Kiköltözés harmadik országba: adó- és járulékfizetési kötelezettségek, bejelentési teendők Magyarországon

Megosztás Tetszik

Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy egy magánszemélynek, aki egy magyar kft.-nek tulajdonosa és ügyvezetője is egyben, milyen adó-, járulékfizetési és bejelentési kötelezettsége keletkezik Magyarországon, ha időközben kiköltözött az USA-ba. A kérdés személyi jövedelemadót érintő részére Horváthné Szabó Beáta adószakértő, társadalombiztosítási kötelezettségeket érintő részére dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő, jogász válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Egy magánszemély (aki tulajdonosa egy magyar kft.-nek és egyben annak megbízás alapján díjazás nélkül ügyvezetője is) USA-ba költözött. Magyarországi jogviszonya januárban lezárult, ezt követően USA-ban alkalmazták teljes munkaidőben, nyáron pedig életvitelszerűen kiköltözött. Álláspontjuk alapján hogyan befolyásolja ez az szja-, tb-, szochofizetési kötelezettségét (a vállalkozásában nincs bejelentett munkaviszonya, jövedelemben, osztalékban nem részesül)? Hogyan igazolható hitelt érdemlően a kint tartózkodás ténye, dátuma az adóhatóság előtt, mi lesz az szja alapja, és mennyiben csökkentheti azt az USA-ból megszerzett jövedelem? Társas vállalkozónak minősül-e a fenti esetben, és szükséges-e a minimum tb-járulékot, szochót megfizetnie (befolyásolja-e az, ha esetleg nem működik közre a cégben) maga után? Milyen lejelentési kötelezettsége (milyen dátumokkal, jogcímmel) van a cégnek a fenti szempontok alapján (08-as bevallásban)?

SZAKÉRTŐINK VÁLASZA

Személyi jövedelemadó

Kérdés: Díjazás nélküli ügyvezető az USA-ba költözött. Magyarországi jogviszonya januárban lezárult, ezt követően az USA-ban alkalmazták teljes munkaidőben, nyáron pedig életvitelszerűen kiköltözött. Álláspontjuk alapján hogyan befolyásolja ez az szja-t? Hogyan igazolható hitelt érdemlően a kint tartózkodás ténye, dátuma az adóhatóság előtt, mi lesz az szja alapja és mennyiben csökkentheti azt az USA-ból megszerzett jövedelem?

Válasz: Figyelemmel arra, hogy a magyar társaságtól a magánszemély nem részesült jövedelemben, ezért szja-kötelezettség sem merült fel.

Feltételezésem szerint a magánszemély magyar állampolgár, így a magyar illetősége a külföldi munkavégzés ellenére fennmarad. Feltételezem továbbá, hogy a magánszemély az amerikai jogviszony alapján az Amerikai Egyesült Államokban és nem Magyarország területén végezte a munkát már akkor is, mielőtt életvitelszerűen kiköltözött. Mivel az Amerikai Egyesült Államokkal nincs hatályos kettős adózás elkerüléséről szóló egyezményünk, az Egyesült államokban szerzett jövedelem után Magyarországon adókötelezettség keletkezik.

Az amerikai jogviszony alapján szerzett jövedelem forintra átszámított összege a magyar előírások alapján jövedelemnek minősül. Azonban szja-előleget nem kell fizetni. A jövedelmet az szja-bevallásban kell adóévet követően bevallani. Mivel ez a jövedelem az Szja tv. értelmében is külföldről származik, az Szja tv. belföldi illetőségű személynél megengedi a külföldön megfizetett adó beszámítását, méghozzá a külföldön fizetett adó 90 százalékban korlátozva legfeljebb a magyar 15 százalék erejéig.

Az USA-ban megszerzett jövedelmet havonta át kell számítani forintra a bevétel jóváírásának napján érvényes MNB árfolyamon vagy a magánszemély választása szerint a megelőző hó 15-én érvényes árfolyamon. Ez lesz a magyar szja alapja. Pontosabb információt csak az adott havi bérpapíron feltüntetett jövedelmek ismeretében lehet adni. Megjegyzem, nem a külföldi jövedelemmel csökkenthető az adó alapja, hanem a jövedelem után számított adóból lehet levonni a külföldön igazoltan megfizetett adót. Mind a state, mind a federal tax beszámítható.

A kint tartózkodás ténye utazási naptár vezetésével igazolható, ha egy esetleges adóellenőrzés kéri. Az adatok feltüntetése mellett célszerű a repülőjegyeket is megőrizni.

Társadalombiztosítás

Kérdés: Álláspontjuk alapján hogyan befolyásolja ez az szja-, tb-, szochofizetési kötelezettségét (a vállalkozásában nincs bejelentett munkaviszonya, jövedelemben, osztalékban nem részesül)? Társas vállalkozónak minősül-e a fenti esetben, és szükséges-e a minimum tb-járulékot, szochót megfizetnie maga után?

Válasz: Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a szociális biztonságról szóló egyezmény, amely a 2015. évi XXIX. törvényben került kihirdetésre, a következőt tartalmazza:

Biztosításra vonatkozó rendelkezések: Ha a jelen cikk másként nem rendelkezik, az egyik Szerződő Állam területén munkát vagy önálló vállalkozói tevékenységet végző személy, ezen munkavégzés vagy önálló vállalkozói tevékenység vonatkozásában kizárólag ezen Szerződő Állam jogszabályainak a hatálya alá tartozik. Ez a szabály alkalmazandó abban az esetben is, ha a munkáltató székhelye a másik Szerződő Állam területén található.

Ellátás kapcsán úgy rendelkezik, hogy ezen rész egyéb rendelkezéseire figyelemmel, amennyiben az egyik Szerződő Állam jogszabályai alapján az ellátásokra való jogosultság biztosítási idő teljesítésétől függ, e Szerződő Állam intézménye figyelembe veszi a másik Szerződő Állam jogszabályainak hatálya alatt megszerzett biztosítási időket, kivéve, ha azok az első Szerződő Állam jogszabályai szerint megszerzett biztosítási időkkel egybeesnek.

Összegezve: A járulékfizetési kötelezettség – fő szabályként – abban az államban/országban áll fenn, ahol az érintett a jövedelemszerző tevékenységet végzi, függetlenül attól, hogy a foglalkoztató, vagy vállalkozás székhelye melyik országban van. Továbbá, a fenti egyezmény nem zárja ki, hogy egyidejűleg mind Magyarországon, mind az USA-ban biztosítási jogviszony álljon fenn.

Mindezek alapján, ha a kérdésben szereplő személy csak az USA-ban végzi az ügyvezetői tevékenységet és Magyarországon egyáltalán nem dolgozik a kft. kapcsán, akkor csak az USA szabályai alá tartozik a kft.-ben fennálló ügyvezetés is.

Ha azonban Magyarországon is folytatja az ügyvezetői tevékenységét, akkor az alábbi szabályt kell alkalmazni:

Ha a kérdésben szereplő személy továbbra is a magyar kft. tagjaként megbízásban ügyvezetést lát el, és ezt Magyarországon is végzi, akkor ügyvezetőként társas vállalkozónak minősül. Ügyvezetőként társas vállalkozói jogviszony jön létre, amely biztosítási jogviszonyt be kell jelenteni a T1041-es nyomtatványon (tájékoztatásul jelzem, hogy ez a nyomtatvány 2026-ban 08E megnevezésű lesz). Ezen társas vállalkozói jogviszony kapcsán fizetni kell a tb-közterheket legalább a minimális alap szerint, azaz

• 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot havonta legalább a minimálbér után, és
• 13 százalék szociális hozzájárulási adót legalább a minimálbér 112,5 százaléka alapján (tájékoztatásul jelzem, hogy jövőre nem kell alkalmazni a 112,5 százalékos eltérítést, így a szocho minimális alapja is a minimálbér lesz).

A 2019. évi CXXII. törvény alapján, munkaviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, továbbá a külföldi jog hatálya alá tartozó munkaviszony, amely alapján a munkát Magyarország vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezményben részes másik állam területén végzik. Erre tekintettel nem kell alkalmazni a fenti minimális alapokat, ha az USA-ban a munkaviszonyban foglalkoztatás eléri vagy meghaladja a heti 36 órát. Ez esetben nem kell a díjazás nélküli ügyvezetés kapcsán tb közterheket fizetni.

Kérdés: Társas vállalkozónak minősül-e a fenti esetben és szükséges-e a minimum tb-járulékot, szochót megfizetnie (befolyásolja-e az, ha esetleg nem működik közre a cégben) maga után?

Válasz: Ha a kérdésben szereplő személy csak az USA-ban végzi az ügyvezetői és a személyes közreműködői tevékenységet és Magyarországon egyáltalán nem dolgozik a Kft. kapcsán, akkor csak az USA szabályai alá tartozik a Kft-ben fennálló ügyvezetés és személyes közreműködés kapcsán is.

Ha azonban Magyarországon is folytatja az ügyvezetői-, illetve a személyes közreműködői tevékenységét, akkor az alábbi szabályt kell alkalmazni:

Ha a megbízásban ügyvezetőként tevékenykedő tag egyidejűleg a társaságban tagsági jogviszony keretében személyesen is közreműködik, akkor két jogviszonya áll fenn a társaságon belül. Az egyik jogviszony a személyes közreműködésre épülő társas vállalkozói jogviszony, amely megalapozza, hogy az úgynevezett minimális alapok után fizesse a társadalombiztosítási (tb) közterheket. A másik jogviszony a megbízásban tagként ellátott ügyvezetés, amely a tag tagsági jogviszonyban folytatott személyes közreműködésére tekintettel már nem minősül társas vállalkozói jogviszonynak.

Az ügyvezető ebben az esetben akkor lesz biztosított ügyvezetőként, ha tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét. Emellett a munkát Magyarországon vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezményben részes másik állam területén végzi. (A jogviszonyra 2019. évi CXXII. törvény 6. § (2) bekezdésének rendelkezései vonatkoznak.)

Ha a tag díjazás nélkül megbízásban ügyvezetést lát el és ezzel egyidejűleg a társaságban díjazás nélkül tagsági jogviszonyban személyesen közreműködik, akkor bejelentési-, és befizetési kötelezettségei állnak fenn.

Ügyvezetőként nem jön létre biztosítási jogviszony, így azt nem kell bejelenteni a T1041-es nyomtatványon. Tagsági jogviszony alapján társas vállalkozói jogviszony jön létre, amely biztosítási jogviszonyt be kell jelenteni a T1041-es nyomtatványon. Társas vállalkozói jogviszony kapcsán fizetni kell a tb közterheket legalább a minimális alap szerint, azaz

• 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot havonta legalább a minimálbér, míg szakképzettséget igénylő tevékenységnél a garantált bérminimum után, emellett
• a vállalkozásnak a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót legalább a minimálbér 112,5 százaléka után, míg szakképzettséget igénylő tevékenységnél a garantált bérminimum 112,5 százaléka alapján (tájékoztatásul jelzem, hogy jövőre nem kell alkalmazni a 112,5 százalékos eltérítést, így a szocho minimális alapja is a minimálbér/ garantált bérminimum lesz).

Nem kell alkalmazni a fenti minimális alapokat, ha az USA-ban a munkaviszonyban foglalkoztatás eléri vagy meghaladja a heti 36 órát. Ez esetben nem kell a díjazás nélküli ügyvezetés kapcsán tb-közterheket fizetni.

Kérdés: Milyen lejelentési kötelezettsége van a cégnek a fenti szempontok alapján (08-as bevallásban)?

Válasz: A kérdésben leírt munkaviszony melletti társas vállalkozást a 08-as bevallásban 35-ös kóddal kell jelölni.