Pórul járt vállalkozók – hátrányos szerződések a számvitelben

Sinka Júlia, adószakértő, mérlegképes könyvelő

2021.12.07., 06:15 Frissítve: 2021.12.06., 20:04

Tetszik

Az üzleti év zárása és ezzel összefüggésben a céltartalékképzés kapcsán a vállalkozóknak vizsgálniuk kell, hogy van-e olyan szerződésük, amely hátrányossá vált. Az alábbiakban néhány, ennek során mérlegelendő kérdésre világítunk rá.

A Kovács és Fiai Építőipari Kft. bajban van: egy üzemcsarnok építésére kaptak megbízást, a munkát el is kezdték, de a szükséges építőanyagok ára (a koronavírus-járványnak is betudhatóan) oly mértékben megemelkedett, hogy ha nem változtatnak a vállalási áron, akkor 2022 tavaszán (ekkor fejeződne be az építkezés) 85 millió forint veszteséggel kell számolniuk.

A szerződést, ahogy eddig is, fix áron kötötték, azzal, hogy a költségek növekedése esetén az eltérést a megrendelő nem vállalja át. Ha a cég felmondja a szerződést, akkor ennek jogkövetkezménye 60 millió forintot jelent. Ezt ugyancsak 2022-ben kellene kifizetni.

Ugyanakkor, a megrendelő a Kovács és Fiai Kft. megalakulásától kezdve a cég üzleti partnere, eddig minden közös ügyletüket mindkét fél teljes megelégedésével zárták. Sőt, e megrendelőjének számos új üzleti kapcsolatot köszönhet a társaság, így nem szeretnék elveszíteni, annál is inkább, mert az érintett cég egyfajta „véleményvezér” a piacon, és sokat árthatna a Kovács és Fiai Kft. üzleti hírnevének a velük való „háborúskodás”.

Vajon hogyan dönt az ügyben Kovács úr, és milyen összegben kell majd céltartalékot képeznie a 2021. évre a vállalkozásnak?

Mielőtt a kérdést megválaszolnánk, gondoljuk át, mit is kell a számviteli törvény tükrében átgondolnunk ebben, és az ehhez hasonló esetekben!

A gyakorlatban előfordulhat olyan helyzet, amikor egy szerződés a gazdálkodó számára kedvezőtlenné (hátrányossá) válik a körülmények változása miatt. Az e körbe tartozó esetekben a szerződés alapján történő kötelezettségvállalások teljesítésével kapcsolatos elkerülhetetlen költségek meghaladják a szerződés alapján várhatóan befolyó gazdasági hasznokat. Ilyen ügyletek lehetnek például olyan szállítási szerződések, amelyeket a cég a koronavírus-járvány miatt nem képes teljesíteni.

De ilyen eset lehet az is, ha a szerződést előre meghatározott, rögzített áron kell teljesíteni, de a beszerzési árak, a költségek növekedése miatt ez a későbbiekben várhatóan veszteséget fog okozni. A gazdálkodó dönthet úgy, hogy fenntartja a veszteséges szerződést, vagy pedig viseli a szerződés felmondásából származó jogkövetkezményeket.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, milyen eltérő pénzügyi következményei vannak a két lehetőségnek!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.