adozona.hu
Munkaszüneti napok közelednek: mikor és mennyiért lehet munkavégzésre kötelezni a munkavállalót?
//adozona.hu/munkajog/Munkaszuneti_napok_kozelednek__hogyan_es_me_7TLANG
Munkaszüneti napok közelednek: mikor és mennyiért lehet munkavégzésre kötelezni a munkavállalót?
Újra munkaszüneti napok következnek, így érdemes áttekinteni, hogy kik, és milyen feltételek mellett vonhatók be a munkavégzésbe. Az alábbiakban ezen szabályokat tekintjük át.
A munkaszüneti napok meghatározása
A munkaszüneti nap egy ország életében jelentős esemény, így a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szigorúan meghatározza, hogy melyek ezek a napok, továbbá kik, milyen feltételekkel dolgozhatnak.
Az Mt. 102. § (1) bekezdése alapján munkaszüneti nap:
- január 1.,
- március 15.,
- nagypéntek,
- húsvéthétfő,
- május 1.,
- pünkösdhétfő,
- augusztus 20.,
- október 23.,
- november 1., és
- december 25–26.
Emellett a munkaszüneti napok körüli munkarendre a munkaszüneti napra vonatkozó beosztási szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik, továbbá húsvét- és a pünkösdvasárnap tekintetében.
Ne felejtsük el azonban azt sem, hogy Magyarországon minden évben jogszabály születik a munkaszüneti napok körüli munkarendről. Ez a jogszabály idén a 2025. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló 11/2024. NGM rendelet.
Ezen jogszabályok azonban általános munkarend szerinti munkanapokat pihenőnappá vagy pihenőnapokat munkanappá nyilvánítanak, munkaszüneti napokról nem rendelkeznek.
Amikor a munkanap nem naptári nap
Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a munkáltatónak lehetősége van arra, hogy a naptári nap meghatározásától eltérjen, mely érinti azt is, hogy mely napot kell munkaszüneti napnak tekinteni. Az Mt. 87. §-a ugyanis azt mondja ki, hogy a munkanap alapvetően a naptári nap vagy (annak alternatívájaként) megszakítás nélküli 24 óra, ha a munkarend alapján a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra is beosztható.
Az Adózóna írásait munkajog témakörben itt olvashatja el. |
Annyi megszorítás érvényesül, hogy a 7 és 22 óra közötti tartamot munkaszüneti napnak kell tekinteni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munkaszüneti nap első 7 órájában még a munkajog szerint az előző nap tart, valamint, hogy a következő napon is lehet még munkaszüneti nap reggel 7 óráig.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben a következőkről lesz még szó:
- Kik dolgozhatnak rendes vagy rendkívüli munkaidőben?
- Milyen szabályok vonatkoznak a munkavállaló kompenzálására?
Hozzászólások (0)