Mikor és hogyan lehet a munkabérből levonást teljesíteni – mire figyeljen a munkáltató?

Megosztás Tetszik

Számos esetben előfordul, hogy a munkáltató az egyébként akár jogszerű igényét a munkavállaló munkabéréből egyszerűen levonja. Érdemes azonban ezt az esetkört körbejárni, mivel a hatályos jogszabályok a bérből való levonás eseteit szigorúan körbehatárolják.

A munkajogi igény érvényesítésének módjai

A munkáltatónak a munkavállalóval szemben igénye, ún. munkajogi igénye keletkezhet. Ezen igény jellemzően valamiféle károkozáshoz kapcsolódik, de adódhat olyan eset is, amely más jellegű (például előlegnyújtás, tartásdíj levonása stb.).

• Fontos tudni, hogy a munkajogi igények érvényesítésére a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) fő szabályként a bírósági utat jelöli ki. Az Mt. 285. §-a szerint ugyanis munkavállaló és a munkáltató a munkaviszonyból vagy az e törvényből származó, a szakszervezet, az üzemi tanács a törvényből vagy kollektív szerződésből, vagy üzemi megállapodásból származó igényét bíróság előtt érvényesítheti. A munkajogi igény pedig fő szabály szerint három év alatt évül el. Ennek alapja az, hogy az igény önmagában nem ítélhető meg jogszerűnek vagy jogellenesnek, így ezt valamely fórumnak vizsgálnia szükséges.

Nem jogszerű tehát az, amikor a munkáltató a kár bekövetkeztét, annak mértékét és levonhatóságát a munkavállalóval jegyzőkönyvben aláíratja és a becsült kárt a bérből egyszerűen levonja.

• A munkaügyi pernek alternatívája a fizetési felszólítás. A munkáltató ugyanis a munkavállalóval szemben a munkaviszonnyal összefüggő és a kötelező legkisebb munkabér [153. § (1) bekezdés a) pont] háromszorosának összegét meg nem haladó igényét fizetési felszólítással is érvényesítheti. A fizetési felszólítást írásba kell foglalni.

Felmerül a kérdés, hogy a munkáltató megoszthatja-e az igényérvényesítést, azaz annak egy részét (a maximális kerethatárig) fizetési felszólítással, másik részét pedig munkaügyi perben érvényesíti? A szakirodalom erre jellemzően nemet mond.

A munkáltató emellett az egyoldalú jognyilatkozatát a törvényben meghatározott esetben köteles írásban indokolni, és az igény érvényesítésének módjáról, és ha az elévülési időnél rövidebb, annak határidejéről a munkavállalót ki kell oktatni. A határidőről való kioktatás elmulasztása esetén hat hónap elteltével az igény nem érvényesíthető.

A fizetési felszólítás közlése a munkaviszony megszűnését követően is lehetséges?

A fizetési felszólítás közlése egyebekben a munkaviszony megszűnését követően (az elévülési időn belül) is lehetséges azzal a korláttal, hogy a jogalap nélkül kifizetett munkabér hatvan napon túl csak abban az esetben követelhető vissza, ha

• a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy
• azt a munkavállaló maga idézte elő.

Munkabérből történő levonás esetei

Az Mt. 161. §-a alapján a munkabérből való levonásnak jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – kizárólag végrehajtható határozat alapján van helye.

A kötelező levonás eseteit a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) tartalmazza. A Vht. 79. §-a alapján a munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelesség megszegése esetén a munkáltató a le nem vont összeg erejéig készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek. Ha pedig a munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelességet a munkáltató alkalmazottja szándékosan szegte meg, és a munkáltatótól a le nem vont összeget nem lehetett behajtani, a be nem hajtott összeg erejéig az alkalmazott készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek.

A levonásnak azonban vannak egyéb esetei is. A munkáltató ugyanis a követelését a munkabérből levonhatja a munkavállaló hozzájárulása alapján

• a levonásmentes munkabérrészig, vagy
• ha az előlegnyújtásból ered.

Tilos az olyan bérlevonás, amely a munkáltató, annak képviselője vagy közvetítő személy javára szolgál annak ellenértékeként, hogy a munkavállaló munkaviszonyt létesítsen, vagy azt megtartsa.

Van-e helye beszámításnak?

A levonásmentes munkabérrel szemben beszámításnak nincs helye.

A levonásmentes munkabérrészt az Mt. 294. § (1) bekezdés j) pontja szabályozza. Eszerint a levonásmentes munkabérrész a bírósági végrehajtásról szóló jogszabály alapján teljesíthető levonások után fennmaradó munkabérrész.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben a következőkről lesz még szó:

• Van-e a munkáltatónak bérvisszatartási joga?
• A munkáltató a munkavállaló munkabéréből a munkaviszony próbaidő alatti megszüntetése esetén levonhat-e bizonyos költségeket?