Károsodott az egészsége? Így juthat rehabilitációs vagy rokkantsági ellátáshoz Cikk
Ki kaphat rehabilitációs ellátást, ki rokkantsági ellátást? Áttekintettük a jogosultsági feltételeket, ismertetjük az ellátási kategóriákat.
Ki kaphat rehabilitációs ellátást, ki rokkantsági ellátást? Áttekintettük a jogosultsági feltételeket, ismertetjük az ellátási kategóriákat.
A rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátások nem minősülnek saját jogú nyugdíjnak, összegük az érintett megváltozott munkaképességű személy egészségi állapotától, valamint a havi átlagjövedelmének összegétől függ, az előzetes biztosítási idő kizárólag az ellátásra való jogosultság szempontjából számít.
A rokkantsági ellátásában részesülő személy nem minősül nyugdíjasnak, tehát, amennyiben biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt létesít (aminek jogszabályi akadálya nincs, hiszen korlátlanul folytathat keresőtevékenységet), járulékfizetési kötelezettség terheli. A járulékalapot képező jövedelmet révén magasabb ellátásra tehet szert.
Sokszor merül fel kérdésként, hogy milyen kedvezményekre jogosult a foglalkoztató, ha a (leendő) munkavállalója igazoltan rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásban részesül, ugyanakkor a komplex minősítésre vonatkozó dokumentumot (még) nem mutatta be.
Miként alkalmazható egy kivás cégben egy megváltozott munkaképességű dolgozó? – olvasói kérdésre Széles Imre társadalombiztosítási szakértő válaszolt.
Az egészségi állapot romlása következtében, egészségkárosodáson alapuló úgynevezett megváltozott munkaképességű személyek részére megállapítható rehabilitációs és rokkantsági ellátások társadalombiztosítási szempontból nem minősülnek saját jogú nyugdíjnak, azok összegének kiszámítására vonatkozó szabályok is eltérnek a korábbi – 2012. előtt megállapítható – rokkantsági nyugdíjakra vonatkozó szabályoktól.
Több mint 14 éve, hogy alapjaiban megváltozott a rokkantsági ellátó rendszer, a lakosság túlnyomó többsége továbbra még mindig abban a tévhitben él, hogy megromlott egészségi állapotuk alapján rokkantnyugdíjra szerezhetnek jogosultságot.
Az a nyugdíjas személy jogosult 13. havi nyugdíjra, aki az adott év februárjában és az azt megelőző év legalább egy napján öregségi nyugdíjban, ugyanabban a hozzátartozói nyugellátásban vagy mezőgazdasági járadékban részesül. Ha az adott személy több nyugellátásban, mezőgazdasági járadékban is részesül, a jogosultságot ellátásonként kell vizsgálni, és a jogosultság fennállása esetén folyósítani.
Január 1-jétől változtak a csecsemőgondozási díj jogosultsági feltételei, kiegészültek egy plusz lehetőséggel, mely szerint a biztosítási jogviszony szünetelésének kezdetét követően is jogosult lehet az igénylő egy ideig még csedre. Cikkünkben a csed jogosultsági feltételeit nézzük végig példákkal szemléltetve, kiemelve a változást.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől