódja 56.11 éttermi vendéglátás, és az 56.11 éttermi vendéglátás szakágazatba tartozik az étterem üzemeltetése szállodában, ha azokat a szálloda részét nem képező különálló egység üzemelteti.

6. kérdés

Társaságunk rendelkezik egy étkezdei helyiséggel és egy hozzá tartozó konyhával. A konyha üzemetetését egy külsős vállalkozó végzi, akinek több étterme is van, illetve több helyen is üzemeltet konyhát. Tőle lehet különféle menüket rendelni előre, amelyeket aztán egy független helyen megfőz, a kész ételt kiszállítja a konyhába, ott porciózza, majd felszolgálja a dolgozóknak. Ezen kívül reggeliztetéssel is foglalkozik, a konyhánkban készít reggelente különféle meleg reggeliket (pl. rántotta). Időnként különféle külsős partnerek, delegációk érkeznek hozzánk, akiknek az ebédjét mi biztosítjuk ezen külsős szolgáltatón keresztül, de a saját étkezdénkben. Erről az étkezést biztosító szolgáltató számlát állít ki felénk (a számlán az szerepel hogy „XY” vendégek fogadása, étkezés). Hasonló az eset a céges karácsonyi vacsorával is: a dolgozók megvendégelése a saját éttermünkben történik, de a külsős partner szállítja az ételt a konyhába, ott megmelegíti, svédasztal keretében feltálalja (és ezt is kiszámlázza). A hely használatáért a külső partner nem fizet bérleti díjat, viszont cserébe kedvezményes étkezést biztosít a dolgozók felé. Az új, 2026-os szabályok szerint éttermi fogyasztásnak minősül-e ez, így adómentes reprezentációként lehet-e elszámolni a külsős partnerek fogyasztását, illetve a céges karácsonyi vacsorát, vagy munkahelyi étkezésnek minősül, így továbbra is meg kell fizetnünk utána a közterheket? (A számlából nem derül ki hol történt a vendéglátás.)

Lucz Zoltánné adószakértő, könyvvizsgáló válasza

A kérdésben leírtak alapján az új 2026-os szabályok szerint a külsős partnerek fogyasztása, illetve a céges karácsonyi vacsora nem minősül éttermi fogyasztásnak és ezáltal adómentesnek, így továbbra is a közterheket meg kell fizetniük utána. Az éttermek versenyképességének javítását szolgáló intézkedésekről szóló 10/2026. kormányrendelet alapján csak az étteremben, cukrászdában nyújtott vendéglátás (étel, ital) formájában adott reprezentációs juttatás mentes az adó alól. A rendelet szerint étterem az a vendéglátó üzlet, amelyet a helyi kereskedelmi hatóság a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. kormányrendelet 4. számú melléklet 1. pontja szerinti üzlettípusként vett nyilvántartásba és az étkezésnek étteremben, olyan vendéglátó üzletben kell megvalósulnia, amelynek:

• fő terméktípusa: melegétel,
• tevékenységének TEÁOR’25 kódja: 5611 éttermi vendéglátás,
• az üzemeltetés típusa: egész éven át nyitva tartó/időszakos.

A kiszolgálás lehet hagyományos vagy önkiszolgáló, többször használatos edényekben (étkészlet, poharak stb.). Vendégtérrel rendelkezik, a vendégeknek biztosítani kell a helyszíni fogyasztás lehetőségét. Az ételeket helyben készítik, főzőkonyhával rendelkezik.

7. Kérdés

Adómentes reprezentációnak minősül-e, ha üzleti tárgyalás keretében a szállodai számlán szállásdíj mellett félpanziós ellátás is szerepel? A tárgyalás a szállodában valósult meg, ehhez kapcsolódik ez a félpanziós ellátás is.

Lucz Zoltánné adószakértő, könyvvizsgáló válasza

Adómentes reprezentációnak csak akkor minősül üzleti tárgyalás keretében a szállodai számlán a szállásdíj mellett szereplő félpanziós ellátás összege, ha a szállodában lévő étterem üzemeltetése a szálloda részét nem képező különálló egységben történik. Célszerű ezt előre a szállodától megkérdezni. Az étterem fogalmát a 10/2026. kormányrendelet 2. § (2) bekezdés a) pontja határozza meg.