Munkaszüneti napok közelednek: mikor és mennyiért lehet munkavégzésre kötelezni a munkavállalót?

  • dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő

Újra munkaszüneti napok következnek, így érdemes áttekinteni, hogy kik, és milyen feltételek mellett vonhatók be a munkavégzésbe. Az alábbiakban ezen szabályokat tekintjük át.

A munkaszüneti napok meghatározása

A munkaszüneti nap egy ország életében jelentős esemény, így a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szigorúan meghatározza, hogy melyek ezek a napok, továbbá kik, milyen feltételekkel dolgozhatnak.

Az Mt. 102. § (1) bekezdése alapján munkaszüneti nap:

  • január 1.,
  • március 15.,
  • nagypéntek,
  • húsvéthétfő,
  • május 1.,
  • pünkösdhétfő,
  • augusztus 20.,
  • október 23.,
  • november 1., és
  • december 25–26.

Emellett a munkaszüneti napok körüli munkarendre a munkaszüneti napra vonatkozó beosztási szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik, továbbá húsvét- és a pünkösdvasárnap tekintetében.

Ne felejtsük el azonban azt sem, hogy Magyarországon minden évben jogszabály születik a munkaszüneti napok körüli munkarendről. Ez a jogszabály idén a 2025. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló 11/2024. NGM rendelet.

Olvassa el az Adózóna „Minden második munkavállaló a szabadsága alatt is dolgozik", Milyen pótlék jár folyamatos munkarend esetén ünnepnapokon, munkaszüneti napokon, illetve sima szombaton és vasárnap?, Fizetés nélküli szabadság – mutatjuk, mikor kötelező munkáltatóként kiadni" című cikkeit is!

Ezen jogszabályok azonban általános munkarend szerinti munkanapokat pihenőnappá vagy pihenőnapokat munkanappá nyilvánítanak, munkaszüneti napokról nem rendelkeznek.

Amikor a munkanap nem naptári nap

Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a munkáltatónak lehetősége van arra, hogy a naptári nap meghatározásától eltérjen, mely érinti azt is, hogy mely napot kell munkaszüneti napnak tekinteni. Az Mt. 87. §-a ugyanis azt mondja ki, hogy a munkanap alapvetően a naptári nap vagy (annak alternatívájaként) megszakítás nélküli 24 óra, ha a munkarend alapján a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra is beosztható.

Az Adózóna írásait munkajog témakörben itt olvashatja el.

Annyi megszorítás érvényesül, hogy a 7 és 22 óra közötti tartamot munkaszüneti napnak kell tekinteni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munkaszüneti nap első 7 órájában még a munkajog szerint az előző nap tart, valamint, hogy a következő napon is lehet még munkaszüneti nap reggel 7 óráig.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben a következőkről lesz még szó:

  • Kik dolgozhatnak rendes vagy rendkívüli munkaidőben?
  • Milyen szabályok vonatkoznak a munkavállaló kompenzálására?
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Felmondási idő alatti keresőképtelenség

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 október
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink