hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Munkaszüneti napok közelednek: mikor és mennyiért lehet munkavégzésre kötelezni a munkavállalót?

  • dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő

Újra munkaszüneti napok következnek, így érdemes áttekinteni, hogy kik, és milyen feltételek mellett vonhatók be a munkavégzésbe. Az alábbiakban ezen szabályokat tekintjük át.

A munkaszüneti napok meghatározása

A munkaszüneti nap egy ország életében jelentős esemény, így a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szigorúan meghatározza, hogy melyek ezek a napok, továbbá kik, milyen feltételekkel dolgozhatnak.

Az Mt. 102. § (1) bekezdése alapján munkaszüneti nap:

  • január 1.,
  • március 15.,
  • nagypéntek,
  • húsvéthétfő,
  • május 1.,
  • pünkösdhétfő,
  • augusztus 20.,
  • október 23.,
  • november 1., és
  • december 25–26.

Emellett a munkaszüneti napok körüli munkarendre a munkaszüneti napra vonatkozó beosztási szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik, továbbá húsvét- és a pünkösdvasárnap tekintetében.

Ne felejtsük el azonban azt sem, hogy Magyarországon minden évben jogszabály születik a munkaszüneti napok körüli munkarendről. Ez a jogszabály idén a 2025. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló 11/2024. NGM rendelet.

Olvassa el az Adózóna „Minden második munkavállaló a szabadsága alatt is dolgozik", Milyen pótlék jár folyamatos munkarend esetén ünnepnapokon, munkaszüneti napokon, illetve sima szombaton és vasárnap?, Fizetés nélküli szabadság – mutatjuk, mikor kötelező munkáltatóként kiadni" című cikkeit is!

Ezen jogszabályok azonban általános munkarend szerinti munkanapokat pihenőnappá vagy pihenőnapokat munkanappá nyilvánítanak, munkaszüneti napokról nem rendelkeznek.

Amikor a munkanap nem naptári nap

Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a munkáltatónak lehetősége van arra, hogy a naptári nap meghatározásától eltérjen, mely érinti azt is, hogy mely napot kell munkaszüneti napnak tekinteni. Az Mt. 87. §-a ugyanis azt mondja ki, hogy a munkanap alapvetően a naptári nap vagy (annak alternatívájaként) megszakítás nélküli 24 óra, ha a munkarend alapján a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra is beosztható.

Az Adózóna írásait munkajog témakörben itt olvashatja el.

Annyi megszorítás érvényesül, hogy a 7 és 22 óra közötti tartamot munkaszüneti napnak kell tekinteni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munkaszüneti nap első 7 órájában még a munkajog szerint az előző nap tart, valamint, hogy a következő napon is lehet még munkaszüneti nap reggel 7 óráig.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben a következőkről lesz még szó:

  • Kik dolgozhatnak rendes vagy rendkívüli munkaidőben?
  • Milyen szabályok vonatkoznak a munkavállaló kompenzálására?
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Ünnepnapcsere

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Adószám törlése

dr. Juhász Péter

jogász-adószakértő

HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 december
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink