hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Jár-e a kilépő tagnak a lekötött tartalék arányos része?

  • adozona.hu

Jár-e a kilépő tagnak a jövőbeni fejlesztésre képzett, lekötött tartalék arányos része? – kérdezte olvasónk, Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: a vállalkozásból kilépő taggal történő elszámolással kapcsolatban szeretnék kérdezni. Lekötött tartalék címén kizárólag jövőbeni fejlesztésre képzett tartalékot különítettünk el. Az elszámolás során a lekötött tartalékot le kell-e vonni a saját tőke összegéből?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A kérdéséből nem derül ki, hogy milyen a vállalkozás szervezeti formája.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) ugyanis más-más előírást tartalmaz a bt.-re és a kkt.-ra, a szövetkezetre, a kft.-re és az rt.-re.

A bt. és a kkt. a Ptk. 3:150. § (1)–(2) bekezdése szerint a tagsági jogviszony megszűnése esetén a volt taggal, örökösével vagy jogutódjával a társaság köteles elszámolni, kivéve, ha a társasági részesedés átruházására került sor, vagy ha a tag örököse, illetve jogutódja a társaságba tagként belépett.

Olvassa el az Adózóna „Pórul járt vállalkozók – hátrányos szerződések a számvitelben”, „A mérlegkészítés időpontja – április, május legyen, esetleg február?” és „Nyílt végű pénzügyi lízing könyvelése” című írását!

Az elszámolás során meg kell állapítani, hogy a tagsági jogviszony megszűnésének időpontjában milyen forgalmi értéket képviselt a társaság vagyona, és abból a tag vagyoni hozzájárulásával arányos részt kell pénzben kifizetni a volt tagnak vagy örökösének, illetve jogutódjának a tagsági viszony megszűnésétől számított három hónapon belül.

Szövetkezet esetében a Ptk. 3:361. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a tagsági jogviszony megszűnése esetén a tagot vagy jogutódját a vagyoni hozzájárulásának értéke, valamint a tagsági jogviszony időtartama alatt keletkezett, a vagyoni hozzájárulásra jutó saját tőke – lekötött tartalékkal csökkentett – összege illeti meg abban az esetben, ha az a veszteség fedezésére nem került felhasználásra.

Korlátolt felelősségű társaság esetében a Ptk. 3:177. § (1)–(2) bekezdésében foglaltak szerint, ha a tagot a bíróság kizárja a társaságból, vagy a tag tagsági viszonya a vagyoni hozzájárulás vagy a pótbefizetés teljesítésének elmaradása miatt szűnik meg, a volt tag üzletrészét árverésen értékesíteni kell. A 3:177. § (4) bekezdése szerint (4) az üzletrész árverésen való értékesítése esetén a vevő a vételárat a társaságnak fizeti meg és a volt taggal a társaság számol el az alábbiak szerint [Ptk. 3:180. §].

A vételárból a társaság igényt tarthat a volt tag által nem teljesített vagyoni hozzájárulás vagy pótbefizetés összegére. Ha a vételár ezt az összeget meghaladja, a többletből a társaság az értékesítés költségeinek megfelelő összegre jogosult; a vételár ezt meghaladó része a volt tagot illeti meg.

Ha a befolyt vételár – az előzőket is figyelembevéve – az értékesítés költségeire nem nyújt fedezetet, a vételárból meg nem térülő költségeket a volt tag köteles a társaság részére megtéríteni.

Ezen eseten kívül a kft. fennállása alatt a tagnak elsődlegesen arra van lehetősége, hogy az üzletrészét más személyre átruházza. Az átruházás a Ptk. 3:166. § (1) bekezdése szerint történhet más tagra, kívülálló személyre pedig a társasági szerződés eltérő rendelkezése esetét kivéve – a társaság és a tagok elővásárlási joga mellett ruházható át a Ptk. 3:167–3:168. §-aiban foglaltak szerint.

Ugyancsak nem lehet kilépni a részvénytársaságból a részvényesnek.

Kivételt képez kft.-nél is és az rt.-nél is, ha szervezetiforma-átalakulás, egyesülés, szétválás miatt szűnik meg és valamely tag, részvényes nem kíván a jogutódban tulajdonos lenni. Ekkor – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) 139. § (2) bekezdés c) pontja szerint a részt venni nem kívánó tagok (részvényesek) részére az eszközöknek és kötelezettségeknek a vagyonmérleg-tervezet szerinti értékét kell kiadni (illetve beállítani a vagyonmérlegbe). Ez a különbözet a saját tőke (jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék) létesítő okirat szerinti értékét csökkenti. A végleges vagyonmérlegben ezt a kötelezettséget az átalakulás napján fennálló állapotnak megfelelően kell kimutatni a számviteli törvény 141. § (7) bekezdése szerint. A lekötött tartalék emiatt nem változhat.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Telek aktiválása

Nagy Norbert

adószakértő

Családi kedvezmény válás után

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Növénybiztosítás díjbekérő, számla?

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink