Amit a munkavállalókat kölcsönzőknek és kölcsönbe adóknak tudniuk kell

Megosztás Tetszik

A munkaerő-kölcsönzés nagy előnye, hogy csökken a munkaerő toborzására, kiválasztására fordított költség és idő. A kölcsönbeadót terhelik a munkaviszony létesítésének, megszüntetésének, illetve a bérszámfejtés adminisztrációs terhei, a kölcsönzés következtében a kölcsönvevő annyi munkavállalót foglalkoztathat, amennyire éppen szüksége van az adott időszakban, a felek közötti elszámolás pedig a ténylegesen teljesített munkaórák alapján történik. Nehézséget a nagy arányú fluktuáció, illetve a munkáltatók közötti együttműködési kötelezettség megfelelő teljesítése okozhat.

A munkaerő-kölcsönzés olyan atipikus foglalkoztatási mód, ahol a munkáltatók a változó létszám segítségével alkalmazkodhatnak a gazdasági élet alakulásához, a munkavállalók pedig rugalmasabban juthatnak munkavégzési lehetőséghez. A kölcsönzésben három fél vesz részt, közöttük két jogviszony áll fenn. A kölcsönbeadó munkáltató azzal a céllal létesít munkaviszonyt a munkavállalóval, hogy őt az egyes munkáltatókhoz (akikkel polgári jogi jogviszonyban van) munkavégzés céljából ideiglenesen átengedje. A kölcsönvevő az a munkáltató, aki a kikölcsönzés ideje alatt a munkavállalót foglalkoztatja.

Ki lehet kölcsönbeadó?

Kölcsönbeadó lehet az az EGT-államban székhellyel rendelkező vállalkozás, amely a rá irányadó jog szerint munkaerő-kölcsönzést folytathat, vagy az a belföldi székhelyű, a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaság vagy – a vele tagsági viszonyban nem álló munkavállaló vonatkozásában – szövetkezet, amely megfelel a jogszabályban foglalt feltételeknek és az állami foglalkoztatási szerv nyilvántartásba vette. A kölcsönbeadói tevékenység folytatását ugyanis a kölcsönbeadó székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz a tevékenység megkezdése előtt 30 nappal kell bejelenteni, ha

– a bejelentőt a cégjegyzékbe vagy – ha a működés feltétele más bírósági vagy hatósági nyilvántartásba vétel – az előírt nyilvántartásba bejegyezték, és létesítő okirata a munkaerő-kölcsönzési tevékenység folytatását tartalmazza,

– a bejelentő vagy az általa – legalább heti 20 órában munkaviszony keretében – foglalkoztatott legalább egy személy a törvény mellékletében meghatározott végzettséggel vagy szakmai képesítéssel, gyakorlattal rendelkezik,

–  a bejelentő a tevékenység gyakorlásához megfelelő irodahelyiséggel rendelkezik,

–  a bejelentő a rendelet által előírt 15 millió forint vagyoni biztosíték letétbe helyezését igazolja,

– a bejelentő szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

Megjelent a HVG Munkajog 2024 különszám – digitális változatban is!

A küldeményeket a mellékletekkel együtt e-Papír szolgáltatás útján kell előterjeszteni az illetékes kormányhivatalnál, „Kormányhivatali ügyek” témacsoportban, „Foglalkoztatási támogatások, közfoglalkoztatás és egyéb állami foglalkoztatási feladatok” ügytípus alatt.

A kölcsönbeadó a nyilvántartásba vételről rendelkező határozat számát az üzleti kapcsolataiban, hirdetéseiben, levelezésében köteles folyamatosan használni, és a nyilvántartásba vételről kiállított határozatot az irodahelyiségben jól látható helyen kifüggeszteni.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletesen ismertetjük a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó munkajogi szabályokat, bemutatjuk a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti sajátos jogviszonyt!