Bértranszparencia: a munkavállalók tudni szeretnék, hogy a vezetőség milyen szempontok mentén dönt a bérezési kérdésekben

Megosztás Tetszik

Szorít az idő, de a munkáltatók és a munkavállalók is bizonytalanok abban, mit hoz majd a kötelező bértranszparencia. Jövő nyártól a hazai vállalatoknak is átláthatóan kell biztosítaniuk, hogy az azonos, vagy hasonló értékű munkáért egyenlő díjazást kapjanak a dolgozóik. Egy országos kutatás szerint a munkáltatók többsége még nem készült fel a szervezeti kultúrát alapjaiban meghatározó változásra, míg a munkavállalók attól félnek, hogy nyilvánossá válik a fizetésük. A PwC Magyarország és a Profession.hu most közös programot indít a bértranszparenciával kapcsolatos tévhitek felszámolásáért és a zökkenőmentes átmenetért, olvasható a PwC Magyarország sajtóközleményében.

Az EU bértranszparencia direktívája 2026 közepéig ad időt a tagállamoknak, hogy kidolgozzák a megfelelő szabályozási hátteret a bérek átláthatósága érdekében. Ettől kezdve a vállalatoknak objektív, nemi szempontból semleges kritériumokon alapuló, átlátható bérstruktúrával kell majd rendelkezniük, ami lehetővé teszi, hogy az elvégzett munka értéke összehasonlítható legyen, és a munkavállalók ennek megfelelően kapják a díjazásukat.

A Profession.hu, mint Magyarország vezető toborzási és munkaerőpiaci megoldásokat kínáló platformja, valamint a PwC Magyarország, az üzleti, adó- és jogi tanácsadás, valamint könyvvizsgálat területén nemzetközi szinten is meghatározó cégcsoportja közös programot indított, hogy gyakorlatias módon támogassák a vállalatokat a bértranszparencia elvárásainak megértésében és alkalmazásában.

Magyarországon 17 százalék feletti a nemek közötti bérkülönbség

Számos uniós rendelkezés írja elő a nemek közötti egyenlőséget, azonban az elméletet még nem igazán sikerült a gyakorlatba átültetni. EU-szinten a nők átlagosan közel 13 százalékkal kevesebb bért kapnak, mint a férfiak, ez az érték Magyarországon még magasabb, 17 százalék. Az EU bértranszparencia direktívája (PTD) a közszférára és a versenyszférára is vonatkozik majd, emellett nem csak az alapbért érinti, hanem kiterjed a teljes bérezési rendszerre, beleértve a bónuszokat és egyéb juttatásokat is.

Az Adózóna kapcsolódó írásai:

• Bértranszparencia: mire készüljön a munkáltató? Nem lehet minden pénztárcába belenézni
• Munkabérek a cégnél: miről dönthet szabadon a munkáltató, és miben köti meg a kezét a törvény?
• A nap kérdése: lehet-e a SZÉP-kártyás juttatást differenciálni a munkavállalók között?

„A Pay Transparency Direktívától azért várhatunk valódi változást, mert áthidalja az elmélet és a gyakorlat közötti hézagot: egyedülálló módon olyan konkrét előírásokat tartalmaz, amelyekkel ténylegesen beavatkozik a vállalatok bérezési gyakorlatába. Előírja az objektív szempontokon alapuló bérezési struktúra kialakítását, a bérezési rendszerek átláthatóságának növelését, az éves bérriport-jelentést a nemek közötti bérszakadékról, és többletjogokat biztosít a munkavállalóknak az érdekeik hatékonyabb érvényesítése érdekében” – mutatott rá Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország People & Organisation tanácsadási csapatának vezetője.

A konkrét béradatok helyett a bérezési szempontok átláthatóságát várják a munkavállalók

A köztudatban számos félreértés övezi a bérátláthatóság kérdését, sokan ugyanis azt hiszik, hogy a PTD miatt pár éven belül mindenki mindenhol egyéni szintű béradatokat fog látni. Ilyesmit az EU nem ír elő. A konkrét bérek közzététele helyett inkább az a cél, hogy az értékelési és bérezési folyamatok tiszták és egyértelműek legyenek, és ne hagyjanak teret a diszkriminációnak.

A PwC friss kutatási eredményei is arra mutatnak, hogy a munkavállalók igénye sem feltétlenül az, hogy mindenki lássa mindenki bérét. Sokkal inkább az a fontos számukra, hogy tudják, a vezetőség milyen szempontok mentén dönt a bérezési kérdésekben, ám ezek jó néhány szervezetnél jelenleg homályosak.

A PwC és a Profession.hu együttműködése nemcsak edukációs célokat szolgál, hanem reagál a vállalatok körében tapasztalható bizonytalanságra is. Mivel a hazai jogszabály még nem jelent meg, sok szervezetnek nem egyértelmű, hogyan kezdjen hozzá a felkészüléshez. A közösségimédia-megjelenések, podcastok, videók, szakmai cikkek és tanulmányok mellett szervezett eseményekből felépülő kampány célja, hogy a cégek számára kapaszkodót nyújtson az EU-s irányelv alapján, amely már most is sok gyakorlati támpontot kínál a transzparens bérezési gyakorlat kialakításához.