Megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása: jövőre a minimálbérrel nő a rehabilitációs hozzájárulás összege is

Megosztás Tetszik

A minimálbér 11 százalékos emelése automatikusan ugyanilyen arányban emeli majd a rehabilitációs hozzájárulás összegét is: az idei 2 617 200 forint helyett jövőre már 2 905 200 forintot kell majd fizetniük minden egyes hiányzó munkatárs után azoknak a cégeknek, amelyek a munkaerő-állományuk legalább 5 százalékát nem megváltozott munkaképességűekkel töltik fel, olvasható a Trenkwalder közleményében.

A 25 főnél több alkalmazottal rendelkező munkáltatók számára a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására vonatkozó legnagyobb anyagi ösztönzést hosszú évek óta a rehabilitációs hozzájárulás – pontosabban az annak fizetése alóli mentesülés – jelenti. Ennek mindenkori mértékét a jogszabály az adott év január elsején érvényben lévő minimálbér 9-szeresében határozza meg. 2021-ben még csupán 1 449 000 forint volt ennek a feltételekhez kötött cégtehernek az összege, ami öt év alatt szinte pontosan megduplázódott.

A foglalkoztatási ráta növelésének célját követve az elmúlt években számos intézkedés ösztönözte azt, hogy az egészségkárosodással élők köréből is minél nagyobb tömeg jelenjen meg a munkaerőpiacon. A rehabilitációs hozzájárulás alól történő mentesülés mellett a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása szochokedvezményt is biztosít, és 2021 óta immár felső kereseti korlát nélkül érhetők el a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátások a jogosultak számára.

Akadálymentesítés – nem csupán fizikai értelemben

A munkahelyek akadálymentesítése nem csupán a megfelelő rendszerek fizikai kialakítását (rámpák, hang- és fényjelzések, kijelzők stb.) jelenti, hanem a működés szélesebb körű, a megváltozott munkaképességűek speciális igényeit figyelembe vevő kialakítását. Ilyen intézkedés a megfelelő műszakbeosztás – egyes megváltozott munkaképességű alkalmazottak nem dolgozhatnak éjszakai műszakban, másoknak a 8 órás műszak teljesítése jelent komoly akadályt. De idetartozik például a fizikai terhelések (például hosszas állással járó munka vagy súlyosabb tárgyak mozgatása) csökkentése, a gyógyszerezéshez vagy egyéb speciális egészségügyi igényekhez igazodó munkaszünetek bevezetése, esetleg az ezekhez szükséges helyiségek biztosítása stb. is.

Sokat spórolhatnak a cégek a rehabilitációs audit segítségével is

A foglalkoztatottak átlagéletkora ma Magyarországon elérte a 45 évet, és ezzel párhuzamosan a munkavállalók átlagos egészségi állapota is romló tendenciát mutat. Egyre több az olyan munkavállaló, aki nincs is tisztában azzal, hogy olyan fennálló betegsége van, amelynek nyomán ő maga szja-kedvezményben, a munkáltatója pedig rehabilitációs mentesülésben részesülhet.

Ezen a helyzeten sokat segíthet a rehabilitációs audit, melynek során külső HR-szolgáltató világítja át az adott vállalat meglévő munkaerő-állományát. Ezek az auditok szinte mindig azt eredményezik, hogy érezhetően csökken az adott cég által fizetendő rehabilitációs hozzájárulási összeg. Az egészségi állapot tabutéma, így a legtöbb esetben sem a munkavállaló, sem a munkáltató nem él a jogszabály által biztosított lehetőségekkel. Ezt a tartózkodó magatartást azonban egy külső szolgáltató bevonásával hatékonyan lehet kezelni oly módon, hogy az teljes mértékben biztosítsa az ilyenkor kötelező diszkréciót, és megfeleljen a GDPR-előírásoknak.