hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Átalányadózó egyéni vállalkozó szochofizetése rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás mellett

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő
2

Számos példán keresztül láthattuk, hogy az átalányadózó egyéi vállalkozó szochofizetési kötelezettségének megállapítása alapesetben sem egyszerű, amit egyéb „csavar” – például táppénz, családi járulékkedvezmény, illetve rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás – tovább bonyolíthat.

A rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás nem minősül nyugellátásnak, így az abban részesülő vállalkozó nem tekinthető kiegészítő tevékenységet folytatónak, tehát biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét az általános szabályok szerint kell teljesítenie.

Az Adózóna "Egyéni vállalkozók adózása és számvitele" című kiadványa 10 százalék kiadói kedvezménnyel itt vásárolható meg.

Ez azt is jelenti, hogy főfoglalkozás esetén havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli, azzal, hogy a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho. tv.) 13. szakasza alapján szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre lehet jogosult.

A kedvezmény (amellyel a kifizető is élhet a munkaviszonyban álló dolgozója, illetve a jogszabályban meghatározott társas vállalkozások a társas vállalkozó tagjaik után) abban az esetben illeti meg az egyéni vállalkozót, amennyiben

  • az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű; vagy
  • 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32–33. §-a, vagy a 19. § (1a) bekezdése, vagy a 38/C §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a kedvezmény befolyásolja-e a szociális hozzájárulási adó alapját, mindezt egy egyszerű példán keresztül is szemléltetjük!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (2)
széles imre

Tisztelt Olvasónk!

Köszönöm a hozzászólását. Egyetértek vele.
Ugyanakkor az én példámban az "adóköteles jövedelmen" már a kedvezménnyel csökkentett összeget értettem.

Üdvözlettel:

realterdik

Annyiban kiegészíteném: tárgynegyedév utolsó napjáig átalányban megállapított "személyijövedelemadó-köteles" jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben adóalapként figyelembe vett összeggel

Tehát 4.500.000 - adómentes rész 1.392.000 - előző IV adóalap 783.000 = 2.325.000 Ft /3 = 775.000 / hó *0,13= 100.750 - 2*232.000*0,13 = 40.430 Ft/hó

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Ügyvezetés – Megbízási jogviszony

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Részesedés csökkenése

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink