Hogyan kell helyesen könyvelni, ha adóellenőrzés során elvesztek a nyugtatömbök, becsléssel állapították meg a bevételt? Olvasói kérdésre Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Spanyolország bruttó hazai terméke 0,2 százalékkal bővült negyedéves összevetésben 2022 utolsó három hónapjában, összhangban az előzetes becslésekkel – derült ki a spanyol statisztikai hivatal, az INE pénteken közölt végleges adataiból, tájékoztatott az MTI.
Az adóellenőrök nem tartották életszerűnek a kocsmában alkalmazott árrést, ezért önellenőrzést szorgalmaztak a vendéglátóhelyet működtető egyéni vállalkozónál. Rendben van ez így? Olvasói kérdésre dr. Juhász Péter, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Szolgáltató Zrt. jogász-adószakértője válaszolt.
Az ipari termelés márciusi részletes adatait ismerteti ma második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), tette közzé az MTI.
Közeleg az év vége, így már most érdemes megvizsgálni, volt-e a cégnek olyan ügylete, amellyel kapcsolatban céltartalékot kell vagy lehetséges képeznie. Fontos kérdés, hogy milyen összegben határozza meg ennek összegét.
Az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény (Air. 2017. évi CLI.) említés szintjén megjegyzi, hogy az adóellenőrzés részletszabályait egy kormányrendelet fogja tartalmazni. Nem gondoltuk azonban, hogy a legfontosabb szabályokat nem a törvényben, hanem a kormányrendeletben találjuk, amelyeket a 2018-tól induló, illetve a megismételt eljárásokban kell alkalmazni. Ezzel a legfontosabb adójogszabályokat elég a kormánynak módosítania, nem kell hozzá az Országgyűlés. A rendeletbe kerültek át például a becsléssel kapcsolatos szabályok is.
A felperesnél az adóhatóság 2015. augusztus 5-én közölt megbízólevéllel személyijövedelemadó-bevallás utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett, melynek eredményeképpen a 2016. január 13-ai közlés alapján becsléssel állapította meg a felperes adófizetési kötelezettségét. A felperes szerint a 2016. január közepén kelt határozatban már nem alkalmazhatta volna a NAV a becslést, mivel az év elején hatályba lépett jogszabályváltozás miatt arra már csak akkor lett volna mód, ha bűncselekmény elkövetésének gyanúja merült volna fel. A kérdésben a Kúria döntött.
Túl alacsony költséghányaddal kalkulált a NAV egy elhunyt őstermelő elmulasztott adóbevallásait pótlandó hatósági eljárásban. Az örökös perre vitte az ügyet, a Kúria ismételt eljárásra kötelezte a hivatalt.
Tisztelt Szakértő! Ha egy ingatlan felújításáról nincsenek meg a számlák, viszont az ingatlan értékesítésre kerül jóval magasabb áron, mint az adásvételi szerződésen szereplő bekerülési érték, akkor egy értékbecslővel elvégeztetett felméréssel lehet-e igazolni az értéknövekedés tényét az ingatlanon annak érdekében, hogy magasabb legyen az adószámításkor a bekerülési érték? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Cégünk 5 éve működik, vegyes kiskereskedelmi üzletünk van (ajándék, papír-írószer). A NAV bekérte a teljes iratanyagot a 2013-2014 .évekre vonatkozóan. Minden rendben van, kivéve, hogy nevezett években 15 alkalommal vásárolt cégünk az EU három országában 3,5 millió forint értékben, és erről nem küldtük be az A60-as jelentéseket, valamint a számlákat sem szerepeltettük a könyvelésben. Ugyanis NEM MI vásároltuk a NAV által megnevezett dolgokat. Nem jártunk egyik országban sem. Most a NAV becsléssel kívánja megállapítani emiatt a cég bevételét. Mivel ugyanis a nevezett vásárlásokról szóló számlák nem szerepeltek sem a könyvelésben, sem a leltárban, így vélelmezik, hogy eladtuk a nevezett termékeket. Így az értékesítés miatti áfát, társasági adót becsléssel állapítják meg, és mulasztási bírság is várható a be nem küldött jelentések miatt. Kérdésem az lenne, hogyan bizonyíthatom, hogy ezen termékekről szóló számlák azért nem szerepeltek a nyilvántartásban, mert nem a cég vásárolta őket? nNm tudjuk, hogy ki ,és miért a mi cégünk nevére kért számlát, és azt sem, hogy miről. Mit tudunk tenni ez ellen? Milyen lehetőségünk van Ön szerint? Válaszát köszönöm.
Gyakori, hogy a NAV becsléssel állapítja meg a magánszemély jövedelmét, illetve a cég bevételét. Ez súlyos bírsággal járhat, ezért nem árt tudni, mit tehet az adózó, ha a valóságtól elrugaszkodott adatokkal szembesül.
Az adózót kötelezően értesíteni kellene arról, ha az adóhatóság a vagyonosodási vizsgálat során becslési eljárást alkalmaz, a mostaninál több időt kellene hagyni arra, hogy az érintett összeállítsa az úgynevezett teljességi nyilatkozatot. Egyebek között ilyen jogszabály-módosításokat javasol a Kúria Joggyakorlat-elemző Csoportja.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték