Számos igazságügyi tárgyú törvény módosult január 1-jétől – többek között a cégtörvény is. Ferencz Adrienn a Jogi Fórum oldalán sorra vette az aprónak tűnő, de fontos cégjogi újdonságokat.
Egy kft.-nek nincs semmilyen vagyona, évek óta nem működik, kötelezettségekkel, tartozással sem rendelkezik. Szeretne megszűnni. Mi a menete, milyen dokumentumokat és hova kell benyújtani? – kérdezte olvasónk. Erdős Gabriella adószakértő válaszolt.
A behajthatatlan követelések áfatartalmának visszaigénylésére 2020 óta van lehetőség, azonban a szabályozás 2021 során is változott: alapvetően megengedőbb irányba, azaz a visszaigénylési lehetőségek bővültek.
Az adótartozást felhalmozó, majd kényszertörlés, felszámolás alá került kft.-k vezetőivel szembeni perekre készül a NAV. A felszámolt cégek hitelezőinek, így a NAV-nak is lehetősége van a kft.-k korlátolt felelősségének áttörésére, így a felszámolt cég vezetőjével szembeni perre.
Az elmúlt hónapban az Adózóna cikkeiben részletesen bemutatta az évközi adótörvény-módosítási csomagban benyújtott változtatási javaslatokat, majd az elfogadott új szabályokat is, amelyek közül több módosítás – egyebek között számos járulék- és szochoszabály – már a kihirdetést követő napon, vagyis július 26-án hatályba is lépett.
Cégjegyzék, nyilvántartások, közhitelesség: az Igazságügyminisztérium közleményt adott ki a cégtörvény július 1-jén hatályba lépett módosításairól.
Cégtörvény, végrehajtási törvény, polgári törvénykönyv – egyebek között ezeken a jogszabályokon módosítana az egyes törvényeknek az üzleti környezet jogi versenyképességének növelése érdekében szükséges módosításáról szóló (T/15362. számú) törvényjavaslat, amelyről várhatóan május végén szavaz az Országgyűlés.
Megszüntetnék az egyszerűsített cégeljárást, módosítani kellene a jelenlegi, sokszor évek óta használt cégnevet, s a társasági szerződésben a születési időt és helyet is feltüntetnék - többek között ezeket is tartalmazza a gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat.
Módosulnak a gazdasági tárgyú törvények, de a tervezettel kapcsolatban számos kérdés merül fel. Miért járnának rendkívüli jogok a hitelezőknek? Mi értelme van az elővásárlási jog kiüresedésének? Milyen hatásai lehetnek az elhúzódó eljárásoknak?
A T/4922. számú törvényjavaslat, amely több gazdasági jogszabályon változtatna egyidejűleg, jó néhány aggályos módosítást tartalmaz. A teljesség igénye nélkül összeszedtük a legjelentősebb változásokat.
Kneitner Lea
okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték