Helyes áfakulcs meghatározása komplex tevékenység, szolgáltatás esetében

Megosztás Tetszik

Milyen áfakulcsot használjon az a magyar cég, amely több országba szervez utazásokat, de ott alapvetően a cél a nyelvtanulás? Az Adózóna oldalán érkezett kérdésekre dr. Csobánczy Péter közgazdász, jogász, adótanácsadó válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: állásfoglalást szeretnék kérni önöktől számlázás (helyes áfakulcs meghatározása) témában! Adott egy magyar adóalany (kft.), amely áfafizetésre kötelezett. A cég főtevékenysége utazásszervezés. Az adózó több ország (EU-n belüli, EU-n kívüli) nyelviskoláival áll kapcsolatban. Az alaptevékenysége, hogy magyar magánszemélyeknek és adóalanyoknak külföldi nyelvtanfolyamokon való részvételt értékesít, és az ügyfelek minőségi kiszolgálása érdekében veszi át tőlük a feladatot, és szervezi meg az útjukat. A nyelvoktatáson való részvétel a főszolgáltatás, e mellé szállást is vásárol. A vevő kiválasztja a számára megfelelő célhelyet, ahol nyelvi képzésben kíván részt venni. A cég a választott célhely és a képzési feltételek alapján állapítja meg az utazás és a szolgáltatás díját. Az oktatási célú utazás keretében az oktatási intézmény a számlát a cég nevére állítja ki, amely annak ellenértékét megfizeti. Ennek megfelelően a cég az ügyletben úgymond közvetítőként jár el, és a vevő részére a szolgáltatás díját – saját hasznával növelten – számlázza tovább. Csak belföldi magánszemélyek és cégek a megrendelők. Ebben az esetben mi a helyes áfakulcs? Az oktatásra tekintve TEHK, mert a szolgáltatás ott valósul meg? A 42. § és 43. § vonatkozik erre az ügyletre, illetve most a számlázókban élesített szigorítások miatt, amennyiben ez az ügylet mentes, melyik áfakulcsot kell kiválasztani?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Miután a szervezőként eljáró kft. által végzett komplex, többelemű tevékenységben a jellegadó tartalmat – közlése szerint – nem a turisztikai, hanem az oktatási elem kölcsönzi, ezért a leírt esetben az nem tekinthető utazásszervezésnek, ekként arra nem alkalmazandók az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) XV. fejezetében foglalt különös szabályok.

Utóbbival kezdve, ha nem adóalanynak nyújtja: akkor a teljesítés helyét – figyelemmel az áfatörvény 43. § (1) bekezdés d) pontjára – a tényleges végzés helye határozza meg, amely – támaszkodva ez irányú közlésére – az áfatörvény 2. § a) pontja szerinti alkalmazási hatályán kívüli teljesítettséget eredményez. Az, hogy az oktatás milyen adójogi megítélést élvez, lehet-e általánosforgalmiadó-mentes, ha igen, milyen feltételek mellett, a teljesítés helye szerint érintett külföldi állam saját nemzeti jogától függ. Amennyiben az érintett külföldi állam az Európai Unió (EU) tagállama, az ott keletkező forgalmiadó-kötelezettség teljesítésére a kft.-nek lehetősége van az ún. egyablakos rendszer (OSS) választására, amely szükségtelenné teszi az ottani forgalmiadó-alanykénti bejelentkezést.

Más a helyzet akkor, ha adóalanynak nyújtja: itt a teljesítés helyének megállapítására a kft. – álláspontom szerint – nem alkalmazhatja az áfatörvény 42. §-át, mert a nyújtott szolgáltatás alapvető jellemzője nem az, hogy ellenérték fejében egy adott eseményre, rendezvényre történő belépés jogát biztosítsa. Egyéb különös szabály hiányában így a teljesítés helyének megállapítására az áfatörvény 37. § (1) bekezdése szerinti általános szabályt kell alkalmazni, amely – szintén támaszkodva ez irányú közlésére – az áfatörvény 2. § a) pontja szerinti alkalmazási hatályán belüli teljesítettséget eredményez. Mivel alapos okkal feltételezhető, hogy a kft. saját személyében nem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyek egyébként az áfatörvény 85. § (1) bekezdés i)–j) pontja szerinti áfamentesség jogszerű alkalmazásához szükségesek, ezért önmagában erre tekintettel, s nem vizsgálva a szolgáltatás tartalmának áfamentességéhez társított egyéb követelményeket, a nyújtott szolgáltatás áfaköteles, éspedig az áfatörvény 82. § (1) bekezdésében meghatározott általános mértékkel (27 százalék).