Határértéken innen és túl: nézzünk társadalombiztosítási példákat!

Megosztás Tetszik

A társadalombiztosítással összefüggő kötelezettségek vonatkozásában gyakran találkozhattunk olyan összefüggéssel, hogy egy-egy kötelezettség fennállása vagy mértéke, bizonyos határérték eléréséhez vagy meghaladásához kötött. A két fogalom közötti különbség adott esetben sokat jelent, tehát határérték körüli „paraméterek” esetén nem tévedhetünk. A következőkben néhány e körbe tartozó tételt tekintünk át.

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről  szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 6. § (1) bekezdésében, említett munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (megbízás, vállalkozási jellegű jogviszony, felhasználási szerződés alapján történő munkavégzés, illetve választott tisztségviselő) munkát végző személyre a biztosítás abban az esetben terjed ki, ha az e tevékenységből származó havi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát (322 800 × 30 százalék = 96 840 forint) vagy naptári napokra számítva ennek harmincad részét, azaz a 3228 forintot.

Tehát a havi 96 840 forintos vagy napi 3228 forintos jövedelem esetében már fennáll 2026-ban is fennáll a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség.

OLVASSA TOVÁBB! Erről szól még az írás:

• korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy ellátását mikor kell szüneteltetni,
• az egyéni és társas vállalkozó milyen esetben mentesül a havi minimális járulékfizetési kötelezettség alól,
• mikor nem választhatja a kisadózást az egyéni vállalkozó,
• mikor áll fenn jelentős belföldi gazdasági tevékenység,
• a biztosított mezőgazdasági őstermelő abban mikor állapíthatja meg a járulékalapját az előző évi bevétel 15 százaléka alapján,
• miért kell vizsgálni, hogy az őstermelő bevételének összege meghaladja-e a az éves minimálbér felét vagy éppen az éves minimálbér ötszörösét,
• rehabilitációs hozzájárulás vonatozásában vizsgálandó határértékek.