Újra munkaszüneti napok következnek, így érdemes áttekinteni, hogy kik, és milyen feltételek mellett vonhatók be a munkavégzésbe. Az alábbiakban ezen szabályokat tekintjük át.
2025 júliusában az építőipari termelés volumene a nyers és a munkanaptényezővel kiigazított adatok szerint egyaránt 4,9%-kal magasabb volt az egy évvel azelőttinél. Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 5,7, az egyéb építményeké 4,7%-kal bővült. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 0,8%-kal meghaladta a 2025. júniusit – írja honlapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
2025 júliusában az ipari termelés volumene egy százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A munkanaphatástól megtisztított index megegyezik a kiigazítatlannal. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 2 százalékkal nagyobb volt a 2025. júniusinál – tette közzé honlapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Gyakran felmerülő kérdés, miképpen kell értelmezni a munka törvénykönyve azon lehetőségét, hogy a munkanapot nem csupán naptári napnak, hanem egy meghatározott időszaknak is lehet tekinteni. Cikkünkben példákon keresztül mutatjuk be, miről is van szó.
A munka törvénykönyve minden évben lehetővé teszi a munkáltató számára, hogy a szabadság nyilvántartásának szabályait a működéséhez igazítsa. Közeledik az év vége, év eleje, cikkünkben így összefoglaltuk a legfontosabb szabályokat, amelyeket érdemes döntéshozatal előtt áttekinteni.
A távolléti díjra való jogosultság az ünnepnapok körül örök problémát jelent. Sok esetben nem világos, hogy a díjazás csak abban az esetben jár-e, ha valaki ténylegesen munkát végez vagy ez alól vannak kivételek? Ha vannak, mely esetekben kell a kivételi szabályokat alkalmazni? Vannak, akik a távolléti díj és az állásidő szabályait keverik. Cikkünkben a hatályos szabályokat ismertetjük.
A szabadságot mikor érdemes és hogyan lehet órásítani, illetve mikor célszerű napban nyilvántartani? – kérdezik gyakran olvasóink. A jogszerű eljárás főbb szabályait az alábbiakban foglaltuk össze.
Más országoktól eltérően Magyarországon minden évben rendeletben döntenek bizonyos munkanapok áthelyezéséről annak érdekében, hogy a pihenőnapok és munkaszüneti napok egy tömbben legyenek kiadhatóak. Mivel ez a hazai szokás több munkajogi szempontot is felvet, így ezeket az alábbiakban tisztázzuk.
Tekintettel arra, hogy ez az egyszerűsített foglalkoztatás felhasználásának népszerű időszaka, összegyűjtöttük azt a három leggyakoribb hibát, melyet a munkáltatók ezen foglalkoztatási forma kapcsán rendszeresen elkövetnek. Nézzük, melyek ezek a tévedések, és mi a helyes gyakorlat!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték