Az öregségi nyugdíj és az alapjául szolgáló havi átlagkereset számítása 2026-ban

  • Winkler Róbert nyugdíjszakértő

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó öregségi nyugdíj összegének kiszámítási módszere 2026-ban sem változott. A nyugdíj összegét továbbra is két tényező határozza meg: az elismert szolgálati idő tartama években (egész évek, a törtidőszak figyelmen kívül hagyásával) és a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset, a nyugdíjalap nagysága. A nyugellátás összege a havi átlagkereset összegének a megszerzett szolgálati időhöz rendelt százaléka.

Főszabály szerint a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig, az úgynevezett átlagszámítási időszakban elért (kifizetett) – a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló – , a személyi jövedelemadót is tartalmazó, csökkentés nélküli bruttó kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni, amennyiben az igénylő ezen időszak legalább fele részében keresettel, jövedelemmel rendelkezik.

Példa: a 2026. április 1-étől nyugdíjat igénylő biztosított átlagkeresetének kiszámítása az 1988. január 1-jétől 2026. március 31-éig terjedő időszak 13 970 napja alapján történik, ha ezen tartam alatt legalább 6985 napra van keresete, jövedelme.

nyugdíj, nyugdíjszámítás, kereset, jövedelem
Azokat a kereseteket, jövedelmeket kell figyelembe venni, amelyeket a megszerzés időszakában hatályos szabályok szerint nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség terhelt
Forrás: AFP / DPA / Alicia Windzio
A havi átlagkereset kiszámításához első lépésben meg kell határozni évenként a keresetek mértékét, összegét. Azokat a kereseteket, jövedelmeket kell figyelembe venni, amelyeket a megszerzés időszakában hatályos szabályok szerint nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség terhelte, és a kereset, jövedelem összegéből a nyugdíjjárulék összegét levonták. Az 1996. december 31-éig megszerzett jövedelmek közül csak a főfoglalkozású jogviszonyban elérteket lehet figyelembe venni, 1996 végéig ugyanis csak ezeket terhelte nyugdíjjárulék.

Cikkünk folytatásában ismertetjük,

  • hogyan kell meghatározni a nyugdíjba beszámítandó, járulékalapot képező éves jövedelemösszegeket,
  • mit jelent a nettósítás, a valorizáció, illetve a degresszió,
  • mit kell figyelembe venni, ha a nyugdíjat igénylőnek a számítási időszak fele részében sincs keresete, jövedelme,
  • az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál mely juttatások összege nem számít.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Szlovák öregségi nyugdíj

Széles Imre

tb-szakértő

Bérpótlékátalány alkalmazása munkaidőkeretben

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Őstermelői tevékenység

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 március
H K Sze Cs P Sz V
23 24 25 26 27 28 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink