hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Egyenlő munkáért egyenlő bért – mikor térhet el ettől a munkáltató?

  • dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő

Az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy a munkavállalók az egyenlő munkáért egyenlő bért elvét a tagállamok előtt közvetlenül érvényesíthetik abban az esetben is, amennyiben az elv a tagállamban nem jelenik meg jogszabályi szinten. Az alábbiakban az ügy hátterét és a hazai szabályozást mutatjuk be.

A brit Tesco bérezési stratégiájából indult az ügy

A Tesco nagyságrendileg 250 000 munkavállalót foglalkoztat, mely létszámból a brit elosztóhálózatában 11 000 munkavállaló segíti a működését. Peres eljárás indult 2018-ban amiatt, hogy az áruház az egyes üzleteiben munkát végző férfi és női munkavállalók számára nem fizet egyenlő munkáért egyenlő bért.

A Tesco arra hivatkozott, hogy ezt az elvet az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés (EUMSZ) tartalmazza, annak rendelkezésére azonban az állampolgárok közvetlenül jogot nem alapozhatnak, mivel az pusztán a tagállamokat kötelezi. Azon túlmenően az EUMSZ akként rendelkezik, hogy az egyenlő munkáért való egyenlő juttatás azonos munkáltatói forrásból kell, hogy származzon. Ezen feltétel az eltérő létesítményekben foglalkoztatott munkavállalók vonatkozásában nem érvényesül. Az Európai Unió Bírósága a Tesco álláspontját nem osztotta.

Olvassa el az Adózóna „A Google csapdájában”, „Módosult a munka törvénykönyve, aggályos rendelkezések a pedofilellenes törvényben” és „Az Európai Bizottság közzétette az általános adatvédelmi kikötéseket” című cikkét!

A Bíróság emlékeztet arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlata szerint az EUMSZ 157. cikk közvetlen hatállyal bír, így a magánszemélyek számára olyan jogokat keletkeztet, melyekre az állampolgárok közvetlenül hivatkozhatnak, illetve amelyek érvényesítése a nemzeti bíróságok feladata.

Különösen érvényesíteni kell a szabályt minden olyan esetben, amikor a hátrányos megkülönböztetés forrása közvetlenül jogszabályi rendelkezésekben vagy kollektív szerződésekben található, valamint abban az esetben, amikor a munkavégzés ugyanabban a magán- vagy közintézményben, vagy szolgálatban történik.

A Bíróság kiemelte, hogy az EUMSZ 157. cikk által kiváltott közvetlen hatály nem korlátozódik azokra a helyzetekre, amelyekben az összehasonlított eltérő nemű munkavállalók „egyenlő munkát” végeznek, hanem az az „egyenlő értékű munkára” is kiterjed. Végezetül azt is kimondta, hogy amennyiben a díjazásra vonatkozó ilyen feltételek egyetlen központi forrásból erednek, e munkavállalók munkavégzése és díjazása összehasonlítható, még akkor is, ha ez utóbbiak különböző létesítményekben végzik munkájukat.

Olvassa tovább cikkünket, hogy megtudja mit mond erről a hazai szabályozás!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Felügyelőbizottsági tagok jelentése a NAV felé

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Gyed külföldi jogviszony után

Czeglédi Bernadett

munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink