Elektromos töltőpont áfakérdései: céges gépjárművek, ügyfelek és munkavállalók autóinak töltése

Megosztás Tetszik

Egy vállalkozás a telephelyén elektromos autókhoz töltőpontot alakít ki, tervezi elektromos személy- és tehergépjárművek beszerzését, az ügyfeleknek és munkavállalóknak ingyenes töltési lehetőség biztosítását. Olvasónk ezzel kapcsolatban tett fel kérdéseket az Adózóna oldalán, melyekre Antretter Erzsébet adószakértő, a Niveus adótanácsadási üzletágvezetője adott választ.

A kérdés részletesen így hangzik: egy normál áfakörös, kizárólag áfás bevétellel rendelkező vállalkozás a telephelyén elektromos autók töltésére alkalmas töltőpontot alakít ki (vezetékezés, töltőhely-kialakítás, napelemes rendszer bővítése, elektromos töltőoszlop beszerzése).

• Jelenleg elektromos autókkal nem rendelkezik. A beruházás áfatartalma levonásba helyezhető? A jövőben az alábbi esetekben hogyan kell eljárnia, esetleg a jelenlegi beruházás áfatartalmát részlegesen vagy teljes egészében vissza kell fizetnie (utólag vagy önellenőrzéssel)?
• Elektromos személygépkocsi vásárlása és a töltőpontról töltése. Ez esetben a töltött energia áfatartalmát meg kell fizetnie? Milyen módon kell az áfa összegét meghatároznia?
• Elektromos tehergépkocsi és személygépkocsi beszerzése és töltése esetén hogyan kell eljárnia? Keletkezik a betöltött energia után áfafizetési kötelezettsége?
• Ügyfelek részére lehetőséget biztosít, üzleti tárgyaláson való részvétel közben, ingyenesen autó elektromos töltésére. Ez esetben keletkezik valamilyen adófizetési kötelezettsége?
• A vállalkozás munkavállalói töltik ingyenesen a gépjárműveiket. Ez esetben keletkezik a vállalkozásnak vagy a munkavállalóknak valamilyen adófizetési kötelezettsége? A betöltött elektromos áram a napelemes rendszer termeléséből és vásárolt áramból vegyesen kerül a vállalkozás „birtokába”.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A felvetett kérdések több adónemet és számos eltérő körülményt érintenek, ezért az alábbiakban az általánosan alkalmazandó szabályokat és főbb szempontokat foglalom össze. A konkrét adókötelezettségek meghatározása az egyes esetek részletes vizsgálatát igényelheti.

A lent leírtak alapján az egyes töltésekről részletes kimutatások (elsősorban: saját/vásárolt energia, ki tölt, jármű típusa) vezetése javasolt.

1. Egy normál áfakörös, kizárólag áfás bevétellel rendelkező vállalkozás a telephelyén elektromos autók töltésére alkalmas töltőpontot alakít ki (vezetékezés, töltőhely-kialakítás, napelemes rendszer bővítése, elektromos töltőoszlop beszerzése). Jelenleg elektromos autókkal nem rendelkezik. A beruházás áfatartalma levonásba helyezhető?

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 120. § alapján az áfa olyan mértékben vonható le, amilyen mértékben az az adóalany adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységét szolgálja.

Az Áfa tv. 124. § kifejezetten a töltőállomás kapcsán levonási tilalmat nem ír elő, a levonási jogot az Áfa tv. 120. és 127. §-ok alapján kell elbírálni (elsősorban: a beruházás igazolhatóan a vállalkozás adóköteles tevékenységét szolgálja, megfelelő bizonylatok).

Önmagában az a tény, hogy a vállalkozás a beruházás időpontjában elektromos járművel még nem rendelkezik, a levonási jogot nem zárja ki. A beruházás tervezett hasznosításának azonban objektív körülményekkel alátámaszthatónak kell lennie.

Amennyiben előre ismert, hogy a beruházás részben adólevonásra jogosító, részben arra nem jogosító célokat szolgál (pl. a töltőrendszert a vállalkozás saját járműveinek töltésére és a munkavállalók magángépjárműveinek ingyenes töltésére egyaránt használják), a levonható áfa meghatározásához indokolt lehet a várható felhasználási arány becslése, megfelelő objektív szempontok alapján.

A tényleges felhasználás későbbi alakulásától függően az Áfa tv. 135–136. § szerinti korrekciós kötelezettség merülhet fel, amelyet nem önellenőrzéssel, hanem az érintett év utolsó adómegállapítási időszakában kell kezelni.

2. Elektromos személygépkocsi vásárlása és a töltőpontról töltése. Ez esetben a töltött energia áfatartalmát meg kell fizetni? Milyen módon kell az áfa összegét meghatározni?

A töltéshez felhasznált villamos energia az Áfa tv. alkalmazásában terméknek minősül.

Az Áfa tv. 124. § (1) b) pont szerint a személygépkocsi (vtsz. 8703) üzemeltetéséhez szükséges, motorbenzinen kívüli üzemanyag beszerzését terhelő áfa főszabály szerint nem vonható le. Ez a tilalom az elektromos személygépkocsi töltéséhez felhasznált villamos energiára is kiterjed, függetlenül attól, hogy az autót kizárólag üzleti célra használják. Ha a vállalkozás a hálózatból vásárolt elektromos energiát saját elektromos személygépkocsijának töltésére használja fel, az erre jutó előzetesen felszámított áfa nem vonható le. A teljesség kedvéért jelzem, hogy a levonási tilalom alóli kivételeket az Áfa tv. 125. § tartalmazza (pl. igazolt továbbértékesítési, más termék adóalapjába történő közvetlen beépülési cél), meglátásunk szerint ezek nem állnak fenn.

Ebben az esetben fizetendő áfa pusztán a töltés miatt nem keletkezik.

Energia előállítása esetén az Áfa tv. 11. § (2) b) pont alapján adófizetési kötelezettséget keletkeztet az adóalany vállalkozásában kitermelt, előállított termék felhasználása gazdasági tevékenységének folytatásához, feltéve, hogyha a terméket ilyen állapotában másik adóalanytól szerezte volna be, adólevonási jog nem illetné meg. Mivel az elektromos személygépkocsi töltéséhez beszerzett villamos energia áfája a főszabály szerint nem vonható le (az adólevonási jog a vállalkozást nem illeti meg), a saját rendszerben előállított energia ilyen célú felhasználása (betöltése) áfakötelezettséget keletkeztet.

Az adó alapjának meghatározásánál az Áfa tv. 68. §-ában foglalt szabályokat kell figyelembe venni (a termék vagy az ahhoz hasonló termék teljesítéskor megállapított beszerzési ára, ilyen ár hiányában pedig a teljesítéskor megállapított előállítási értéke), továbbá az egyéb kötelezettségeket (bevallás, adófizetés stb.) is kezelni kell (a jogszabály adóztatandó tényállásként a felhasználást nevesíti, így a töltés időszakában).

3. Elektromos tehergépkocsi és személygépkocsi beszerzése és töltése esetén hogyan kell eljárnia? Keletkezik a betöltött energia után áfafizetési kötelezettsége?

Az Áfa tv. 124. § szerinti, villamos energia kapcsán előírt levonási tilalom a tehergépkocsira nem terjed ki, itt a levonási jogot az Áfa tv. 120. és 127. §-ok alapján kell elbírálni (lásd az 1. kérdésre adott választ). A betöltésnél áfakötelezettség nem keletkezik.

A személygépkocsi kapcsán a vélemény a 2. kérdésre adott válasszal egyezik.

4. Ügyfelek részére lehetőséget biztosít, üzleti tárgyaláson való részvétel közben, ingyenesen autó elektromos töltésére. Ez esetben keletkezik valamilyen adófizetési kötelezettsége?

Társasági adó szempontjából azt szükséges vizsgálni, hogy az üzleti tárgyalások során biztosított ingyenes töltés a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény alapján üzleti ajándéknak, esetleg reprezentációnak vagy személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősül-e. Amennyiben igen, a kapcsolódó ráfordítás a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 3. számú melléklet B/16. pont alapján a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül, így adóalap-növelési kötelezettség nem keletkezik. Ugyanakkor a juttatás értékének 1,18-szorosa után 15 százalék személyi jövedelemadót és 13 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetni.

Egyébként, céges ügyfeleket feltételezve, a Tao. tv. 8. § (1) d) pont és 3. számú melléklet A/13. pont alapján a térítés nélkül átadott energia kapcsán adóalap-növelési kötelezettség merülhet fel, amennyiben az ügyfelektől megfelelő nyilatkozat (tartalmazva: a juttatás adóévében bevételként elszámolták, az adózás előtti eredményük, adóalapjuk a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lenne negatív, az e bevételre jutó társasági adót megfizetik) nem áll rendelkezésre.

A teljesség kedvéért jelzem, hogy az Áfa tv. 11. § (3) bekezdés szerint nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, ha az adóalany – vállalkozásának céljára tekintettel – más tulajdonába ingyenesen enged át kis értékű terméket (a juttatott vagyoni előny értéke nem haladja meg az 5000 forintnak megfelelő pénzösszeget, amelyet a termék átengedéskori – adót is tartalmazó – szokásos piaci árának alapulvételével kell megállapítani.

Amennyiben ez nem áll fenn, az Áfa tv. 11. § (1) bekezdése alapján ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek minősül, ha az adóalany a terméket vállalkozásából véglegesen kivonva más tulajdonába ingyenesen átengedi, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészei beszerzéséhez kapcsolódóan egészben vagy részben adólevonási jog illette meg.

• Vásárolt villamos energia esetén amennyiben a vállalkozást az energia beszerzéséhez kapcsolódóan nem illette meg adólevonási jog, és a termék alkotórészeihez sem kapcsolódott ilyen, az ingyenes átadás után nem keletkezik áfafizetési kötelezettség.
• Az előállított energia esetén az Európai Unió Bíróságának C‑207/23. számú ítéletét analógiaként javasolt figyelembe venni. Az ítélet a saját előállítású hőenergia ingyenes átadását ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek minősítette, amikor az energiát előállító berendezés beszerzéséhez adólevonási jog kapcsolódott. Erre tekintettel a saját rendszerben előállított villamos energia ingyenes átadása után is áfafizetési kötelezettséggel kell számolni, amennyiben az előállításhoz kapcsolódóan (így beruházás) az adólevonási jog fennállt.

Az adó alapjának meghatározásánál az Áfa tv. 68. §-ában foglalt szabályokat kell figyelembe venni (a termék vagy az ahhoz hasonló termék teljesítéskor megállapított beszerzési ára, ilyen ár hiányában pedig a teljesítéskor megállapított előállítási értéke), továbbá az egyéb kötelezettségeket (bevallás, adófizetés stb.) is kezelni kell.

5. A vállalkozás munkavállalói töltik ingyenesen a gépjárműveiket. Ez esetben keletkezik a vállalkozásnak vagy a munkavállalóknak valamilyen adófizetési kötelezettségük?

A munkavállalók saját gépjárműveinek ingyenes töltése főszabály szerint adóköteles juttatásnak minősül, amely után a munkabérnek megfelelő közterhek (személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó) merülnek fel. A juttatás értékeként a szokásos piaci értéket kell figyelembe venni.

A Tao. tv. 8. § (1) d) pontja és 3. számú melléklet B/3. pontja alapján a kapcsolódó ráfordítások a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült, elismert költségnek minősülnek.

Az áfa kapcsán a 4. pontban jelzettek alapján javasolt eljárni.

Kapcsolódó írásaink:

• Elektromos autó töltése magánszemélynél: így számolható el a költség
• Elektromos gépjárművek: adókedvezmények, áfalevonási előírások, költségelszámolás, otthoni töltés