Az öregségi nyugdíj és az alapjául szolgáló havi átlagkereset számítása 2026-ban

  • Winkler Róbert nyugdíjszakértő

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó öregségi nyugdíj összegének kiszámítási módszere 2026-ban sem változott. A nyugdíj összegét továbbra is két tényező határozza meg: az elismert szolgálati idő tartama években (egész évek, a törtidőszak figyelmen kívül hagyásával) és a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset, a nyugdíjalap nagysága. A nyugellátás összege a havi átlagkereset összegének a megszerzett szolgálati időhöz rendelt százaléka.

Főszabály szerint a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig, az úgynevezett átlagszámítási időszakban elért (kifizetett) – a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló – , a személyi jövedelemadót is tartalmazó, csökkentés nélküli bruttó kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni, amennyiben az igénylő ezen időszak legalább fele részében keresettel, jövedelemmel rendelkezik.

Példa: a 2026. április 1-étől nyugdíjat igénylő biztosított átlagkeresetének kiszámítása az 1988. január 1-jétől 2026. március 31-éig terjedő időszak 13 970 napja alapján történik, ha ezen tartam alatt legalább 6985 napra van keresete, jövedelme.

nyugdíj, nyugdíjszámítás, kereset, jövedelem
Azokat a kereseteket, jövedelmeket kell figyelembe venni, amelyeket a megszerzés időszakában hatályos szabályok szerint nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség terhelt
Forrás: AFP / DPA / Alicia Windzio
A havi átlagkereset kiszámításához első lépésben meg kell határozni évenként a keresetek mértékét, összegét. Azokat a kereseteket, jövedelmeket kell figyelembe venni, amelyeket a megszerzés időszakában hatályos szabályok szerint nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség terhelte, és a kereset, jövedelem összegéből a nyugdíjjárulék összegét levonták. Az 1996. december 31-éig megszerzett jövedelmek közül csak a főfoglalkozású jogviszonyban elérteket lehet figyelembe venni, 1996 végéig ugyanis csak ezeket terhelte nyugdíjjárulék.

Cikkünk folytatásában ismertetjük,

  • hogyan kell meghatározni a nyugdíjba beszámítandó, járulékalapot képező éves jövedelemösszegeket,
  • mit jelent a nettósítás, a valorizáció, illetve a degresszió,
  • mit kell figyelembe venni, ha a nyugdíjat igénylőnek a számítási időszak fele részében sincs keresete, jövedelme,
  • az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál mely juttatások összege nem számít.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Háromgyerekes anya szja-kedvezménye

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Őstermelő termőföldet értékesít. A mezei leltár értékét hogyan tudja kiszámlázni?

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 március
H K Sze Cs P Sz V
23 24 25 26 27 28 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink