adozona.hu
Háziorvosok praxistámogatása: része-e az iparűzésiadó-alapnak?
//adozona.hu/helyi_ado/Praxistamogatas_bevetel_iparuzesi_ado_LQS75P
Háziorvosok praxistámogatása: része-e az iparűzésiadó-alapnak?
Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy a háziorvosoknak 2024 óta juttatott praxistámogatás milyen bevételnek minősül, része-e az iparűzésiadó-alapnak? A kérdésre Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.
A kérdés részletesen így szólt: Szeretnék hitelt érdemlő állásfoglalást kapni, hogy a háziorvosoknak 2024 óta juttatott praxistámogatás értékesítés nettó árbevételnek vagy pedig egyéb bevételnek minősül-e. Ha egyéb bevétel és nem alapja az iparűzési adónak, úgy a 2024-es iparűzésiadó-bevallás önellenőrizhető-e, olyan esetben, amikor árbevételként lett elszámolva? Sajnálatosan több esetben ez a bevétel volt az oka a 20 milliós adómentes határ túllépésének.
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA
Az iparűzési adózásban fő szabály szerint a nettó árbevétel az értékesített termékek és nyújtott szolgáltatások ellenértékének felel meg.
Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) kormányrendelet 16/C §-a alapján az egészségügyi szolgáltatókat úgynevezett praxistámogatás illeti meg. Ez a támogatás a szolgáltatókat a havi finanszírozással együtt illeti meg.
Az Adózóna írásait helyi adó témakörben itt, tb / járulékok / nyugdíj témakörökben itt, számvitel témakörben itt olvashatja el. |
Arra a kérdésre, hogy vajon a praxistámogatás nettó árbevételnek tekintendő-e, vagyis a szolgáltatás ellenértékének a része-e, a következő a válaszom:
Álláspontom szerint ellenértékről akkor beszélhetünk, ha a nyújtott szolgáltatás közvetlenül kapcsolódik a kapott vagyoni értékhez, vagyis az jogilag kikényszeríthető és az adott tevékenység elvégzésének feltétele az, hogy a szolgáltatásnyújtó hozzájusson ehhez a vagyoni értékhez.
Másrészt lényeges szempont az is, hogy a kapott ellenértékkel a vállalkozás szabadon rendelkezzen, és azt bármely célra fel tudja használni.
Mivel az említett praxistámogatással a vállalkozás szabadon rendelkezhet, és ezen támogatás közvetlenül az egészségügyi szolgáltatással összefüggésben kerül megszerzésre, így álláspontom szerint ezen összeg nettó árbevételnek minősül és az iparűzésiadó-alap része.
Hozzászólások (3)
Tisztelt Hozzászólók!
A Magyar Fogorvosi Kamara 2023 szeptemberében arra a következtetésre jutott, hogy a praxistámogatás (43/1999 Kormányrendelet 16/C§) nem tekinthető költségek ellentételezésére szolgáló támogatásnak, mivel a Rendelet 16/C§-ban nem találunk arra utalást, hogy a 16/C§ szerinti támogatást kötött célra kell felhasználni. Így erősen kérdéses, hogy ezen támogatás valóban közvetlenül költségek ellentételezésére szolgál e.
Az viszont kétségtelenül igaz, hogy ezt a Praxistámogatást a Rendelet 41. számú melléklete értelmében többek között a praxisban dolgozók száma alapján kell meghatározni. A nettó árbevétel számviteli fogalmának meghatározása során a teljesítményarányos díjazás a döntő. Azonban, hogy a teljesítményt hogyan határozzuk meg egy vállalkozás esetén az erősen kérdéses. Például a fogorvosok sürgősségi rendelkezési állási díját a vonatkozó kormányrendelet egységesen 1.703.000 forintban állapítja meg, függetlenül attól, hogy az ügyelet során mennyi beteget látnak el. Mégis nettó árbevételnek minősül ezen tétel is.
Én alapvetően tehát osztom a Fogorvosi Kamara álláspontját e kérdésben.
üdvözlettel
Szipszer Tamás
Háziorvos és fogorvos esetén merülhet fel praxistámogatás.
A fix díj, a kiegészítő díj, a teljesítménydíj, a jogviszony-ellenőrzési díj, a sürgősségi rendelkezésre állási díj az értékesítés nettó árbevételének minősül.
A kormányrendelet szerint hivatkozott támogatások (elnevezésük alapján is) az ellátás költségeit ellentételezik (csak részben) és azok nem a teljesített szolgáltatástól függnek, így az egyéb bevétel.
Javasolható a válasz kijavítása.
Ennél egy kicsit árnyaltabb a helyzet, a praxistámogatás része a háziorvosi, szakdolgozói bértámogatás is, melyet a praxis kizárólag a szolgáltató háziorvos, és a szakdolgozó munkabérére és annak közterheire köteles fordítani. A Számviteli tv. 77.§ (3) bekezdés b) pontja alapján a költségeket (ráfordításokat) ellentételező -visszafizetési kötelezettség nélkül - jogszabály által meghatározott szervezettől megkapott támogatást az egyéb bevételek között indokolt elszámolni, így a bértámogatás nem képezi az iparűzésadó alapját.