Tömegesen sértik meg a munkáltatók a munkaidő-nyilvántartási szabályokat

Megosztás Tetszik

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság karácsony környékén hozta nyilvánosságra a legutóbbi célvizsgálatának eredményeit, melyben a munkaidőre, pihenőidőre és a kapcsolódó nyilvántartásokra vonatkozó szabályok betartását ellenőrizte. Kiderült, az adatvédelmi bírságokkal összehasonlítva minimális összegű bírságot szab ki a hatóság. Cikkünkben összefoglaljuk a főbb megállapításokat.

A célvizsgálat fő iránya a foglalkoztatási jogviszonyok rendezettsége, különös tekintettel az írásba foglalt munkaszerződés és bejelentés nélküli, illetve színlelt szerződéssel történő foglalkoztatásra, a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos jogszabályok megtartására, valamint a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásának szabályszerűségére, a munkavállalók anyagi biztonságát, megélhetését érintő – munkabér mértékére és védelmére vonatkozó – szabályok megtartása, a kötelező legkisebb munkabér és garantált bérminimum biztosítására vonatkozó szabályok betartása, a munkavállalók pihenéshez való jogának érvényesülése, valamint a munkaidőre és az azzal kapcsolatos adatok nyilvántartására vonatkozó jogszabályok megtartása voltak.

Az ellenőrzések kapcsán közel 76 millió forint munkaügyi bírságot szabott ki a hatóság. Ha az adatvédelmi hatóság által kiszabott bírságokat vesszük alapul, akkor megállapítható, hogy ez a bírságösszeg meglehetősen alacsony. A személyes adatok kezelésére vonatkozó szabályok megsértése miatt ugyanis ez az összeg (vagy ennek többszöröse) akár egyetlen vállalkozásra is kiszabható. A kiszabott bírságok a terület helyzetét és státuszát is jól mutatják.

Tipikus jogsértések

A célvizsgálat tárgyát képező jogsértések közül a munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos szabálytalanságok miatt kellett a leggyakrabban intézkednie (33%, 277 ügy) a foglalkoztatás-felügyeleti hatóságnak, amely az összes szabálytalansággal érintett munkavállaló 35 százalékát (599 fő) érintette. A munkaidő nyilvántartására vonatkozó szabályok megkerülése miatti intézkedések 51 százaléka a kereskedelmi ágazatból került ki, ahol 234 főt érintett ez a fajta jogsértés.

Nagyobb volt az intézkedések aránya az építőipar (15%) és a vendéglátás (19%) területén is. A jogsértésnek továbbra is három tipikus megjelenési formája van, az egyik, amikor a munkaidő-nyilvántartás hamisan vagy hiányos adatokkal van kitöltve, a másik, amikor a munkáltatók egyáltalán nem vezetnek munkaidő-nyilvántartást. A harmadik típus a kettős munkaidő-nyilvántartás, mely azonban nem tipikus elkövetési magatartás, de a célvizsgálat alatt is volt rá példa. A munkaidő-nyilvántartás pontos, eseményszerű és valós adatokat tartalmazó vezetése megkövetelésének azért van jelentősége, mert a foglalkoztatók sokszor ezzel leplezik a munkaidőre és a bérpótlékokra, valamint a rendkívüli munka elrendelésére vonatkozó szabályok megsértését, ami végső soron súlyos anyagi hátrányt jelenthet a munkavállalóknak.

A munkaidővel, pihenőidővel, rendkívüli munkaidővel kapcsolatos szabálytalanságok az intézkedések 36 százalékát (259 ügy) tették ki, amely a foglalkoztatottak 38 százalékát (524 fő) érintette. Az ilyen típusú jogsértések közül a leggyakoribb szabálytalanság a munkaidő-beosztás hiánya, valamint munkaidőkeret esetében a kezdő és befejező időpont írásbeli meghatározásának elmaradása. Munkaidővel kapcsolatos jogsértések a kereskedelem (264 fő) és a vendéglátás (95 fő) területén érintettek nagy munkavállalói létszámot.

Míg a munkaidőszabályokat érintően rengeteg volt a feltárt jogsértés, addig a pihenőidő, rendkívüli munkaidő kapcsán elenyésző számú jogsértést tapasztalt a hatóság. Pihenőidővel kapcsolatos jogsértések közül a munkaközi szünetre vonatkozó előírásokat azok a foglalkoztatók, akik egy „műszakban” egy munkavállalóval próbálják megoldani az ügyfelek, vendégek, vásárlók kiszolgálását, rendszerint nem tartják be a munkaközi szünetre vonatkozó előírásokat. A munkavállalók elmondása szerint a foglalkoztatók megtiltják nekik, hogy bezárjanak például ebédszünet idejére. Az étkezést akkor kell „megoldaniuk”, amikor nincs vevő az üzletben. A fentieken túlmenően a 9 óra munkavégzés után járó további munkaközi szünet kiadásáról több foglalkoztató hallani sem akar.

A célvizsgálat során az intézkedések 20 százalékát (170 ügy) a feketefoglalkoztatás miatt kellett hoznia a hatóságoknak, amely 16 százalékos (270 fő) munkavállalói érintettséget vont magával.

Jól tükrözi az építőipar feketefoglalkoztatásban betöltött szerepét, hogy a célvizsgálat során az ellenőrzött munkáltatók száma és az ellenőrzéssel érintett munkavállalók száma is kétszer nagyobb volt a kereskedelem területén, mégis feketefoglalkoztatással kapcsolatosan a legtöbb intézkedést az építőipar területén hozták (48%) és a munkavállalói érintettség is itt volt a legmagasabb (55%).

A hatóság munkatársai az intézkedések 9%-át (78 ügy) hozták a munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságok miatt a célvizsgálat során, ami a munkavállalók 10%-át (160 fő) érintette. A munkabérrel kapcsolatos intézkedések 53 százalékát a bérjegyzékkel, 29 százalékát a pótlékokkal, 13 százalékát a munkabér határidőben történő kifizetésével, illetve 5 százalékát a minimálbérre vagy garantált bérminimumra vonatkozó szabályok megszegésével összefüggő jogsértések adták.

Fontos kiemelni, hogy a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a vonatkozó törvényi rendelkezés szerint a munkabért nem, vagy nem időben fizető foglalkoztatók részére minden esetben lehetőséget biztosít arra, hogy az eljárás során az elmaradt bért egy kitűzött határidőn belül megfizessék.