hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Munka nyugdíj és korhatár előtti ellátás mellett: erre nagyon figyeljen!

  • Winkler Róbert nyugdíjszakértő
1

Ki dolgozhat korlátlanul nyugdíj mellett, és kinek, mikor szünetel a nyugellátása, illetve a korhatár előtti ellátása, ha mindezek mellett munkát vállal? Példákon keresztül mutatjuk be cikkünkben az egyes eseteket.

A nyugdíjrendszer 2012. január 1-jétől történt átalakítását követően a társadalombiztosítás keretein belül saját jogú nyugdíj, valamint korhatár előtti ellátás megállapítására és folyósítására kerülhet sor. Saját jogú nyugdíjat az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek, továbbá a köznyelvben csak „nők 40”-ként emlegetett kedvezményes nyugdíjban részesülő személyek részére folyósítanak. Korhatár előtti ellátást pedig a nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, de a külön jogszabályban meghatározott jogosultsági feltételekkel rendelkező személyek kaphatnak.

Bár a korhatár előtti ellátás csupán nyugdíjszerű ellátás, azonban a folyósított ellátásnak a munkavégzés, keresőtevékenység miatti szüneteltetésére a saját jogú nyugdíjra vonatkozó, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényben (Tny.) rögzített jogi szabályozást kell alkalmazni.

A Tny. két szakasza foglalkozik a folyósított nyugellátás keresőtevékenység miatti korlátozásával. A Tny. 83/B paragrafusa a keresőtevékenységből származó kereset mértékétől, míg a Tny. 83/C paragrafusa a keresőtevékenység alapjául szolgáló jogviszony típusától teszi függővé az ellátás folyósításának korlátozását, függetlenül az abból származó kereset összegétől és a nyugdíjas életkorától.

A Tny. 83/B § (1) bekezdésének rendelkezéseit, mely a nyugellátásnak a keresőtevékenységből származó nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset összegének mértékétől teszi függővé az ellátás folyósításának a szüneteltetését, a nyugdíjkorhatárt be nem töltött öregségi nyugdíjasok – nők 40 év jogosultsági időre tekintettel megállapított öregségi nyugdíja –, valamint a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban részesülők esetében kell alkalmazni.

A rendelkezések szerint mindaddig, amíg az ellátásban részesülő személy adott évi (nyugdíjjárulék-alapot képező) keresete nem éri el az úgynevezett éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér – minimálbér – összegének a tizennyolcszorosát, 2015-ben 105 ezer forint x 18 = 1 millió 890 ezer forint), a keresete mellett az ellátást is korlátozás nélkül felveheti. Ha azonban a kereset meghaladja az éves keretösszeget, a következő hónap első napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárig az ellátás folyósítását szüneteltetni kell. Ha a keretösszeg túllépésére decemberben kerül sor, a decemberi ellátást vissza kell fizetni.

Az e pont szerinti szüneteltetésről a nyugdíjfolyósító szerv az állami adóhatóság adatszolgáltatása alapján hivatalból intézkedik. Ugyanakkor a nyugellátásban/ellátásban részesülő személy köteles bejelenteni azon tényt, hogy a keresőtevékenységből – Tbj. 5. paragrafusa szerinti biztosítással járó jogviszony, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenység folytatása esetén is – származó nyugdíjjárulék alapja meghaladta a fenti összeghatárt. A bejelentési kötelezettség 15 napos határideje attól a naptól számítandó, amelytől az ellátásban részesülő a keretösszeg eléréséről tudomást szerzett.

Például a 2015. május hónapra járó havi illetményt, mellyel meghaladja az éves keretösszeget, az érintett személy 2015. június 5-én kapja kézhez, az ezen dátumot követő 15 napon belül köteles értesíteni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot a keretösszeg meghaladásáról. Ebben az esetben az ellátás folyósítása 2015. június 1-jétől az év végéig szünetel. Ha a 2014. december havi illetményt az érintett személy 2015. január 5-én kapja kézhez, és ezzel az összeggel meghaladja a 2014. évi keretösszeget, úgy ezen tényt be kell jelenteni a folyósító szervnek, a 2014. december havi nyugellátást/ellátást pedig vissza kell fizetni.

Az éves keretösszeg elérése miatti nyugellátás/ellátás szüneteltetését nem befolyásolja, hogy a keretösszeg elérését követően az érintett személy megszünteti-e a munkaviszonyát. Ez tehát azt jelenti, hogy amennyiben az érintett személy az adott éven belül nem tölti be a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, nyugellátása/ellátása az év végéig szünetel, függetlenül attól, hogy a keretösszeg elérését követően továbbdolgozik-e vagy sem.

A fentiektől eltérően, a Tny. 83/C paragrafusa szerinti szabályozás nem a nyugellátás/ellátás melletti munkavégzésből származó keresetek összegére tekintettel, hanem a munkavégzés, jogviszony jellegétől teszi kötelezővé a nyugellátás/ellátás szüneteltetését.

A Tny. 83/C paragrafus (1) bekezdése szerint az öregségi nyugdíj folyósítását – a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas

–       közalkalmazotti jogviszonyban,
–       kormányzati szolgálati jogviszonyban,
–       állami vezetői szolgálati jogviszonyban,
–       köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban,
–       bírói szolgálati jogviszonyban,
–       igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban,
–       ügyészségi szolgálati viszonyban,
–       fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban,
–       a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.

A szüneteltetési, és ebből következőleg a bejelentési kötelezettséget tehát az határozza meg, hogy a nyugellátásban/ellátásban részesülő személy a munkavégzésre irányuló tevékenységét milyen jogviszony keretei között látja el. Amennyiben a foglalkoztatásra a fenti jogviszonyok egyikében kerül sor, azt az ellátásban részesülőnek a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság részére a jogviszony létesítését követő 15 napon belül be kell jelentenie.

Példa: 1951. november 5-én született, öregségi nyugdíjban részesülő személy 2015. január 1-jétől közszolgálati jogviszonyt létesít, a nyugdíjának szüneteltetéséről 2015. február 1-jétől kell intézkedni, a szüneteltetés pedig a közszolgálati jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig fennáll. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a nyugdíjas az esetleges jogalap nélkül kapott nyugellátás/ellátás teljes összegének a visszafizetésére kötelezhető.

Fontos hangsúlyozni, hogy ellentétben a Tny. 83/B paragrafusa szerinti szabályozással, a Tny. 83/C paragrafusa szerinti szüneteltetés nemcsak az adott évre vonatkozik, hanem mindaddig fennáll, amíg az alapjául szolgáló biztosítási jogviszony nem szűnik meg. Ha azonban az érintett személy azon biztosítási jogviszonya, mely megalapozta a Tny. 83/C paragrafusa szerinti szüneteltetést, még az adott éven belül megszűnik, úgy abban az esetben a nyugellátás a jogviszony megszüntetését követő hónap első napjától ismételten folyósítható.

A Tny. 83/B paragrafusa szerinti éves keretösszeg számításánál a Tny. 83/C paragrafus miatti szünetelés időtartama alatt fennállt jogviszonyból származó keresetet, jövedelmet nem kell figyelembe venni.

Meg kell még említeni, hogy amennyiben a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személyt a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában alkalmazták – vagyis feketén dolgozott – a nyugdíjszerv megszünteti az ellátását. A megszüntetést követően az érintett személynek – ha az ellátást kevesebb, mint egy éve állapították meg – a folyósított ellátás teljes összegét, egyéb esetben az ellátás megszüntetését megelőző egyévi korhatár előtti ellátás vagy szolgálati járandóság összegét vissza kell fizetnie. A megszüntetést követően viszont már nincs lehetőség korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság újbóli megállapítására.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (1)
RepcsiF

Csak javaslat: a fenti témától függetlenül bizonyos válaszokat mindenki számára egyértelműen, és érthetően kellene megadni, és nem tucatnyi törvényi helyre utalással, amiket ha felkeresünk csak belebonyolódunk az újabb paragrafusokra hivatkozások miatt. Sok ezren a mikro,és kisvállalkozások világából azért fizettünk elő erre az oldalra, hogy számunkra is érthetően (lehet hogy ezért sokkal hosszabban, és szájbarágósan) és a gyakorlati életben alkalmazhatóan fejtsék ki, csomagolják ki mondanivalójukat.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Fordított áfa ingatlanhoz kapcsolódó beszerzés során

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Csoportos személyszállítás - visszaigényelhető áfa

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

5 százalékos áfa, ha egyéni vállalkozó az építtető

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink