Osztalék utalása olyan bankszámlára, amely nem a jogosult nevén van

Megosztás Tetszik

A cég tulajdonosa a részére járó osztalékot egy olyan bankszámlára kéri utalni, amely más nevén van. A kérelmet írásban terjeszti elő a kifizető felé. Kell-e a kérelmet indokolnia az osztalékban részesülőnek? Milyen kockázatot rejt ez a kérés a kifizető és a jogosult számára? Vannak-e adóvonzatok? Mennyiben térnek el a válaszok akkor, ha az osztalékban részesülő magánszemély vagy cég; ha belföldi vagy külföldi a jogosult? Az Adózóna oldalán érkezett kérdésre Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Azt nem kell indokolni, hogy az osztalékot milyen számlára kéri a jogosult utalni.

A jogosulttól – ha magánszemély – a kifizetőnek le kell vonnia a 15 százalék szja-t. Külföldről származó osztalék esetén azonban az adót csökkenti az e jövedelem után a jövedelemszerzés helye szerinti államban (külföldön) megfizetett jövedelemadó. Ha az osztalékot olyan külföldi illetőségű juttatja, amelynek az illetősége szerinti állam és Magyarország között nincs hatályban kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, akkor is csökkenti a 15 százalékos adót a külföldön levont adó, de legfeljebb 10 százalék, azaz ez esetben 5 százalék adót mindenképpen meg kell fizetni.

Nem vehető figyelembe a külföldön megfizetett jövedelemadóként az az összeg, amely törvény, nemzetközi szerződés rendelkezése vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár.

Az Szja tv. 3. § 81. pont szerint kifizető (Art. 7. § 31. pont) azzal az eltéréssel. hogy kifizetőnek minősül a külföldi személy által belföldi szolgáltatói tevékenysége tekintetében megbízott belföldi illetőségű hitelintézet is, ha az ilyen megbízás alapján belföldön adóköteles jövedelmet fizet ki (ír jóvá).

A szociális hozzájárulási adót az osztalék után – figyelemmel a Szocho tv. 2. § (2) bekezdése szerinti felső határra – az szja-bevallással egyidejűleg a magánszemélynek kell bevallani és megfizetni, függetlenül attól, hogy az osztalék juttatója külföldi vagy belföldi vállalkozás.

A Szocho tv. 5. § (3) bekezdése szerint mentes az adófizetési kötelezettség alól az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama. Ez vonatkozik a külföldi illetőségű, illetve belföldi illetőségű osztalék juttatótól származó osztalékra.

A jogosultnak – ha cég – el kell számolni az osztalékot pénzügyi műveletek bevételeként a követeléssel szemben, a jóváhagyás üzleti évében, és – kapcsolódó elszámolásként – a másik cégnek történő utalás jogcímének megfelelő elszámolást is el kell végezni. Ha például az utalás a kötelezettség teljesítése címen történt, akkor a kötelezettség beszámítással szüntethető meg. Ha a jogcím támogatás, akkor az osztalékkövetelést el kell számolni ráfordításként az Szt. 81. § (2) bekezdés n) pont szerint. Ezen ráfordítás akkor nem növeli a támogatást nyújtónál az adóalapot, ha rendelkezik a kedvezményezett által kiállított – a Tao. tv. 3. számú melléklet 13. pontban foglaltaknak megfelelő – nyilatkozatokkal.

A kapott, bevételként elszámolt osztalék a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés g) pontja szerint csökkenti a társaságiadó-alapot, feltéve, hogy az osztalék megfelel a Tao. tv. 4. § 28/b pontjában foglaltaknak, azaz, ha azt a juttató nem számolta el ráfordításként, amely külföldi illetőség esetén merülhet fel.