1992. évi XXII. törvény

a Munka Törvénykönyvéről

Hivatalos rövidítése: Mt. III. (hatályon kívül)
Kiválasztott időállapot: Mi ez?

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Nem minősül munkaszerződés-módosításnak, ha a munkavállaló - a munkáltató működésével összefüggő okból, ideiglenesen - a munkáltató utasítása alapján, eredeti munkaköre helyett, vagy eredeti munkaköre mellett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el (átirányítás).
Az átirányítás a munkavállalóra nézve - különösen beosztására, képzettségére, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel - aránytalan sérelemmel nem járhat.
Az átirányítás várható időtartamáról a munkaválla...

1992. évi XXII. törvény
a Munka Törvénykönyvéről

Hivatkozó joganyagok

Oldal: 1/14   «Előző  Következő»

1999. évi CXXIII. törvény a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról

2000. évi XXXIII. törvény a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény módosításáról

1999. évi XCVII. törvény a gyermekgondozási díj bevezetésével összefüggő törvénymódosításokról

1999. évi XCIX. törvény az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról

1998. évi XXIII. törvény a fiatalkorú munkavállalók munkajogi védelmére vonatkozó szabályok kiterjesztéséről a fiatalkorúak munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok keretében történő foglalkoztatására

1998. évi XIII. törvény a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról

1999. évi LVI. törvény a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati v

1997. évi CI. törvény a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról

1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról

1998. évi LXXIX. törvény a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról

1997. évi LVI. törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról

1997. évi LI. törvény a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról

1997. évi XVIII. törvény az egyes társadalombiztosítási és szociális ellátásokról szóló törvények módosításáról

1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról

1996. évi CVII. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról

1996. évi LXXXVII. törvény a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról

1997. évi CXX. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, valamint a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosításáról

1997. évi LXXIV. törvény az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről

1996. évi XVI. törvény a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról

1993. évi XII. törvény a társadalombiztosítási képviselők 1993. évi választásáról

1973. évi III. törvény a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa tagjainak és az államtitkároknak jogállásáról és felelősségéről

1997. évi XXVII. törvény a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény módosításáról

119/2000. (VII. 7.) Korm. rendelet az egészségügyi dolgozók egyszeri, rendkívüli juttatásáról

215/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) megállapításáról

185/1999. (XII. 13.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításáról

Bírósági jogesetek

Oldal: 1/87   «Előző  Következő»

BH+ 2000.1.90 Abból, hogy a felek által kötött munkaszerződés bizonyos kikötései ellentétesek a Munka Törvénykönyve rendelkezéseivel, nem a munkaviszony hiányára, hanem a szerződés érvénytelenségére lehet következtetni. Az érvénytelen szerződésből származó jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatban felmerült jogvitában is a munkaügyi bíróság jogosult eljárni, ezért a munkáltató alaptalanul hivatkozik a munkaszerződés egyes jogellenes kikötései tekintetében a hatáskör hiányára (Mt. 7. §, Pp. 349. §)

BH+ 2000.1.91 A munkáltató nem rendelkezhet úgy, hogy valamely államilag elismert és felsőfokú iskolai végzettségnek megfelelő képesítést a felsőfokú iskolai végzettségek közül kizár [Mt. 13. § (2) és (3) bek.]

BH+ 2000.1.92 A munkaviszony megszűnéséhez kapcsolódó elszámolás a megszűnés időpontjához képest későbbi időpontra is eshet, a munkaviszonyból eredő jogosultságok és kötelezettségek anyagi következményeiről annak megszűnését követően is köthető megállapodás, tehető érvényes nyilatkozat. A szabadság megváltására vonatkozó jognyilatkozatot a munkavégzéshez kapcsolódó jognyilatkozatnak kell tekinteni [Mt. 136. § (1) bek.].

BH+ 2000.1.93 Alaptalan a munkavállalónak az az igénye, amely arra irányul, hogy a munkaadó a gazdálkodási eredményétől eltérően, az ágazati eredmények alapján állapítsa meg a munkabérét (Mt. 142. §)

BH+ 2000.1.94 Ha a napidíjat a jogszabály szerint külföldi pénznemben kellett megfizetni, a teljesítésre is ebben a pénznemben kell a munkáltatót kötelezni, feltéve, hogy a kereseti kérelem erre irányul. A kamatok tekintetében azonban nem a nemzetközi pénzpiacon kialakult kamat mértékét, hanem a kifizetés időpontjában belföldön megállapítható, a késedelem tekintetében középarányosan számított mértékű kamatot kell irányadónak tekinteni [Mt. 159. §]

BH+ 2000.1.95 Leltárhiány esetén csak akkor alkalmazható a megőrzési felelősségre vonatkozó jogszabály, amennyiben a leltárfelelősség feltételei nem állnak fenn. A leltárhiányért fennálló felelősség a jogi természetét illetően eredményfelelősség, kockázatviselés. A leltárhiánynál a hiány ismeretlen okból következik be, ezért az okozati összefüggést nem kell bizonyítani [Mt. 169. § (1) bek., 170. §]

BH+ 2000.1.96 I. A munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatos igényének érvényesítése iránt akkor kezdeményezhet munkaügyi jogvitát, ha a törvény másként nem rendelkezik [Mt. 199. § (2) bek.] II. A munkáltató a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő tartozásainak megtérítésére irányuló igényét írásbeli felszólítással érvényesítheti. Ebből következően a tartozás megfizetésére kötelező felszólítással szemben a munkavállaló indíthat munkaügyi jogvitát, a munkáltató a követelését bírósági úton nem érvényesítheti [Mt. 162. § (

BH+ 2000.1.98 A mérlegelési körben hozott és emiatt indokolást nem igénylő munkáltatói döntés megtámadható azon a címen, hogy a munkáltató a döntésének indokát közölte, az azonban nem valós vagy nem okszerű. Vita esetén a közölt indok valóságát vagy okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania [1992. évi XXIII. tv. 43. § (4) bek., 42. § (2) és (5) bek.]

BH+ 2000.1.100 Ha a munkáltató a munkavállalónak az önkéntes nyugdíjpénztárba való belépése esetére meghatározott összegű hozzájárulás fizetését vállalta, azt köteles az alkalmazott által választott pénztártól és pénztártípustól függetlenül a választott pénztárhoz átutalni [1993. évi XCVI. tv. 12. § (2)-(4) bek.].

BH+ 2000.2.158 Munkahelyi baleset esetén a működési kör nem korlátozódik a munkáltató telephelyére. A telephelyen kívül végzett munka során keletkezett kár esetén is fennállhat a működési kör és a kárt előidéző ok közötti összefüggés, amely sajátosan alakul abban az esetben, ha a telephelyen kívül végzett munka a jellegéből következően olyan, hogy a munkavállaló a baleset veszélyének rajta kívül álló okból ki van téve. Ilyen esetben azon az alapon állapítható meg a munkáltató működési köre és a balesetet kiváltó ok között

BH+ 2000.2.159 A munkavállalók között tilos hátrányos megkülönböztetést alkalmazni a munkaviszonnyal össze nem függő körülmény miatt. Nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek a munka jellegéből vagy természetéből következő megkülönböztetés. Ehhez képest nem tekinthető hátrányos megkülönböztetésnek, ha a munkáltató magasabb (eltérő) színvonalú technikai berendezés üzembe állítása miatt az azonos vagy hasonló szakképesítésű személyek közül kiválasztja azt, aki a munkakört az új igénynek megfelelő szakképzettséggel képes be

BH+ 2000.2.160 A rendkívüli felmondás alapjául szolgáló, a készletfelmérés hiánya miatt valótlan adatokat tartalmazó selejtezési javaslat következtében előállt minősített kötelezettségszegés az objektív felelősséget jelentő leltárfelelősségtől függetlenül bírálható el [Mt. 96. § (1) bek. a) pont].

BH+ 2000.2.161 Ha a munkáltató létszámcsökkentést előirányzó ún. stratégiai terve csak a létszámcsökkentésre irányuló szándékot tartalmazza, ez önmagában nem támasztja alá a rendes felmondás indokának okszerűségét [Mt. 89. § (2) bek.].

BH+ 2000.3.218 I. A tartozás elismerése a tartozás jogcímét nem változtatja meg, de az elismerőt terheli annak bizonyítása, hogy a tartozása nem áll fenn, hatósági úton nem érvényesíthető vagy a szerződés érvénytelen. A tartozás-elismerés folytán a bizonyítási teher átszáll az elismerő nyilatkozatot tevőre [Ptk. 242. § (1) bek.]. II. A kiküldetéssel, a külszolgálattal és a munkába járással összefüggő költségtérítés mentes a végrehajtás alól. Az ezekből történő levonáshoz adott hozzájárulás, mint jogszabályba ütköző, semmi

BH+ 2000.3.220 A munkavállaló rendkívüli felmondásának indoka tekintetében a rendes felmondás világos indokolásának szabályait megfelelően alkalmazni kell, vagyis abban meg kell jelölni mindazokat a tényeket és körülményeket, amelyekre a munkavállaló a nyilatkozatát alapította [Mt. 96. § (2) bek.].

BH+ 2000.4.271 I. A munkáltató a prémiumfeladatok meghatározása mellett a kifizetést kizáró vagy csökkentő tényezőket is megállapíthat. Kizáró tényező lehet bármelyik feladat teljesítésének elmaradása. [Mt. 143. § (2) bek.]. II. A munkáltató részére történt előlegnyújtásból eredő követelését a munkabérből levonhatja. Ez vonatkozik a teljesítménybérnek minősülő prémium előlegre is. A levonás (beszámítás) lehetősége a munkaviszony fennállása alatt illeti meg a munkáltatót, ezt követően az előlegnyújtásból eredő követelését

BH+ 2000.4.272 Ha a munkavállaló a munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését kéri a munkáltatótól, a nyilatkozat esetleges visszavonásánál alkalmazni kell az ajánlati kötöttségre vonatkozó szabályokat (Ptk. 211. §).

BH+ 2000.4.273 A vezetői megbízás visszavonása önmagában nem tekinthető rendeltetés ellenes joggyakorlásnak, ha ezt megelőzően a köztisztviselő ellen fegyelmi eljárás indult és vele szemben a vezetői megbízást nem érintő fegyelmi büntetést szabtak ki [1992. évi XXIII. tv. 31. § (2) bek., 50. § (1) és (2) bek., Mt. 4. §].

BH+ 2000.4.276 I. Üzemi tanács a munkahelyeken, több munkahelyi üzemi tanács a munkáltató központjában működhet. II. Több üzemi tanács esetén csak a munkahelyi üzemi tanács választásával kapcsolatban lehet bírósághoz fordulni. A magasabb színtű üzemi tanács megalakításának jogszerűségét a bíróság akkor sem vizsgálhatja, ha annak tagjait a jogszabálytól eltérően választották meg [Mt. 44. § (1) és (2) bek., 54. §, 1/1999. MJE].

BH+ 2001.1.35 Az a körülmény, hogy a munkavállaló következtethetett-e az ügyében intézkedő személy eljárási jogosultságára, a munkáltató tájékoztatta-e a jogkör gyakorló személyének megváltozásáról, csak akkor eredményezi a munkáltató intézkedésének érvénytelenségét, amennyiben a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított szerv, vagy személy gyakorolta [Mt. 74. § (1) és (2) bek.].

BH+ 2001.1.36 A törvényben előírt rendkívüli felmondási ok hiányában a rendkívüli felmondás jogszerűsége nem állapítható meg akkor sem, ha a munkavállaló a körülményekből következtethetett ugyan a munkáltató kötelezettségszegésére, de az alaptalannak bizonyult [Mt. 96. § (1) bek.].

BH+ 2001.1.37 Ha a munkavállaló az eredeti munkaköre ellátásán felül jelentős többletmunkát köteles végezni, külön díjazásra jogosult (helyettesítési díj) [Mt. 105. § (1) és (2) bek.].

BH+ 2001.1.38 Ha a munkaszerződés megkötését a szerződni kívánó fél egészségi alkalmatlansága akadályozza és a másik fél emiatt vonja vissza a szerződéskötésre irányuló korábbi ígéretét, nem kötelezhető arra, hogy a szerződéskötés meghiúsulása folytán felmerült kárt biztosítási kár címén megtérítse [Ptk. 6. §, Mt. 102. § (1) bek., 13/1992. (VI. 26.) NM rend.].

BH+ 2001.1.39 A vezető munkakört betöltő munkavállaló a munkaidő és a szabadság bizonylatolásának hiányára hivatkozással nem tarthat igényt a szabadságának a munkaviszony megszűnése esetén történő megváltására, ha arra nézve a munkaszerződése nem tartalmaz rendelkezést és nem bizonyítja a szabadság igénybevételét akadályozó körülményeket [Mt. 192. § (1) bek.].

BH+ 2001.2.81 Ha a munkavállalók a törzsgárda szabályzat alapján a kollektív szerződés alkalmazásával a törvénynél kedvezőbb végkielégítésre jogosultak, e jogosultságukat a munkáltató az utóbb tett egyoldalú nyilatkozatával nem vonhatja vissza [Mt. 95. § (1) bek., 13. § (3) bek.].

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Előfizetési csomagajánlataink

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.