Letiltás munkabérből – levonási sorrend

Megosztás Tetszik

Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy mi a helyes levonási sorrend, ha az adóhatóságtól és egy végrehajtótól egy nap különbséggel munkabérletiltás érkezett. A kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Az adóhatóságtól és egy végrehajtótól egy nap különbséggel munkabérletiltás érkezett 2026.02.01-től munkát kezdő munkavállalónak. Még egyiket sem kezdték el vonni. Mi lesz a sorrend? Mindkettő összege bőven meghaladja a munkavállaló (minimálbér) nettó bérét. 50 százalékot fognak vonni, mivel kettő letiltás van, és elkezdik az egyiknek utalni, a másiknak meg jelzik, hogy majd évek múlva kerül rá a sor. Nettó 214 662 Ft ebből mentes rész 2026. évben 128 797 Ft, marad 85 865 Ft. Ez mind az első letiltásnak kinevezett összeg törlesztésére megy? A másik nagy kérdés a letiltás alapja. Az adóhatóság végrehajtási eljárás megindításának a napja: 2025.04.07., tehát 2025.07.01. előtti dátum, és sajnos ekkor változott a jogszabály. A 3 kiskorú gyereke miatt nincs se szja-ja, se tb-je. Így az 50 százalék alapja a bruttó bér lesz? Ha nem veszi igénybe havonta a családi kedvezményt, hanem évet követően igényli vissza a bevalláskor, akkor is vonnak le belőle a letiltás miatt? Kérem segítsen a törlesztési sorrend meghatározásában és a gyerekkedvezmény beszámítási kötelezettségében.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A végrehajtás során befolyt összegből mindenekelőtt a végrehajtási költséget – az eljárás kezdeményezésével, elrendelésével és foganatosításával felmerült költséget – kell kielégíteni.  Ezt követően a sorrend az alábbi:

1. gyermektartásdíj;
2. jogszabályon alapuló egyéb tartásdíj;
3. munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság;
4. a büntető- és a büntetés-végrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével);
5. adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás;
6. egyéb követelés;
7. a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság.

További szabályok:

• a követelések járulékait (például késedelmi kamatot) az adott követeléssel együtt kell levonni;
• a fenti sorrendben előbb álló követelés teljes kielégítése után lehet a sorrendben hátrább álló követelést kielégíteni;
• ha a befolyt összeg nem fedezné az azonos sorrendben felsorolt valamennyi követelést, e követeléseket arányosan kell kielégíteni;
• az azonos pont alá eső több követelés egymás közötti sorrendjét aszerint kell megállapítani, hogy az egyes követelésekre vonatkozó letiltások (a levonás alapjául szolgáló okiratok) közül melyik érkezett előbb a munkáltatóhoz.

A Vht. főszabályként a jogcím szerinti kielégítést írja elő, de kisegítő elvként érvényesül az időbeliség és más szempont is. A jogcím szerinti kielégítés azt jelenti, hogy a befolyt összegből a 165. § egyes pontjaiban felsorolt jogcímű követeléseket kell – ebben a sorrendben – kielégíteni; az egyes pontok alá tartozó követelések kielégítése után lehet a következő pontban foglalt összegekre elszámolni a befolyt összeget. Az említett kisegítő elv az arányosítás elve az azonos sorrendben szereplő követelések kielégítésénél: ezeket összegük arányában kell rendezni. A munkabérből történő levonásnál ugyanakkor az azonos pont alá tartozó követelések kielégítése főszabályként a letiltások beérkezésének időpontja szerint alakul, de a bíróság elrendelheti az arányos kielégítést is.

Ha az adóhatósági letiltás adótartozás (közadók módjára behajtandó köztartozás), a rangsorban általában hátrébb áll, mint egy végrehajtói (pl. hiteltartozás, közüzemi díj) követelés. Ha a végrehajtó által küldött letiltás gyermektartásdíj vagy jogszabályon alapuló egyéb tartásdíj, az minden mást megelőz. Ha azonban például egy hitelről van szó, abban az esetben meg kellene nézni a pontos jogcímet és az alapján megállapítani a sorrendet. Abban az esetben, ha mindkét letiltás alapja pénzkövetelés, akkor az érkezési sorrend dönt. Mivel a kettő között egy nap különbség van, az elsőként kézbesítettet kell először kielégíteni. A második sorban álló addig várakozik, amíg az első teljes egészében meg nem térül.

Valóban, az Szja tv. szerinti családi kedvezmény nettó összege nem volt mentes az eljárás megindítása időpontjában. A bruttó bér lesz tehát a letiltás alapja. Ha a munkavállaló az adóbevalláskor egy összegben igényli vissza a családi kedvezményt, az már adó-visszatérítésnek minősül. A NAV saját hatáskörben levonhatja belőle az adótartozást (visszatartási jog), de ha erre mégsem kerülne sor, a végrehajtó az ott lévő inkasszóval (hatósági átutalási megbízás) szinte a teljes összeget levonhatja. Abban az esetben, ha havi szinten kéri a kedvezményt, a nettó bére magasabb lesz, így a mentes rész feletti összeg megy törlesztésre (a havi megélhetése biztosabb).