A mérlegkészítés időpontja – április, május legyen, esetleg február?

Megosztás Tetszik

Nem mindegy? Csak készüljön el és helyezzük letétbe május 31-éig! Anélkül, hogy bármiféle kutatást végeztem volna a kérdésben, biztos vagyok benne, hogy a vállalkozók többsége egyetértően bólogatna fentiek hallatán. Pedig nagyon fontos döntésről van szó.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) valójában a gazdálkodó beszámolókészítéssel kapcsolatos feladatait írja elő.

Minden ellenkező híreszteléssel szemben, a beszámoló elkészítéséért a gazdálkodó szervezet vezetése a felelős, és nem a könyvelő. A jogalkotó ugyanis tisztában volt azzal, hogy még a szakterületén legfelkészültebb könyvelő sem lehet birtokában minden olyan információnak, amelyek a pontos beszámoló összeállításához szükségesek.

Például nem ismerheti minden ügylet szerződési hátterét, a társaság tulajdonosainak a vállalkozás irányítását befolyásoló szándékait, akár egy olyan „egyszerű” ügy kapcsán sem, mint egy tárgyi eszköz cég számára hasznos élettartama.

A számviteli törvény 3. § (6) bekezdésének 1. pontja szerint: „Mérlegkészítés időpontja: a mérleg egyes tételeihez kapcsolódóan meghatározott azon – az üzleti év mérlegfordulónapját követő – időpont, amely időpontig a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatokat el lehet és el kell végezni.”

A megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelések elvégzéséhez jellemzően nem elegendőek azok az adatok, amelyeket a könyvelő a főkönyvben, az analitikákban lát, gyakran nélkülözhetetlenek olyan információk is, amelyeket a tulajdonosoktól, a cég vezetőitől kaphat meg.

Ahhoz, hogy a vállalkozás adott üzleti évéről készített beszámolója csakugyan a valós helyzetet mutassa be, szükség van – például – arra, hogy

• az értékvesztések elszámolása és visszaírása kapcsán az adott eszköz piaci értékét meghatározzák;
• a tárgyi eszközök mérlegfordulónapi állapotának ismerete annak megítéléséhez, nincs-e szükség terven felüli értékcsökkenés elszámolására;
• az adóévi beruházások aktiválásával kapcsolatos és az értékcsökkenési leírás megállapításához szükséges adatok;
• az adósok minősítéséhez szükséges információk stb.

Ezek, és az e körbe tartozó feladatok egyrészt önmagukban is időigényesek, másrészt a könyvelőnek a vállalkozás vezetőségétől beszerezhető adatokra is szüksége van – ez ugyancsak növeli a számviteli törvény által elvárt minőségű beszámoló összeállításához szükséges időt.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja milyen mérlegkészítési időpontot célszerű választani, illetve megismerhet a fentiekkel kapcsolatban egy valóságban is lezajlott esetet és annak tanulságait!