Jelentős könnyítéssel indult a 2026-os év a lakáspiacon az illetéktörvény módosítása révén. A cserét pótló vétel szabályainak rugalmasabbá válása és az ötéves időkapu bevezetése akár milliókat spórolhat a költözőknek – írja a BiztosDöntés.hu.
2025. október 10-éig véleményezhető a Nemzetgazdasági Minisztérium 2025. október 2-án társadalmi egyeztetésre bocsátott, az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslata. Az áfatörvény tervezett módosítása jelentős változásokat vezetne be az általános forgalmi adózás rendszerében, melyek digitalizációt, jogbiztonságot és jelentős adminisztrációs egyszerűsítést hozhatnak, ugyanakkor számos ponton szigorodnának az előírások.
A 2025. május 13-án benyújtott T/11917. számú törvényjavaslat jelentős módosításokat tartalmaz több igazságügyi tárgyú jogszabály, köztük a polgári perrendtartás (Pp.) és az illetéktörvény vonatkozásában.
Több új jogszabály is megjelent június 11-én a Magyar Közlöny 110. számában.
Megjelent a június 23-ai Magyar Közlönyben az illetéktörvényt módosító jogszabály, mely szerint illetékmentessé válik a testvérek közötti öröklés és ajándékozás, ugyanekkor a polgári törvénykönyv módosítása is szükségessé vált.
2020. február 1-jétől hatályba lép a belterületbe vont ingatlanok értéknövekedése után fizetendő, szerény mértékűnek semmiképpen sem mondható vagyonátruházásiilleték-kötelezettség. Az illeték mértéke 90 százalék, melyet – a megszokottól eltérően – nem a vevőnek, hanem az eladónak kell megfizetnie.
Az illetéktörvény több agrárcélú illetékkedvezményi, illetékmentességi rendelkezést is tartalmaz valamennyi illetéknemben, amelyek közül a legismertebb a földművesek termőföldszerzéséhez kapcsolódó visszterhes vagyonátruházási illetékmentesség. Ez a szabályrendszer az utóbbi időszakban többször is módosult, ezért érdemes áttekinteni a hatályos szabályozást.
Hogyan kell értelmezni az illetéktörvény 2. paragrafusának (4) bekezdését? Mit értünk belföldön bejegyzett szervezet fogalma alatt? A követelés elengedése kapcsán fontos tudnivaló ennek vizsgálata.
Az illetéktörvény 23/A paragrafusának az ingatlanforgalmazókra vonatkozó illetékkötelezettség értelmezésével van problémánk. Különösen a 23/A § (4) bekezdésben foglaltakkal, vagyis az ingatlan-forgalmazást az illetékkötelezettség keletkezésének adóévében kezdő vállalkozó fogalom, valamint az adóév nettó árbevételének adóéve meghatározás alkalmazásával. A vállalkozó 2015. évben forgalmazási céllal ingatlant vásárol. A vállalkozás már régóta működik, de ingatlanforgalmazási tevékenységet még nem végzett, bár az benne volt a tevékenységi körében. Nyilatkozhat-e a kedvezményes 2 százalékos illeték kivetéséhez, és ha igen, melyik időszak nettó árbevételéről kell nyilatkoznia? Ha 2015. 12. 31-éig jogerőre emelkedik a kivetés, akkor a 2015. évi nettó árbevételről, ha csak a 2016. évben emelkedik jogerőre, akkor a 2016. évi nettó árbevételről? Másik vállalkozás is régóta működik már, és korábban végzett ingatlanforgalmazást, de 2014. évben nem származott ebből a tevékenységből nettó árbevétele. Ha a 2015. évben forgalmazási céllal ingatlant vásárol, tud-e nyilatkozatot tenni a kedvezményes illetékre? Harmadik vállalkozás is régóta működik, 2015. évben felveszi az ingatlan-forgalmazási tevékenységet, és elkezdi a tevékenységet folytatni. Nyilatkozhat-e mint ingatlanforgalmazó kezdő vállalkozó a kedvezményes, 2 százalékos illetékről?
Milyen építmény minősül lakóháznak és mi teleknek az illetékkedvezményre, -mentességre vonatkozó szabályok szerint – kérdezte olvasónk. A példaként említett telken egy befejezetlen ház áll, amelyet még sehová nem jegyezte be, sőt semmiféle lakhatási, illetve egyéb engedélyt nem kértek rá. A kérdésekre dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Az illetéktörvény belföldi ingatlannal rendelkező társaság fogalma 2014-től megváltozott. A fogalom szerint "olyan gazdálkodó szervezet, melynek a mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket és a pénzköveteléseket) ..." Megkérdeztük a NAV-tól, hogy mit kell pénzkövetelés alatt érteni e tekintetben. Írásos válasz: "a számviteli törvényben foglalt követelés (számviteli törvény 29. § valamint a 3. § (9) bekezdés), ezen belül pénzkövetelés fogalmának meghatározását kell alapul venni és alkalmazni. Mi nem találtunk a számviteli törvényben pénzkövetelés fogalmat. Az lenne a kérdésünk, hogy ezek tükrében, Önök szerint a gyakorlatban, a mérlegben kimutatott eszközök, ezen belül a mérlegkövetelések sorából milyen tételeket (vevők, adott kölcsönök?) kell kivennünk, mint pénzkövetelés, hogy a 75 százalékos arányt meg tudjuk határozni? Segítségüket köszönöm.
Tísztelt Szakértő! Az illetéktörvény illetékmentességet határoz meg föld (erdő) vásárlásakor a következő esetben: "mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a termőföldnek a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott nyilvántartási (regisztrációs) számmal rendelkező őstermelő, egyéni mezőgazdasági vállalkozó vagy családi gazdálkodó által, visszteher ellenében történő megszerzése, feltéve, ha az így vásárolt termőföldet a birtokbaadástól számítva 5 évig nem idegeníti el – ide nem értve a kisajátítást, a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra történő elidegenítést és a birtokösszevonási célú önkéntes földcserét –, azon vagyoni értékű jogot nem alapít, és egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként vagy családi gazdálkodóként a termőföldet mezőgazdasági célra hasznosítja a vevő. Mivel a megvett erdő közös tulajdonban van, a törvény a társult erdőgazdálkodást írja elő. A 2013. évi CXXII. törvény 38,. 40., 42. §-ai szerint nem minősül a használat átengedésének, ha társult erdőgazdálkodást folytat. Egyébként az erdőgazdálkodó cégben többségi tulajdonos vagyok, és így a 42. § (2) ab) és b) nek is megfelelek. Jól értelmezem, hogy amennyiben regisztrált őstermelő vagy mezőgazdasági egyéni vállalkozó vagyok, illetékmentes a tranzakció? Előre is köszönöm a válaszát.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték