Transzferár-értékhatár számítása: régi vs. új NGM rendelet

Megosztás Tetszik

Társaságunk bérbe adja az ingatlanjait kapcsolt vállalkozásának. Szokásos piaci áron az ügyleti érték nem haladja meg a 150 millió forintot. A közüzemi díjakat változatlan értékben terheli át a kapcsolt vállalkozására (500 millió forint alatt). Összevonandó ügyletnek minősül-e a bérbeadás, és a kapcsolódó közüzemi díjak számlázása? Az Adózóna oldalán érkezett kérdésre Antretter Erzsébet adószakértő, a Niveus adótanácsadási üzletágvezetője adott választ.

A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 32/2017. NGM rendelet (a továbbiakban: régi rendelet) 2025-ig, míg a transzferár-nyilvántartásról és a transzferár-adatszolgáltatásról szóló 45/2025. NGM rendelet (a továbbiakban: új rendelet) 2026-tól alkalmazandó (de bizonyos esetekben már a 2025-ös évre is).

A régi rendelet 1. § (2) e) pontja alapján 100 millió forint, míg az új rendelet 4. § (4) a) pont és (5) bekezdés alapján évi nettó 150 millió forint alatti, szokásos piaci áron számolt kapcsolt ügylettípus vonatkozásában nem kell transzferár helyi dokumentumot készíteni, azzal, hogy az értékhatár megállapításánál – az összevonás tényétől függetlenül – az e rendelet szerint összevonható szerződések alapján történő teljesítések értékét együttesen kell figyelembe venni.

A régi rendelet 4. § (5), míg az új rendelet 8. § (1) bekezdés alapján a kapcsolt ügyleteket az e rendelet szerinti kötelezettségek teljesítése során össze lehet vonni, ha az összevonás az – írásban, szóban vagy ráutaló magatartással meghatározott szerződéses feltételek, a termékek, áruk vagy szolgáltatások jellemzői, a felek által ellátott funkciók, alkalmazott eszközök és vállalt kockázatok, a gazdasági körülmények és az üzleti stratégiák alapján megállapított – összehasonlíthatóságot nem veszélyezteti, és a kapcsolt ügyletek

• tárgya azonos, továbbá teljesítésük minden lényeges feltétele előre rögzített és azonos, vagy a feltételek között az eltérések nem jelentősek; vagy
• egymással szorosan összefüggők.

A régi rendelet 1. § (2) c), míg az új rendelet 4. § (4) c) pont alapján nem terheli nyilvántartási kötelezettség a szolgáltatás, termékértékesítés ellenértékének kapcsolt vállalkozás vagy kapcsolt vállalkozások részére változatlan összegben, illetve értékben történő átterhelését, feltéve, hogy a szolgáltatást nyújtó, termékértékesítő személy az adózóval, külföldi személlyel vagy a költséget viselő féllel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll.

A régi rendelet 1. § (3), míg az új rendelet 4. § (6) bekezdés alapján, ha az eszköz, szolgáltatás ellenértékét több kapcsolt vállalkozás részére terhelik át, akkor az adózó csak abban az esetben mentesül a helyi dokumentum elkészítésének kötelezettsége alól, ha alátámasztja, hogy az alkalmazott megosztási módszer – az adott kapcsolt ügyletre jellemző tények és körülmények figyelembevételével – a szokásos piaci ár elvének megfelel.

Bár ez egyedi mérlegelés tárgya, ismereteim szerint a gyakorlat a független felektől származó rezsi-továbbterheléseket a bérleti díjakkal – az eltérő tartalom és árképzés miatt (illetve mivel annak kapcsán a jogszabály külön mentességet nevesít) – nem kezeli összevonhatónak.