A 2026 nyarán életbe lépő EU-s bértranszparencia-kötelezettség jelentősen felrázza a magyar munkaerőpiacot, mégis a hazai vállalatok jelentős része nincs felkészülve a változásra. A Jobtain friss, HR vezetők és döntéshozók körében végzett kutatása rávilágít: a cégek túlnyomó többsége tud ugyan az új szabályozásról, de csak kevesen értik pontosan, milyen mélyreható hatásokkal jár majd a bérstruktúrára, a kultúrára és a működésre.
Bár az uniós bértranszparencia-szabályozás több részlete még kidolgozás alatt áll, a vállalatok nem halogathatják tovább a felkészülést. A sokrétű elvárások és a jelentős szervezeti érintettség miatt a cégeknek számos kihívást jelentő feladattal kell számolniuk a szabályok gyakorlati alkalmazásakor – hangzott el a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és az EY közös szakmai eseményén.
A magyarországi munkáltatók jelentős része béremeléssel számol 2026 első félévében, ugyanakkor a tervezett lépések többsége mérsékelt sávban marad, a kiegészítő juttatásoknál pedig inkább a stabilitás dominál. Mindeközben a fizetések átlátható kommunikációja továbbra sem általános, és az uniós bértranszparencia-elvárásokra való felkészültség is vegyes képet mutat – derül ki a Manpower Magyarország Fizetési és foglalkoztatási trendek című, 2026 első félévére vonatkozó felméréséből.
A bértervezési folyamatok során a cégek mozgásterét egyszerre befolyásolja az infláció alakulása, a munkaerő megtartásának kényszere, valamint a jövő nyáron életbe lépő uniós bértranszparencia irányelv. A helyzetet tovább árnyalja a frissen elfogadott bérmegállapodás, amely 11, illetve 7 százalékos minimálbér-emelést irányoz elő. Hogyan reagálnak minderre a munkáltatók, és mire számíthatnak a dolgozók 2026-ban?
Az év vége a legtöbb vállalat számára nemcsak a zárások, hanem a következő évi bértervezés időszaka is. A közelgő minimálbér-emelés miatt ez a feladat különösen összetett: a változás ugyanis nem pusztán a fizetéseket, hanem szinte minden ügyviteli folyamatot érint – a HR-től kezdve a bérszámfejtésen és az adózáson át egészen a cafeteria-rendszerekig – összegzi sajtóközleményében a Niveus.
Szorít az idő, de a munkáltatók és a munkavállalók is bizonytalanok abban, mit hoz majd a kötelező bértranszparencia. Jövő nyártól a hazai vállalatoknak is átláthatóan kell biztosítaniuk, hogy az azonos, vagy hasonló értékű munkáért egyenlő díjazást kapjanak a dolgozóik. Egy országos kutatás szerint a munkáltatók többsége még nem készült fel a szervezeti kultúrát alapjaiban meghatározó változásra, míg a munkavállalók attól félnek, hogy nyilvánossá válik a fizetésük. A PwC Magyarország és a Profession.hu most közös programot indít a bértranszparenciával kapcsolatos tévhitek felszámolásáért és a zökkenőmentes átmenetért, olvasható a PwC Magyarország sajtóközleményében.
A bérek átláthatóságát célzó irányelvet a tagállamoknak 2026. június 7. napjáig kell átültetniük a nemzeti jogba. Bár ez Magyarországon még várat magára, ennek ellenére a munkáltatónak lassan ajánlott elkezdeni a besorolás kialakítását különös figyelemmel arra, hogy az irányelv megsértése esetén a munkavállalók közvetlenül is hivatkoznak az uniós normára. A szabályozás – noha eltérő mértékben –, de minden munkáltatót érinteni fog, függetlenül annak méretétől, illetve az üzletágtól. Az irányelvtől függetlenül az sem elhanyagolandó szempont, hogy a cégnél bevezetett objektív, átlátható bérezési gyakorlat hosszabb távon képes csökkenteni a fluktuációt, és növeli a dolgozói lojalitást.
Komoly fluktuációs hullámot indíthat el a magyar munkaerőpiacon az EU bértranszparencia-irányelve, amely 2026. június 7-étől kötelezővé teszi a bérek átláthatóságát.
Jövő nyáron életbe lép az uniós bértranszparencia irányelv, amely alapjaiban formálhatja át a vállalati bérezési gyakorlatokat. Bár a magyar átültető jogszabályra még várni kell, az „azonos értékű munkáért azonos bér” elve már ma is része a hazai jognak. 2026. június 7-étől pedig már konkrét, gyakorlati előírások is vonatkoznak a munkáltatókra: a fizetéseket már az állásinterjú előtt közölni kell, a bérszinteket objektív szempontokkal kell indokolni, és a cégeknek rendszeresen jelenteniük kell a nemek közötti bérkülönbségeket. A szabályozás körül azonban egyelőre sok a kérdőjel: kikre vonatkozik pontosan, hogyan kérhetők le a fizetési adatok, és mit jelent valójában a bértitoktartás tilalma? A Humán Centrum Munkaerő-kölcsönző és közvetítő Kft. szakértője segít eligazodni a bértranszparenciával kapcsolatban felmerülő leggyakoribb kérdésekben.
Egyenlő fizetés az egyenlő értékű munkáért – ez az EU új bértranszparencia-irányelvének legfőbb üzenete, amire 2026-ra minden magyar vállalatnak fel kell készülnie. Épp ezért fontos látni, hogy ez nemcsak egy adminisztratív feladat, hanem egy erős stratégiai lehetőség is: a cégek javíthatják munkáltatói márkájukat, erősíthetik a bizalmat és megelőzhetik a bérfeszültségeket is.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték