Céltartalék képzésének és felhasználásának szabályai III. rész – Példák

Megosztás Tetszik

Háromrészes összeállításunkban összefoglaljuk a céltartalék képzésére, felhasználására vonatkozó szabályokat, megkötéseket. Az első részben a szerződésből várható veszteség, a peres kockázat, a jövőbeni várható költségek, a garanciális kötelezettségek, a devizás finanszírozások által indokolt céltartalékképzésre vonatkozó tudnivalókat, szabályokat ismertettük. A második részben a szükséges céltartalék minél pontosabb meghatározására, illetve az adóalap-módosító hatásra fókuszál. Mostani írásunkban pedig pár példát ismertetünk a korábbi cikkekhez kapcsolódóan.

Az első eset egy két darab termékcsaládot értékesítő gyártó garanciális kockázatát modellezi úgy, hogy a tárgyévi hibaarány a szokásosnál magasabb, miközben a mérlegkészítésig beérkező információk részben ellentétes irányban módosítják a becslést.

A vállalat

– A termékből 120 000,
– B termékből 80 000

darabot adott el.

A jogszabályi és szerződéses jótállás két év, a múltbeli meghibásodási ráta

– A-nál 2,1 százalék,
– B-nél 1,2 százalék,
– egy átlagos javítás teljes egységköltsége 28 000 forint.

A tárgyévben A termékhez új beszállítói tételt vezettek be, amely az első hónapokban 3,2 százalékra tolta fel a hibaarányt, amit azonban egy év végi műszaki módosítás visszafogott. Az óvatosság elvét szem előtt tartva a vezetés a mérlegfordulónapon A-ra 2,6 százalékos, B-re 1,2 százalékos várható hibaaránnyal számol. A becsült kötelezettség így

– A-ra 120 000×2,6%×28 000, azaz 87,36 millió forint,
– B-re 80 000×1,2%×28 000, azaz 26,88 millió forint,
– együttesen 114,24 millió forint, amelyet garanciális céltartalékként kell megképezni az egyéb ráfordítások terhére.

A mérlegkészítésig azonban A terméknél a valós meghibásodási tendencia a módosítások bevezetése után 2,2 százalékra áll be, a belső minőségbiztosítás és a szervizadatok alapján ez már megbízható információnak tekinthető, ezért A termék kalkulációját 120 000×2,2%×28 000-re, azaz 73,92 millió forintra kell korrigálni. A céltartalék végső összege így 73,92+26,88, összesen 100,8 millió forint lesz, a különbözetet visszaírásként egyéb bevételként kell elszámolni a fordulónapi becsléshez képest.

A következő évben tényleges szervizköltség felmerülésekor a céltartalékot azonos összegben használja fel a cég, ha a második év zárásakor A termék még fennálló jótállási kitettsége a megmaradt állomány és a tényleges hibastatisztika alapján például további 18 millió forintot indokol, miközben 22 millió már felhasználásra került, akkor 60,8 millió forint marad, és ezzel párhuzamosan 22 millió forint egyéb bevételként realizálódik. A társasági adó szemszögéből nézve a tárgyévi képzés – 100,8 millió forint – növeli az adózás előtti eredményt a Tao. tv. 8. paragrafus (1) bekezdésének a) pontja szerint, míg a következő évi felhasználás összege a 7. paragrafus szerinti csökkentő tételként szerepel, biztosítva az adósemlegességet.

CIKKÜNK FOLYTATÁSÁBAN

• egy veszteségessé vált, fix áras, többéves kivitelezési szerződésre,
  
• egy peres kockázat becslésére, illetve
  
• a devizás finanszírozások nem realizált árfolyamveszteségének halasztásához kapcsolt speciális céltartalékra vonatkozó példát boncolgatunk.