Nem érdemes spórolni a szabadsággal, mert elveszhet jövőre

Megosztás Tetszik

Az új Mt. legtöbb szakasza már hatályba lépett, azonban néhány rendelkezést majd csak 2013. január 1-jétől kell alkalmazni. A csúsztatott hatálybalépés indoka az, hogy az érintett területeken az arányosítási problémák jogalkalmazási nehézségeket okoznának, az átmeneti szabályok bonyolultabbá tették volna ezeket az egyébként sem egyszerű jogintézményeket - hangsúlyozta dr. Pál Lajos ügyvéd, munkajogi szakértő. Cikkünkben az átmenettel összefüggő lehetséges problémákról értekezünk, a hatályos Munka törvénykönyve tükrében.

2012. december 31- éig három törvény szabályozza a munkajogi kérdéseket: a július 1-jén hatályba lépett új Munka törvénykönyve (Mt.), mely mellett külön törvény tartalmazza az átmeneti szabályokat (Mth.), azonban év végéig alkalmazni kell még az 1992. évi XXII. törvény (régi Mt.) néhány rendelkezését is. Az átmeneti rendelkezések célja, hogy szabályozza azokat a kérdéseket, melyek a jogszabályváltozás következtében merültek fel, hogy megoldást találjon a folyamatban lévő ügyekre.

Az átmeneti rendelkezésekről szóló törvény a már kihirdetett, de akkor még hatályba nem lépett Mt-t több ponton módosította, elsősorban esztétikailag, illetve pontosította egyes rendelkezéseit (például. az új Mt. 65-67.§ -aitól az eredeti törvényszöveg szerint sem a felek megállapodásával, sem kollektív szerződéssel nem lehetett volna eltérni, a módosítás alapján azonban a munkavállaló javára igen; szigorították a köztulajdonú cégek alkalmazottaira vonatkozó szabályokat; bővült az atipikus munkavégzés lehetősége, a módosítás egyértelművé teszi, hogy rendkívüli munkavégzés esetén a munkavállalónak csak akkor jár szabadidő az 50 százalékos bérpótlék helyett, ha ezt munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása előírja stb.). A fentiek mellett több kapcsolódó törvény is változik (például a munkaügyi ellenőrzésről, a munkavédelemről, a gazdasági társaságokról). Nézzük a részleteket!