Koronavírus elleni kötelező védőoltás: oszlassuk el a tévhiteket!

Megosztás Tetszik

A koronavírus elleni védőoltással összefüggő jogszabályi környezet folyamatosan változik. Jelen írás célja a hatályos szabályozás ismertetése, illetve néhány gyakran felmerülő kérdés megválaszolása a tévhitek eloszlatása érdekében.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szerint a munkáltatónak biztosítania kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés körülményeit. Ez magában foglalja a koronavírus-fertőzés elkerülése érdekében tett óvintézkedéseket is. Ezzel összefüggésben a munkahelyek koronavírus elleni védelméről szóló 598/2021. (X. 28.) kormányrendelet célja annak biztosítása, hogy a cégek, vállalkozások és intézmények jogot kapjanak arra, hogy a munkavégzés feltételeként előírják a koronavírus elleni védőoltás felvételét a foglalkoztatottak számára, ha ezt szükségesnek látják az ott dolgozók biztonsága érdekében.

A munkáltató – az egészség megóvása érdekében, a munkahely és a munkakör sajátosságaira is figyelemmel – a védőoltás felvételét azon munkavállaló esetében, aki azt nem vette fel, a munkavégzés feltételeként állapíthatja meg. Nem kötelezhető azonban a védőoltás felvételére az a munkavállaló, akinek ez egészségügyi indokból ellenjavallt, és ezt orvosi szakvélemény is alátámasztja. A szakvéleményt a foglalkoztatott kezdeményezésére a munkáltatója szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szolgálat szakorvosa, ennek hiányában a foglalkoztatott jogviszonyának keretében végzett tevékenységre való egészségi alkalmasságának elbírálására jogosult más orvos, ennek hiányában a foglalkoztatott háziorvosa adja ki.

A munkáltató az intézkedésben meghatározza a védőoltás felvételének határidejét, ami egydózisú oltóanyag esetén a védőoltás, kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás első dózisa tekintetében legalább 45 nap kell, hogy legyen. Kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás második dózisát az oltóorvos által meghatározott időpontban kell felvenni.

Ha a foglalkoztatott a védőoltást a munkáltató által meghatározott határidőn belül nem vette fel, a foglalkoztatott részére a munkáltató fizetés nélküli szabadságot rendelhet el, kivéve, ha a foglalkoztatott a védőoltás felvétele alól mentesül. Ha a fizetés nélküli szabadság elrendelésétől számítva egy év eltelt, és a foglalkoztatott a védőoltás felvételét továbbra sem igazolta, de orvosi szakvéleményt sem mutat be, abban az esetben a munkáltató a közöttük fennálló jogviszonyt felmentéssel, illetve felmondással azonnali hatállyal megszüntetheti. Ha a foglalkoztatott a fizetés nélküli szabadság elrendelését követően felveszi a védőoltást, a munkáltató a fizetés nélküli szabadságot haladéktalanul megszünteti.

Érdekes kérdést vet fel a várandós – ezért felmondási tilalmat élvező – munkavállaló esete. Amennyiben a kismama orvosi igazolással alá tudja támasztani, hogy számára ellenjavalt az oltás felvétele, abban az esetben ezt a munkáltató köteles tiszteletben tartani. Egyebekben maga az oltás felvételének előírása is aggályos lehet egy olyan kismamával szemben, aki belátható időn belül nem veszi majd fel a munkát.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja mi a jelenleg hatályos szabályozás állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak esetében, illetve milyen szabályok vonatkoznak a munkaidőben felvett oltásra, a végkielégítésre, ha az elbocsátás a védőoltás magtagadása miatt jön létre, illetve milyen adatkezelési előírásoknak kell megfelelni a munkáltatóknak mindezekkel kapcsolatban!