Tévedésből kifizetett végkielégítés: a munkáltató egyoldalú nyilatkozatával nem vonható vissza

Megosztás Tetszik

A Kúria egy friss döntésében megállapította, hogy a munkáltató figyelmetlenségéből bérszámfejtett végkielégítésre a munkavállaló által jog alapítható, amennyiben a munkáltató nem járt el körültekintően. Az ügy részleteit az alábbiakban mutatjuk be.

Nem figyelt az előadó a bérszámfejtésnél

A munkavállaló 2019. január 2-án közalkalmazotti jogviszonya felmentéssel történő megszüntetését kérte 2001. január 1-je óta fennálló közalkalmazotti jogviszonyára tekintettel 8 hónap munkavégzés nélküli felmentési idő biztosításával. Mivel 2019. december 1-jén rendelkezik a jogszabályban meghatározott, legalább 40 év szolgálati idővel, és ekkortól jogosulttá vált öregségi teljes nyugdíjra, így a kérelme a Kjt. alapján előterjeszthető volt.

A kérésnek megfelelően a munkaügyi előadó előkészítette a 2019. január 21-én kelt és a munkavállalóval 2019. január 23-án közölt felmentést, amely 2019. november 30-i hatállyal a közalkalmazotti jogviszonyát megszüntette. Az ügyintéző a munkavállaló 16 évet meghaladó, de 20 évet el nem érő közalkalmazotti jogviszonya időtartamára figyelemmel 6 havi távolléti díjnak megfelelő végkielégítésre való jogosultságot rögzített. Nem vette ugyanis észre, hogy a munkavállaló a végkielégítésre jelen esetben nem jogosult.

Az előadó 2019. november 18-án küldte el papíralapon az aláírt és lepecsételt formanyomtatványt a Magyar Államkincstár részére, mely alapján a MÁK több, mint kétmillió forint végkielégítést bérszámfejtett. A tévedésre akkor derült fény, amikor a munkavállaló később jelezte, hogy nem várt nagyobb összeg érkezett a számlájára.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja hibásan követelte-e vissza a munkáltató a kifizetést, illetve visszakövetlhető-e a végkielégítés arra hivatkozva, hogy nem volt jogalapja!