További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Üzletrész átruházása: komoly nehezítések a törvényjavaslatban

  • Csurgay Ügyvédi Iroda

Módosulnak a gazdasági tárgyú törvények, de a tervezettel kapcsolatban számos kérdés merül fel. Miért járnának rendkívüli jogok a hitelezőknek? Mi értelme van az elővásárlási jog kiüresedésének? Milyen hatásai lehetnek az elhúzódó eljárásoknak?

Cikkünk első részében a gazdasági tárgyú jogszabálok ( gazdasági társaságokról szóló törvény, a cégtörvény, az illetéktörvény, illetve a csődtörvény) módosításának tervezetét tartalmazó T/4922. számú törvényjavaslat lényeges részeit ismertettük, kitértünk arra, hogy mi lehet a módosítások indoka, s ez miért okozhat nehézséget. Most észrevételeink sorát folytatjuk, kiemelve a legfotnosabb, finomításra váró részeket.

Honnan tudja a hitelező?

A törvényjavaslat rendkívüli jogokat biztosítana és szinte korlátlan lehetőségeket adna a hitelezők kezébe. De vajon honnan tudják a hitelezők, hogy az üzletrész átruházása a cég tervezet indokolása szerinti kiüresítését célozza-e vagy ellenkezőleg - új életre kel a cég? Ha rosszul dönt és például a biztosítékadásra irányuló igényével még mélyebbre taszítja a céget, akkor végleg búcsút inthet követelésének. Egy rosszul meghozott döntés végleg konzerválhatja a fennálló állapotokat, melyek amúgy is azt eredményezték, hogy a társaság nem képes tartozásait rendezni. Honnan tudja a hitelező, hogy jó döntést hoz-e, honnan tudja, hogy az üzletrész átruházása vajon elősegíti-e a társaság tartozásainak rendezését? Ha az okiratokat ellenjegyző és amúgy a csalárd ügyleteket megelőzni hivatott ügyvéd mindezt nem látja, akkor honnan tudja majd mindezt megfelelően megítélni a hitelező vagy a 30 napos határidőn belül okiratok alapján eljáró cégbíróság?

Megéri-e megakadályozni az üzletrész rosszhiszemű átruházást?

John Keating (Robin Willams - Holt költők társága) azt javasolta diákjainak, hogy amikor biztosak valamiben, akkor az adott helyzetet más szempontból is világítsák meg. Bizonyára sokan emlékeznek arra, ahogy a diákok sorra felálltak a tanári asztalra. A tanács megszívlelendő. Látszólag magától értetődő, hogy a hitelezők minden esetben biztosítékot fognak kérni, de vajon valóban ez a legjobb számukra?

Valószínű, hogy a követelésének kielégítéséért epekedő hitelező makacsul fog ragaszkodni a biztosítékhoz, melyet a társaság adott esetben nem tud teljesíteni. Más oldalról megközelítve viszont, ha ehelyett venné a fáradságot és felállna a tanári padra, akkor úgy is megközelíthetné a kérdést, hogy amennyiben az amúgy rosszhiszemű átruházást megakadályozza, akkor annak hiányában a tag korlátozott felelőssége sem törhető át az új rendelkezések alapján. Egyszerűbben fogalmazva: ha nincs rosszhiszemű átruházás, akkor az amúgy korlátozottan felelős tag saját vagyona továbbra is tabu marad, így a tartozás kielégítésére azon társaság és azon vagyon marad, mely társaság eddig sem volt képes biztosítékot nyújtani, illetve amely vagyon eddig sem volt elegendő a tartozások kiegyenlítésére. Ez is egy szempont, és döntsük el esetileg, hogy adott esetben érdemes-e megakadályozni az üzletrész rosszhiszemű átruházását vagy sem?

Az elővásárlási jog részbeni kiüresedése

Az újonnan tervezett szabályozással kapcsolatos problémákat egy újabb oldalról megvilágítva a következőkön is érdemes elgondolkodni. A jelenlegi szabályozás szerint amennyiben valamely tag értékesíteni kívánja üzletrészét, akkor az értékesítés előtt meg kell kérdeznie az elővásárlásra jogosultakat, akik vagy élnek jogukkal vagy nem. Bárhogy is döntenek, az üzletrésztét átruházni kívánó tag megválhat üzletrészétől, melyért megkaphatja a neki járó ellenszolgáltatást. A társaságban maradó tagok – feltéve persze, hogy sikerült az üzletrészt kívülálló számára értékesíteni – tehát vagy kénytelenek az üzletrészt megvásárolni vagy elfogadják azt a körülményt, hogy a kilépő tag helyett új taggal kell együttműködniük a jövőben.

Az új szabályok mindezt más megvilágításba helyeznék az elővásárlási jog jelentőségét, hiszen a biztosítékadás társaság általi visszautasításával anélkül lehetne megakadályozni valamely tag társaságból való kilépését, hogy az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos kérdések egyáltalán felmerülnének. Amennyiben tehát a szavazatok többségével nem rendelkező tulajdonos kívánja üzletrészét értékesíteni, akkor a többi tag a biztosítékadás visszautasításával ezt bármikor megakadályozhatja. Az elővásárlási jog ezzel ilyen esetekben lényegében értelmét veszti.

Az eljárások elhúzódása és további negatív hatásai

Jogelméleti és elvi fenntartásaink mellett az sem másodlagos kérdés, hogy egy több hetes, hónapos várakozás hogyan illeszthető be az üzleti élet gyakorlatias világába, ahol adott esetben napok vagy akár órák is meghatározóak lehetnek egy üzletrész értékesítésekor. A határidők ilyen szintű növelése teljesen ellentétes a piac igényeivel és az amúgy e körben deklarált törekvésekkel. Amíg átalakulással vagy tőkeleszállítással – néhány kivételes esettől eltekintve – igen ritkán kell megbirkózniuk a cégeknek, addig az üzletrész-átruházás mindennaposnak tekinthető. A tervezett szabályozással jelentősen lelassulna az üzletrészek átruházásával járó folyamat.

A tervezet nem csupán ellehetetlenítené, de jelentősen ki is szolgáltatná a gazdasági élet szereplőit, hiszen a fenti szabályokkal való visszaélés komoly fegyver lehetne nem csupán a versenytársak, a rosszakarók, vagy az unatkozó hitelezők, de még az üzlettársak kezében is. Milyen következményekkel számolhatunk? Mi lesz egy nyilvánvalóan alaptalanul bejelentett hitelezői igény miatt meghiúsult üzletrész átruházást követően? A hitelező ellen majd kártérítési igénnyel lehet élni? Ha igen, akkor hogy bírják majd mindezt a magyar bíróságok? Ha nem lehet, akkor mi lesz azokkal, akiket egy esetleg rosszhiszeműen megindított eljárás miatt kár ér? Folytathatnánk, de vélhetően a megválaszolatlan kérdések csupán újabbakat vetnének fel.

Mind szakmailag, mind egyéb okokból úgy véljük, hogy a törvényjavaslat azon előírása, mely az üzletrész átruházáshoz kötődően közzétételi és biztosítékadási kötelezettséget ír elő nem kellően megalapozott és annak elfogadása előtt indokolt lehet a kérdés újragondolása.

Cikkünk harmadik, befejező részében az egyszerűsített cégeljárás megszüntetéséről, az illeték emelkedéséről, a cégnevek módosításának lehetőségéről, s az adatvédelemről is írunk.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Nyugdijas katás

Széles Imre

tb-szakértő

Kisajátítás miatti kártalanítás áfája

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

2019 január
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X