Munkavállaló későn leadott orvosi igazolása. Hogyan kell lepapírozni?

Megosztás Tetszik

Kell-e utólag módosítani a bérszámfejtést és a bevallást, ha a munkavállaló hiányzásáról késve hoz orvosi igazolást? Olvasói kérdésre Dócziné Szabó Nikoletta munkajogi és bérszámfejtési szakértő (NEXON) válaszolt.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A munkaügyi gyakorlatban sajnos előfordul az az eset, hogy a munkavállaló munkaidőben nem jelenik meg a munkahelyén, akár több egymást követő napon sem. Előfordul, hogy a hiányzás okáról a munkáltató nem kap azonnali tájékoztatást, a dolgozó telefonon nem elérhető, majd később – esetenként csak a havi bérszámfejtés, sőt a járulékbevallás benyújtása után – orvosi igazolást ad le a távollétről. Ilyen helyzetekben rendszeresen felmerül a kérdés: szükséges-e utólag módosítani a már elszámolt béreket és a benyújtott bevallásokat?

A munkavállaló alapkötelezettségei és azok megszakadása

A munka törvénykönyve (Mt.) 52. § (1) bekezdése rögzíti a munkavállaló alapvető kötelezettségeit, így különösen azt, hogy a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban jelenjen meg, valamint munkaideje alatt a munkáltató rendelkezésére álljon. Ezek a kötelezettségek képezik a munkavégzés és a munkabérfizetés alapját.

A jogszabály ugyanakkor azt is elismeri, hogy e kötelezettségek teljesítése alól a munkavállaló bizonyos esetekben jogszerűen mentesülhet. Az Mt. 55. § (1) bekezdése nevesíti azokat az eseteket, amikor a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, ideértve a keresőképtelenséget is.

A keresőképtelenség jogkövetkezményei

Betegség esetén a munkavállaló távolléte nem minősül jogellenes hiányzásnak, azonban a munkabérfizetés jogcíme megváltozik. Az Mt. 126. § alapján a munkavállalót naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg, amelynek idejére távolléti díjának 70%-ára jogosult. Ezt követően – amennyiben a keresőképtelenség fennáll – a munkavállaló az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira jogosult.

A táppénzre való jogosultság feltételeit és elszámolási szabályait az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény határozza meg, amely szerint táppénz kizárólag orvos által igazolt keresőképtelenség esetén jár.

A bérszámfejtés jogszerűségének elsődlegessége

A bérszámfejtésnek minden esetben a tényleges jogcímet kell tükröznie. Amennyiben a hiányzás időpontjában a munkáltató nem rendelkezett információval a keresőképtelenségről, előfordulhat, hogy az adott időszak munkavégzésként, fizetett vagy fizetés nélküli szabadságként került elszámolásra. Ha azonban utóbb érvényes orvosi igazolás kerül benyújtásra, ezek a jogcímek utólag hibásnak minősülnek.

Igazolt keresőképtelenség idejére sem munkavégzés, sem – főszabály szerint – fizetés nélküli szabadság nem számolható el jogszerűen. A fizetés nélküli szabadság alkalmazása kizárólag az Mt. 128–133. §-aiban meghatározott esetekben lehetséges, és nem szolgálhat a betegség „helyettesítő” jogcímeként.

A bevallások módosításának kötelezettsége

Amennyiben a bérszámfejtés hibás jogcímen történt, az érinti a járulék- és adóbevallásokat is. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény előírja, hogy az adózónak a közterheket a valós adatoknak megfelelően kell bevallania. Ha utóbb válik ismertté, hogy a bevallott adatok nem felelnek meg a tényleges jogi helyzetnek, a bevallást önellenőrzéssel kell helyesbíteni.

Ennek megfelelően, ha a bérszámfejtést és a havi ’08-as bevallást követően érkezik meg az orvosi igazolás az előző hónapra vonatkozó keresőképtelenségről, a számfejtést és a bevallást módosítani kell, és a közterheket a betegszabadság vagy a táppénz jogcíme szerint szükséges újraszámolni.

A késedelmes igazolás munkajogi megítélése

Az orvosi igazolás késedelmes leadása a munkavállaló részéről kötelezettségszegésnek minősülhet, és a munkáltató belső szabályzata alapján munkajogi következményeket vonhat maga után. Ez azonban nem érinti azt az alapelvet, hogy a bér- és járulékszámfejtésnek a tényleges, jogszerű jogcímet kell tükröznie, függetlenül attól, hogy az információ mikor jutott a munkáltató tudomására.

Összegezve tehát, a hatályos munkajogi és társadalombiztosítási szabályok alapján megállapítható, hogy ha a bérszámfejtés és a járulékbevallás benyújtása után érkezik meg az érvényes orvosi igazolás az előző havi keresőképtelenségről, a munkáltatónak a számfejtést és a bevallást önellenőrzéssel módosítania kell. A jogszerű elszámolás követelménye minden esetben elsőbbséget élvez az adminisztratív körülményekkel szemben.